A ház a 19. század végén épült, közép magyar háztípus, négy osztatú szoba-konyha, szoba-kamrás épület. Fala hagyományos vert fal. Tetőszerkezete oromfalas nyeregtető, náddal fedve. A ház előtt végig tornác húzódik.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását. Az eleki németek közösségi háza az eleki németség kulturális, közösségi életének központi helye. Emellett számos olyan programnak is helyet ad, amelyen más településekről, más országokból meghívott vendégek is számosan jelen vannak.
A fiatalok megismerkednek a népszokásokkal, hagyományainkkal, láthatják a régen használatos tárgyakat, eszközöket, a régi népviseletet. Előzetes bejelentkezés után látogatható.
A település múltját mutatja be a tájház. A tájegység népszokásait, népművészetét.
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
