A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A kiállítóhely otthont ad pár állandó kiállításnak, ezenkívül már évek óta heti rendszerességgel tart lószőrékszer-készítő foglalkozásokat, gyöngyfűző szakkort, illetve a csoportok előre bejelentkezéssel részt vehetnek csipkeverő foglalkozáson is.
Jászladány csaknem ezer éves múltú település. A Tájház egy régi parasztházban kapott helyet. melynek stílusa az 1930-as éveket idézi. Az épület téglalap alaprajzú, hármas szimmetrikus utcafronti nyílászáróval. A lábazat kisméretű téglából rakott. Nagyobb rendezvények alkalmával vagy előzetes egyeztetés után tekinthető meg az épület.
Jászladány csaknem ezer éves múltú település. A Tájház egy régi parasztházban kapott helyet. melynek stílusa az 1930-as éveket idézi. Az épület téglalap alaprajzú, hármas szimmetrikus utcafronti nyílászáróval. A lábazat kisméretű téglából rakott. Nagyobb rendezvények alkalmával vagy előzetes egyeztetés után tekinthető meg az épület.
Jászladány csaknem ezer éves múltú település. A Tájház egy régi parasztházban kapott helyet. melynek stílusa az 1930-as éveket idézi. Az épület téglalap alaprajzú, hármas szimmetrikus utcafronti nyílászáróval. A lábazat kisméretű téglából rakott. Nagyobb rendezvények alkalmával vagy előzetes egyeztetés után tekinthető meg az épület.
