Gyalogtúra
Ökotúra
Teljesítménytúra
Csónaktúra
Geotúra
Tanösvény
Vízitúra
Kerékpártúra
Kenutúra
Kerékpár
Barlangtúra
Vártúra
Emléktúra
Túraút
Éjszakai túra
Gyalog
Városnézés
Madármegfigyelés
Gyógynövénytúra
E-bike
Biciklitúra
Forrástúra
Mikulás túra
Nordic walking
Darules
Múzeumtúra
Túzok
Nehéz túra
Körtúra
Túravezetés
Terepjáró
Dűlőtúra
Bortúra
Csapatépítés
Bor
Állatok
Romtúra
Tanúhegyek
Sup
Balaton
Autóbusz
Gyerektúra
Ásványgyűjtés
Templomtúra
Gemenc
könnyű túra
Szentjánosbogár
Ősmaradvány
Segway
Túrajáték

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.

A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód).
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód).

A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód).

Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.

Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.