1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
