Program

Családias kis pincénk a méltán híres Egri borvidék szívében, Egerszalókon található. A falu központjától csupán két percet kell gyalogolni a Barlanglakások felé, hogy elérjük a pincészetet. Borkínálatunkban többféle vörös- és fehérbor, rosé, illetve számos cuvee is szerepel. A vendégek a pince felső részében tudnak helyet foglalni, nyáron pedig lehetőség van a pincénél leülni és borozni a hűvös előtető alatt.

A HADART Színház 2011-ben kezdte meg működését az alapító Háda János színész-rendező művészeti vezetésével. A “Jármika” Jövőkép Gyermek Alapítvány és a Hadart Művészeti Társulás arra szövetkezett, hogy a színház népszerűsítésén túl eltörölje a kommunikációs akadályokat és esélyegyenlőséget teremtsen a kultúra területén. Magyarországon egyedülállóan előadásait infokommunikációs akadálymentesítéssel állítja színpadra, ezáltal a siketek és nagyothallók is élvezhetik a színház adta katartikus élményt, hiszen a színpadon egy jeltolmács kíséri végig az előadás minden pillanatát, aki dramaturgiailag szerves része a színdarabnak.

Parkunk egyedülálló mind az itt található gépek számát, mind állapotát tekintve. Még Európában is kevés helyen találni ennyi karbantartott, működő gépet egy kiállításon belül.

Borfajták: abasári olaszrizling, domoszlói muskotály, gyöngyösi fűszeres tramini.

A Hági Udvar és Étterem Új köntösben várja vissza régi ismerőseit, és azokat fiatalokat, akiknek még az a szó, hogy HÁGI nem sokat jelent. Lendületes vendéglátós csapat, minőségi italok és ízletes ételek várják a betérőket. Szeged belvárosának frekventált pontján található a helyiek által csak Hágiként ismert legendás étterem, melynek története egészen 19. századig nyúlik vissza. Belső termekkel, a jó idő beköszöntével pedig hangulatos terasszal is várjuk a betérőket.

A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe.

Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.

A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.