Búcsú
Szórakozás
Disznóvágás
Piac
Család
Koncert
Naptár
Börze
Kajak-kenu
Anyák napja
Fesztivál
Vacsora
Kiállítás
Tábor
Bál
Állatok
Futás
Hagyományőrzés
Találkozó
Vásár
Expo
Masszázs
Buli
Egészség
Lovagi torna
Sport
Jeles nap
Juniális
Hangverseny
Kóstoló
Napközis tábor
Előadás
Szabadidő
Mozi
Nyílt nap
Tűzijáték
Gyereknap
Emlék
Kajak
Érzékenyítés
Meditáció
Grill
Szórakozóhely
Városnézés
Horgászat
Gokart
Hotel
Élmény
Party
Kirándulás

Enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit a Jókai Mór Emlékház. Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát. Jókai Mór az 1870-ben épült villában írta a máig talán legnépszerűbb regényét, Az Arany embert, és más, a Balatont népszerűsítő novelláit, hírlapi cikkeit. A látogató a Jókai villába belépve több mint száz esztendővel visszaforgatva az idő kerekét eredeti Jókai relikviák közt találja magát, neves írónk íróasztalát megérintve juthat közelebb hazánk egyik legnagyszerűbb korszakához, s egyik legkiemelkedőbb írójának életéhez.
Enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit a Jókai Mór Emlékház. Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát. Jókai Mór az 1870-ben épült villában írta a máig talán legnépszerűbb regényét, Az Arany embert, és más, a Balatont népszerűsítő novelláit, hírlapi cikkeit. A látogató a Jókai villába belépve több mint száz esztendővel visszaforgatva az idő kerekét eredeti Jókai relikviák közt találja magát, neves írónk íróasztalát megérintve juthat közelebb hazánk egyik legnagyszerűbb korszakához, s egyik legkiemelkedőbb írójának életéhez.

Enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit a Jókai Mór Emlékház. Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát. Jókai Mór az 1870-ben épült villában írta a máig talán legnépszerűbb regényét, Az Arany embert, és más, a Balatont népszerűsítő novelláit, hírlapi cikkeit. A látogató a Jókai villába belépve több mint száz esztendővel visszaforgatva az idő kerekét eredeti Jókai relikviák közt találja magát, neves írónk íróasztalát megérintve juthat közelebb hazánk egyik legnagyszerűbb korszakához, s egyik legkiemelkedőbb írójának életéhez.

Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

A Tájházunknak otthont adó barlang lakást az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. Tájházunk gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. Csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat is láthatnak.
A Tájházunknak otthont adó barlang lakást az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. Tájházunk gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. Csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat is láthatnak.

A Tájházunknak otthont adó barlang lakást az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. Tájházunk gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. Csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat is láthatnak.
Kiemelt ajánlat

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.