Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
A Bodrogkisfaludon működő Tájház a Dél-Zemplénre jellemző viseleteket, helytörténetet jelenít meg.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
A Cinkotai Tájház a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ egyik helyszíne. Vendégeink megtekinthetik a régi parasztházat, amely tájházként látogatható. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, rendhagyó tanítási órákkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A kert és a fedett színek kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, sütés - főzésnek adnak helyszínt.
A Cinkotai Tájház a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ egyik helyszíne. Vendégeink megtekinthetik a régi parasztházat, amely tájházként látogatható. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, rendhagyó tanítási órákkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A kert és a fedett színek kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, sütés - főzésnek adnak helyszínt.
A Cinkotai Tájház a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ egyik helyszíne. Vendégeink megtekinthetik a régi parasztházat, amely tájházként látogatható. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, rendhagyó tanítási órákkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A kert és a fedett színek kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, sütés - főzésnek adnak helyszínt.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
