A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
Országos eseménynaptár
