Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Az Esztergomi Bazilikában és Főszékesegyházi Kincstárban gyermekcsoportok részére lehetőség van múzeumpedagógiai foglalkozások igénybe vételére különböző témákban. Ajánlott korosztály: 5-18 év. A foglalkozásokra minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
