Program

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István javaslatára határozták el a magyar rendek a Magyar Tudós Társaság létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar tudomány napja, a magyar tudomány ünnepe.

A D-vitamin napját azért hozták létre, mert jelenléte a szervezetben a világ összes embere számára létfontosságú. A kutatók egyetértenek abban, hogy a világ lakosságának minimum egyharmada D-vitamin hiányban szenved. Ez annak tulajdonítható, hogy különböző okok miatt keveset tartózkodunk a szabadban, a napfényen. Kutatások alapján gyanítják, hogy a D-vitamin hiány a kockázati tényező sok betegség, például a szívbetegség és a rák, néhány légzőszervi, valamint autoimmun betegség kialakulásában.

A katolikus egyház november 2-án minden elhunytról, de különösen is a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg. Odilio clunyi apát 998-ban vezette be a rábízott kolostorokban az elhunytak emlékünnepét. Kezdeményezésének hátterében az a gondolat állt, hogy az egyház mindenszentek ünnepén megemlékezik a mennyország szentjeiről, a következő napon pedig emlékezzenek meg az összes meghaltról is, aki a katolikus hit szerint a tisztítótűzben szenved.

Október a vegetáriánusok hónapja, ezt követi november 1-jén a vega világnap. A vegetáriánusok és a vegák között az a különbség, hogy míg a növényevő vegetáriánusok a húson kívül más állati eredetű táplálékot magukhoz vesznek, addig a szigorú vegák tejet, tojást, mézet sem fogyasztanak. A vegák elutasítják az állatok mindennemű kizsákmányolását, ezért állati eredetű kozmetikai cikkeket sem használnak. A vega világnap célja, hogy népszerűsítse a növényi táplálkozást, a környezettudatos életvitelt, a humánus hozzáállást az élőlényekhez.

A katolikusegyházban mindenszentek ünnepén, november 1-jén mindazokat a megdicsőült, azaz mennybe jutott és szentté vált lelkeket ünneplik, akikről nagy számuk miatt a katolikus naptár név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek ünnepének gondolata az ókorba, a keresztényüldözések idejére vezethető vissza, amikor általános volt a vértanúságot szenvedett emberek halálnapjának, azaz mennyei születésnapjának ünneplése.

A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttjei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy a jövőben október utolsó munkanapján ünnepeljék meg a Takarékosság világnapját. A Takarékbankok Világszervezetének legfőbb célja a tagok képviselete a nemzetközi szervezeteknél, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió. A nemzetközi szervezetnek napjainkra már több mint 80 országban vannak tagszervezetei.

A Hallowen az egyik legnépszerűbb ünnep az Egyesült Államokban. Karácsony után erre az ünnepre költik a legtöbb pénzt tökre, jelmezekre, édességre, dekorációkra. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-én a világ rendje felborul, felbillennek az evilág és a túlvilág közötti határok, és az emberfeletti lények és a halottak szabadon járhatnak közöttünk.

Az 1918-as polgári demokratikus forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 30-31-én.

A reformáció ünnepén és emléknapján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg. hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét Németországban, a wittenbergi vártemplom kapujára.

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg mintegy 250 ezren élnek a betegség árnyékában. Hazánkban évente 40 ezer körüli a szélütések száma, közel 12 ezren halnak meg stroke következtében. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak a veszélyeztetettebbek, átlagosan 5 évvel korábban kapják meg a stroke-ot.