Az év egyik legnagyobb eseménye az NKE campusán a Ludovika Fesztivál!
Az év egyik legnagyobb eseménye az NKE campusán a Ludovika Fesztivál!
Ezernyi pünkösdi élmény a Balaton parton! Várjuk Siófokon!
Ezernyi pünkösdi élmény a Balaton parton! Várjuk Siófokon!
Mézesvölgyi Nyár 2024 - Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja
Mézesvölgyi Nyár 2024 - Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja
Gyulai nyári wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Gyulai nyári wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Regéci Vár és Látogatóközpont

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.

A királyi birtokként szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta sok más magyarországi birtokkal egyetemben. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám I. Mátyás király már 1464-ben, a felemelkedését ekkor, többek között a regéci uradalom megszerzésével megkezdő Szapolyai családnak adta örökbirtokként.

A Szapolyai család birtoklása 1526-ig töretlen, ám az 1526-1541 közötti időszakban, a két király, I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János és híveik közötti rendszeres háborúskodások idején még nem teljesen tisztázott a vár tényleges birtoklásának története. Annyi azonban tudható, hogy ebben az időben többször sor került a vár ostromára is.

1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora. A Serédyek és utánuk több birtokos család a 16-17. században már egyik rezidenciájaként használta a regéci várat.

A várat a Serédyektől az Alaghy család tagjai, János, György és Menyhért örökölték meg. A következő évtizedekben Alaghy János leánya, Judit játszott meghatározó szerepet a vár történetében. Judit - előbb Mágochy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége - megpróbálta kiszorítani rokonait a vár birtokából, akik közül csak Alaghy György fiának, Ferencnek sikerült azt röviddel halála előtt, 1611-ben teljes egészében visszaszereznie. A regéci vár és uradalom örököse 1612-ben Alaghy Ferenc fia Menyhért lett, aki részben a regéci várban, részben a pácini kastélyban tartotta udvarát.

A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie. Ezzel párhuzamosan Rákóczi Zsigmond házassága révén a Rákóczi család is igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását.

A vár építéstörténete

A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették.

A második periódusban, a 14. század végén vagy legkésőbb a 15. század első felében a Felsővárat teljesen átépítették. A korábbi íves vonalú várfalat lebontották és a korai vár helyén egy négyszögletes alaprajzú várat építettek fel, a falak belső oldalán többhelyiséges, emeletes épületszárnyakkal.

A 15. század közepén a később Középső vár nevű várrésznek helyet adó hegynyerget a két sziklacsúcs között a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták. Legkésőbb ekkor kezdődhetett meg a déli sziklacsúcson álló Alsóvár területén a várfalak és a különböző épületek kiépítése is.

A 16-17. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt. Ebben az időszakban épült ki a főúri udvartartásnak is helyet adó keleti és nyugati palotaszárny.

A keleti palotaszárny legrégibb, 1500 körül kiépült részének a palotaszárny északi végén, közvetlenül a Felsővár sziklájának déli oldala előtt található, három egységből álló, helyenként ma is a második emelet magasságáig álló része tekinthető. A következő, a 16. század második harmadára tehető periódusban ehhez az épületrészhez a földszintjén három, az emeleten két helyiségből álló épületet emeltek, majd a 16. század második felében felépült a palotaszárny déli szakasza is, a földszinten és az emeleten is három-három helyiséggel. Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt.

A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak.

A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott. A vár keleti oldalát árokkal és annak külső oldalán kialakított, ma is meglévő sánccal védték.

A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, ezek a Középső vár udvarától délnyugatra, illetve az Alsóvár sziklatömbje alatt álltak, jelenleg még feltáratlanok. A kapuk közötti területet és a várba vezető utat védművekkel és farkasveremmel is megerősítették.

A vár ezen jól kiépített védművek ellenére sem klasszikus katonai erődítménynek, hanem mindvégig erődített uradalmi központnak és - történetének utolsó másfél évszázadában - főúri és előkelő családok rezidenciájának tekinthető.

Regéc Várában várbüfé és ajándékbolt üzemel.

2023. évi nyitvatartás

2023. Január 1-jén ZÁRVA
2023. január, február: iskolai téli szünetben 9.00-15.00-ig hétvégi napokon 9.00-15.00-ig
2023. március 01-12.-ig hétvégi napokon: 9.00-15.00-ig
2023. március 13-tól minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. április minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. május minden nap: 9.00-18.00-ig
2023. június, július, augusztus minden nap: 9.00-19.00-ig
2023. szeptember minden nap: 9.00-18.00-ig
2023. október minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. november minden nap: 9.00-16.00-ig
2023. december: iskolai téli szünetben: 9.00-15.00-igés hétvégi napokon: 9.00-15.00-ig
December 24-25-26 ZÁRVA!

VÁR/ Belépők

6 éves korig a belépés ingyenes
Diák: 1.200 Ft
Nyugdíjas: 1.200 Ft
Felnőtt: 1.500 Ft
Csoportos jegyek: (Csoportos jegy 15 főtől váltható)
Diák, nyugdíjas csoportos jegy: 1.100 Ft
Felnőtt csoportos jegy: 1.400 Ft
Kombinált jegy (Vár és Látogatóközpont):
Diák: 1.300 Ft
Nyugdíjas: 1.300 Ft
Felnőtt: 1.800 Ft

Látogatóközpont/ Nyitvatartás

2023. január, február, március: hétfő-szombat 7.30-16.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig
2023. április, május, június, július, augusztus, szeptember: hétfő-szombat 7.30-17.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig
2023. október, november, december: hétfő-szombat 7.30-16.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig

Látogatóközpont/ Belépők

6 éves korig a belépés ingyenes
Diák: 600 Ft
Nyugdíjas: 600 Ft
Felnőtt : 800 Ft
Csoportos jegy:
Diák: 500 Ft
Nyugdíjas: 500 Ft
Felnőtt: 700 Ft
Kombinált jegy (Vár és Látogatóközpont) :
Diák: 1.300 Ft
Nyugdíjas: 1.300 Ft
Felnőtt: 1.800 Ft
A megváltott belépőjegyek a megváltás napján jogosítanak belépésre.
Fizetési módok: Készpénz (HUF); bankkártyás fizetés; OTP SZÉP kártya

Forrás: A vár honlapja

2024.01.01 - 2024.12.31

Találatok száma: 2
Szállásfoglalás, ajánlatkérés közvetlenül a szálláshelyek elérhetőségein!

Veronika Vendégház Regéc

Veronika Vendégház Regéc

A Zempléni hegység nyugati lábánál helyezkedik el Regéc, ez a 120 lelkes pici település. A község központjában található a Veronika Panzió. endes vendégház a regéci vár lábánál, ahol színvonalas körülmények között pihenheti ki a hétköznapok fáradalmait.

Zita Vendégház Regéc

Zita Vendégház Regéc

A Zempléni hegyekben egy pici faluban Regécen, gyönyörű környezetben lévő családi házamban várom a piheni vágyókat. A ház udvaráról jól látható a regéci vár. A falut körülövező hegyekben turista jelzések segítik a kirándulni vágyókat. Férőhelyek száma: 10.

Találatok száma: 1
Várfesztivál Regéc 2024. Regéci Középkori Napok

Várfesztivál Regéc 2024. Regéci Középkori Napok 2024. június 1. (szombat) - 2024. június 2. (vasárnap)

III. Regéci Középkori Napok Várfesztivál a Regéci Várban 2024. június 1-2-án.

Találatok száma: 1
Regéci tanösvény, ökotúra a Zempléni Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Park területén

Regéci tanösvény, ökotúra a Zempléni Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Park területén 2024.01.01. (hétfő) - 2024.12.31. (kedd)

A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a ...

Találatok száma: 1

Regéci Vár és Látogatóközpont

Regéci Vár és Látogatóközpont

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc ...

Kapcsolódó témák:

Kiemelt ajánlatok

Közeli ajánlatok

Várfesztivál Regéc 2024. Regéci Középkori Napok Várfesztivál Regéc 2024. Regéci Középkori Napok
  • Regéc
2024. június 1. (szombat) - 2024. június 2. (vasárnap)

Hasonló ajánlatok

Ős-Dráva Látogatóközpont programok 2024 Ős-Dráva Látogatóközpont programok 2024
  • Szaporca
2024. május 9. (csütörtök)
Rezi Vártúra 2024 Rezi Vártúra 2024
  • Rezi
2024. május 11. (szombat)
Sas-hegyi Látogatóközpont programok 2024 Sas-hegyi Látogatóközpont programok 2024
  • Budapest
  • XI. kerület
2024. május 12. (vasárnap)
Kapcsolat, elérhetőség
Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon? Partner információ

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Megadott intervallumban:
-tól
-ig

Prémium program

Érdekelnek a hirdetési lehetőségeink ?
Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!