Program

Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

A Királyréti tanösvény a Börzsöny szívében, 2,9 km hosszan húzódik. A kilenc állomásból álló útvonalon megismerkedhet az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével.

Az Esztergomi Főszékesegyházban a hét minden napján lehetőség van szentmisén való részvételre a nyári-, illetve a téli időszámításnak megfelelően, melyre szeretettel hívjuk és várjuk a híveket, Istent keresőket! Minden hónap első péntekjén a reggeli szentmise helyett 18:00, illetve téli időszámítás idején 17:00 órakor kezdődik a szentmise.

A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.

Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.