Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
A kiállító helyiségekben jelenleg egy 1999-ben rendezett állandó kiállítás van, amelynek címe: Zala megye római kora, valamint egy kamara-kiállítás a 3 terem nagy központi vitrin-jében: Kereskedelem, amphorák és `terra sigillaták`.
Az erőd látható maradványai Dunakeszit is hamarosan UNESCO világörökségi helyszínné tehetik, hiszen folyamatban van a birodalmi Duna határ magyarországi szakaszának Világörökséggé nyilvánítása.
Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
