Nevezetesség

A kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató.

A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A Blaskovich fivérek által 1952-ben alapított múzeum hét szobájában nemzedékeken át gyűjtött, a haladó köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás látható. Botanikailag is érdekes park közepén áll az 1906-ban épült klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.

A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.

Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be.

A Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban, Balatonfüreden az érdeklődők élőben, szemtől-szemben találkozhatnak a vidék halaival, a pár centiméteres szélhajtó küsztől egészen Közép-Európa leghatalmasabb haláig, a több mázsásra is megnövő harcsáig. 17 akváriumban több mint ötvenféle édesvízi és tengeri halat lehet megnézni, köztük a névadó bodorkát is. Ízelítőül kis válogatást kínál Balatonfüred testvérvárosa, a horvátországi Opatija jóvoltából az Adria élővilágából is.

A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.

Interaktív kiállítás minden korosztály számára! Kézműves foglalkoztató, turisztikai információs pont, tájház, konferencia és esküvő helyszín Jásdon, a Bakony keleti kapujánál.​ Tartalmas szórakozást kínál a Bakony keleti kapujában megnyílt hiánypótló turisztikai információs pont.

A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.