Nevezetesség

Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század első felében, a historizmus majd a szecesszió korszakában rendkívül magas színvonalú kovácsművesség virágzott. A Balinkai Kovácsműves Alkotóháza célja a kovács kézműves hagyományok ápolása, újjáélesztése. Ezen hagyományok széleskörű megismertetése a közönséggel, a kézművesség szerepének erősítése, a szakmailag, esztétikailag hiteles alkotómunkához szükséges feltételek megteremtésének segítése, szakmai képzések, továbbképzések támogatása.

Őrségi olajok kézműves sajtolóműhelye. Az olajsajtoló műhely egyben látványműhely is. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődők szeme láttára helyben sajtolják a kért olajat, ami minden tekintetben garantálja a minőséget, az eredetiséget, eltarthatóságot és bemutatja a hagyományos olajnyerés technikáit.

A vízturbinát és - Csonka Jánossal együtt - a porlasztót, a mai autók e nélkülözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának írásos és tárgyi emlékei láthatók itt. A Bánki-motor metszete, egy őt ábrázoló festmény, valamint szabadalmi okiratainak másolatai, számos cikke, szakkönyve, s más relikviák is helyet kaptak a gyűjteményben. Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori oklevelei, magyar és külföldi kitüntetései is idézik munkásságát, a vendégkönyvben pedig a hazai tudományos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései olvashatók.

A Bános Lovastanya Orfűn, a Bános felé vezető út mellett, a Mecsek festői lankáin üzemeltetett istálló.

A mecseki feketeszén bányászat történetének egyik legszebb gyűjteménye. A Trianon utáni Magyarország egyetlen feketeszén lelőhelye a Mecsekben található. Ennek a lelőhelynek az Északi -pikkelyén található az 1995-ben bezárt Szászvári Bányaüzem. A helyi bányászkodás gazdag eszköz és technológiai, valamint fotó gyűjteménye látható a múzeumban. Működő makettek mutatják be a folyamatokat, több évszázados szerszámok, térképek, zászlók gazdagítják a látványt.

A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.

Várpalota bányász múltját bemutató egyedülálló gyűjtemény. 2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megújult formában nyílt meg a Bányászati Gyűjtemény a felújított Thury-várban, amely bemutatja a várpalotai bányászat 120 éves történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.

A Rudabányán található Bányászattörténeti Múzeum a hajdan szebb napokat látott iparág történetével ismerteti meg a látogatókat a legrégebbi időktől napjainkig. A múzeum hazánk legrégebben működő önálló bányászati gyűjteménye.

A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.

A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.