Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Panoptikum
Kisvasút
Planetárium
Óriáskerék
Szélmalom
Emlékhely
Nemzeti park
Kőtár
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kálvária-domb
Gazdaház
Apátság
Betlehem
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Kiállítóhely
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.

Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.
Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.

Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.

Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.
Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.

Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.
Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.