Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
