A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A tanösvény az erdőbe hívja a látogatót, ahol az erdő lakóival sajátos módon, erdészszemmel ismerkedhetünk meg. Az információs táblák segítségével megtudható, milyen munkálatok folynak erdőnkben, hogyan telik az erdész egy napja, de végigkövethetjük egy bükkfa életútját, s még magaslesre is felülhetünk.
A tanösvény az erdőbe hívja a látogatót, ahol az erdő lakóival sajátos módon, erdészszemmel ismerkedhetünk meg. Az információs táblák segítségével megtudható, milyen munkálatok folynak erdőnkben, hogyan telik az erdész egy napja, de végigkövethetjük egy bükkfa életútját, s még magaslesre is felülhetünk.
A tanösvény az erdőbe hívja a látogatót, ahol az erdő lakóival sajátos módon, erdészszemmel ismerkedhetünk meg. Az információs táblák segítségével megtudható, milyen munkálatok folynak erdőnkben, hogyan telik az erdész egy napja, de végigkövethetjük egy bükkfa életútját, s még magaslesre is felülhetünk.
A leányfalu melletti Vörös-kő kilátópont a Visegrádi-hegység egyik legszebb panorámáját nyújtja a Szentendrei-szigettel Váccal és környékével. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő 521 méteres kilátópont megközelítése Leányfalu kiindulásponttal a piros turistaútat követve lehetséges.
A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló- és turistaélet egyik fontos központja, tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét is belátni, a Mátrától a Pilisen keresztül egészen és Zsámbéki-medencéig, sőt a Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható.
