Túra

A 2013-ban felavatott e-tanösvényen haladva a Paks környéki homokpuszta sajátos és változatos élővilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhetı szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.

Országos kitekintésben is jelentős botanikai értéket őriz a 100 hektáron elterülő Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi Terület. Az egykori gyümölcsösök, legelők, ritkás erdőfoltok védett növények sokaságának jelentenek élőhelyet napjainkban. A világon már csak hazánkban találkozhatunk a fokozottan védett bánáti bazsarózsa életképes populációival.

A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik

A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A Nagyberek területén különböző szervezett programok várják a vendégeket, kajak és kenu túrák, bakancsos, nordic walking és kerékpár túrák.

A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.

A Balatonfüredi erdő természetvédelmi terület szívében található Koloska-völgy nagyon sok lehetőséget kínál az idelátogatóknak a szabadidő hasznos eltöltésére, például lehetőség van erdei környezetben a kiépített tornapályán, a praktikusan megtervezett tornaszereken aktív kondíciójavító tornára is. A tanösvény bejárásával a környék növény- és állatvilágáról, valamint geológiai sajátosságairól kapunk átfogó képet.

Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.

Az Alsó-Cuha-szurdok a Cuha patak legszebb szurdokvölgye a Magas-Bakonyban. Vinyétől északra, a piros plusz jelzést követve érhetjük el.

Évente sok ezer turista, kiránduló, erdei környezetben pihenni vágyó keresi fel a Cuha-völgyi tanösvényt és pihenőparkot. A Bakonyerdő Zrt. felismerte e táj és az ember alkotta környezet harmóniáját és alakított ki a völgyben egy tanösvényt és pihenőparkot. A park felszereltsége jól szolgálja az ide érkezők pihenését, kikapcsolódását. Megközelítése vasúton, autóbusszal (kiépített buszmegállóval) és kis forgalmú közúton (lovon, kerékpárral, gyalog) egyaránt egyszerű.

A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.