Nevezetesség

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

A festői elhelyezkedésű bakonyi üdülőfalu, Bakonybél központjában található a Bakonyi Erdők Háza. A zirci apátság hajdani gazdasági épületegyüttesének korszerű felújítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az egykori magtárban természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt lehessen kialakítani. 2012-től az új épületrészben és felfrissített tartalommal várja a látogatókat Bakonybélben az Erdők Háza.

A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.

A felújított épületben időszaki kiállítás látható, látványtár épült, múzeumpedagógiai foglalkoztató újult meg. Gyűjteményük régészeti, néprajzi, helytörténeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti, természettudományi anyagot tartalmaz. A múzeum kiállításával, népszerű múzeumpedagógiai rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében.

A balatoni hajózást, vitorlázást bemutató interaktív kiállításunk egy különleges, hajó alakú épületben kapott helyett, melynek árboca a Balaton legmagasabb épített kilátója. Célunk, hogy biztosítsuk a kikapcsolódást hasznosan, érdekesen, úgy, hogy megismerjék a balatoni hajózás történetét és kultúráját. A teljesen akadálymentesített épületben mozi is található, így bízunk benne, hogy minden korosztály számára élményt nyújtunk. Ismerje meg velünk a hajózást valamint a hozzá kapcsolódó érdekességeket!

A fűzfői kilátó a Balatonibob Szabadidőpark területén található, de szabadon megközelíthető. A stílusos faépületből rálátunk a bobpályára, és természetesen a Balaton keleti medencéjének csodálatos panorámája is elénk tárul. A stílusos 15 méter magas, öt szintes, fából készült kilátó ingyenesen látogatható. Az élmény 360 fokos, a kilátóterasz körbejárható.

Látogasson el egy igazán család- és gyermekbarát múzeumba! Csobbanjon a kultúrába a Balatoni Múzeumban, a „magyar tenger” múzeumában! Élményközpontú, interaktív tárlatainkon megismerkedhet a Balaton-vidék változatos élővilágával, gazdag múltjával, és a balatoni hajózás történetével is. Elmerülhet a „Boldog békeidők” fürdőinek világában, vagy akár az 1970-es és 80-as évek balatoni nyaralásainak emlék- és használati tárgyai keltette nosztalgikus hangulatban is. Míg a szülők a kiállításokat tekintik meg, addig a gyerekek sem unatkozhatnak nálunk: a kiállításokhoz érintőképernyős, interaktív játékok kapcsolódnak, a Balatoni Halak Akváriumában a tóban élő halfajokkal ismerkedhetnek, a múzeumudvaron játszótér, az egész Múzeum területén kialakított játszósarkok, igény esetén pedig szórakoztató múzeumpedagógiai foglalkozások várják őket.

A Balatonkenesei Tájház múzeum és műemlék gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel. A látogatók megismerkedhetnek Kenese múltjával és bepillantást nyerhetnek a Balaton-melléki népi kultúrába.

Orfű felett a Balázs-hegyen található a 11 méter magas kilátó. Gyönyörű innen a panoráma a Pécsi-tóra, illetve a Mecsek-hegység nyugati hegyvonulataira.

Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század első felében, a historizmus majd a szecesszió korszakában rendkívül magas színvonalú kovácsművesség virágzott. A Balinkai Kovácsműves Alkotóháza célja a kovács kézműves hagyományok ápolása, újjáélesztése. Ezen hagyományok széleskörű megismertetése a közönséggel, a kézművesség szerepének erősítése, a szakmailag, esztétikailag hiteles alkotómunkához szükséges feltételek megteremtésének segítése, szakmai képzések, továbbképzések támogatása.