
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`

`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

A Mátyás király út 37. szám alatt található népi lakóház a mestergerendán olvasható dátum szerint 1883-ban épült. A régi tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van eredeti állapotában felújítva és berendezve. A konyhában és a kamrában a paraszti élet tárgyi emlékeit mutatják be. Az úgynevezett tiszta szoba polgári bútorokkal berendezve egykori lakóinak tehetősségére vall.
A Mátyás király út 37. szám alatt található népi lakóház a mestergerendán olvasható dátum szerint 1883-ban épült. A régi tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van eredeti állapotában felújítva és berendezve. A konyhában és a kamrában a paraszti élet tárgyi emlékeit mutatják be. Az úgynevezett tiszta szoba polgári bútorokkal berendezve egykori lakóinak tehetősségére vall.

A Mátyás király út 37. szám alatt található népi lakóház a mestergerendán olvasható dátum szerint 1883-ban épült. A régi tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van eredeti állapotában felújítva és berendezve. A konyhában és a kamrában a paraszti élet tárgyi emlékeit mutatják be. Az úgynevezett tiszta szoba polgári bútorokkal berendezve egykori lakóinak tehetősségére vall.

Berendezési tárgyai, bútorai a múlt század elejéről valók. Szoba, konyha, disznóölő-konyha és istálló van az épületben. Minden helyiség gerendás mennyezetű. Megismerhetjük az egykori háztartáshoz szükséges eszközöket, edényeket, a paraszti állattartás szerszámait, a disznóvágás eszközeit. Állatokat is tartanak. A falakon korabeli fényképek, a Rábaközre jellemző hímzések és díszítő elemek láthatók.
Berendezési tárgyai, bútorai a múlt század elejéről valók. Szoba, konyha, disznóölő-konyha és istálló van az épületben. Minden helyiség gerendás mennyezetű. Megismerhetjük az egykori háztartáshoz szükséges eszközöket, edényeket, a paraszti állattartás szerszámait, a disznóvágás eszközeit. Állatokat is tartanak. A falakon korabeli fényképek, a Rábaközre jellemző hímzések és díszítő elemek láthatók.

Berendezési tárgyai, bútorai a múlt század elejéről valók. Szoba, konyha, disznóölő-konyha és istálló van az épületben. Minden helyiség gerendás mennyezetű. Megismerhetjük az egykori háztartáshoz szükséges eszközöket, edényeket, a paraszti állattartás szerszámait, a disznóvágás eszközeit. Állatokat is tartanak. A falakon korabeli fényképek, a Rábaközre jellemző hímzések és díszítő elemek láthatók.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .
A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .

A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .

Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.

Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.