A Magyar Nyelv Múzeuma, múzeumlátogatás Sátoraljaújhelyen

Aktuális kiállítások

A Magyar Nyelv Múzeuma jelenleg a következő kiállításokkal várja a látogatókat:

Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv

Arany János születésének 200. és a Toldi megjelenésének 170. évfordulója alkalmából nyílt meg az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv  című audiovizuális kiállítás 2017. október 27-én, A Magyar Nyelv Múzeumában. A költőgéniuszunk tiszteletére rendezett tárlat a múzeum Akadémiai Termében kapott helyet, mely terem a Magyar Tudós Társaságnak (jelenleg Magyar Tudományos Akadémia), a magyar tudománynak és művészetnek állít egyúttal emléket. A magyar nyelv sokszínű eszköztárát bemutatva és örökségünket ébren tartva ismerheti meg a látogató Arany János és a Toldi kivételes nyelvét, fedezheti fel saját nyelvhasználatának jellegzetességeit az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv című kiállításban.

Beszélő helynevek

A tulajdonnevekről azt tanuljuk, hogy azok önálló jelentéssel nem bíró elemei nyelvünknek, s fő szerepük az egyénítés, a megkülönböztetés. Mivel azonban többségükben köznévből fejlődtek, jelentéstartalmuk összefügg a megfelelő köznév jelentésével. Igen jól megfigyelhetjük ezt helyneveink esetében. Anyanyelvünk gazdagságát és játékosságát kihasználva az itt bemutatott 9 mondatba 48 hazai település nevét építettük be, sajátos módon szólaltatjuk meg tehát néhány városunk, községünk nevét.

Íráspont

A toll lágyan siklik a papíron, az ujjak gyöngéden ölelik, ívekből-vonalakból tintatestek lesznek – szavak születnek, mondatok, azokból napló, levél, vers és regény…A lapok egymáshoz simulnak, őrzői az érzésnek, gondolatnak; a tárgyiasult nyelvben, a betűkben-nyomokban lélek van: az író lelke. Az írás varázslat, a teremtő belefeledkezés forrása. A Magyar Nyelv Múzeum küldetésének tartja, hogy őrizze, ápolja és továbbvigye a nyelvi-kulturális hagyományokat; ezek között a kézzel írást. Fontos, hogy ebben a jelenkori multimédiás, gyakorta virtuális világban visszavezessük a fiatalokat a hagyományos nyelvi formákhoz és eszközökhöz, a tudatos nyelvhasználathoz. Íráspontunk képeket villant fel a tollforgatás sok évezredes történetéből, miközben lehetőséget kínál arra, hogy látogatóink kipróbálják a különféle írástechnikákat. Installációnk az íróasztallal, az alkotást segítő tárgyakkal azt a környezetet idézi meg, amelyben az írás szertartássá válhat. Ezzel ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy írjanak kézzel, és részesüljenek maguk is, és részesítsenek másokat is – (nyelvi) örömben! Az installációhoz ÚJ SZOLGÁLTATÁS kapcsolódik: a látogatók bélyeggel ellátott képeslapokat vásárolhatnak, melyeket maguk írhatnak meg, majd láthatnak el „Széphalom” feliratú pecséttel. Az elkészült lapokat a múzeum postaládájába dobva feladhatják a címzettnek. Készítsen Ön is emléket arról, hogy a széphalmi Kazinczy-birtokon járt és teljesítette Petőfi intelmét: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni…”

Irodalmi herbárium

Egy kertben vagyunk. A „hasonlíthatlan szépségű Sátor-hegyek” ölelésében, ahol a Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertje helyén álló Magyar Nyelv Múzeuma füves udvara egybeolvad a szelíd emelkedésű dombon, a szép halmon elterülő parkkal. Élő kiállításunkban azt mutatjuk be, hogy a szépirodalom miként ragadta meg az ember és a természet különlegesen összetett kapcsolatát. Az ember teremtése óta a keze alá szelídíti a világot – a megmaradás, az egészség és a szépség jegyében. Széphalmi herbáriumunkban e gondolatokból válogatunk. Barangolást kínálunk látogatóinknak, bepillantást adunk a növények és a magyar irodalom csodálatosan gazdag világába; ám mi csupán közvetítők vagyunk, mert az élet varázsáról mindennél szebben beszél a két leghitelesebb tanú: a természet és a költészet. Kiállításunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2005-ben bemutatott, Kis magyar irodalmi herbárium (kurátorok: Szilágyi Judit és Vajda Ágnes) újragondolt, Széphalomra „szabott” változata. Rendezői: Nyiri Péter és Nagy Zoltán.

Kazinczy Emlékcsarnok

Kazinczy Ferenc huszonöt éven át, 1806-tól egészen haláláig, 1831-ig élt Széphalmon. Halála után háza, kertje pusztulásnak indult, megmentésére a Kazinczy- Alapítvány keretében gyűjtést szerveztek. Az író születésének centenáriuma alkalmából országszerte tartott megemlékezések ösztönözték erre az akadémiát. A lakóház megmentésére tett kezdeményezések nem jártak eredménnyel, így született a gondolat, hogy annak helyén díszes mauzóleumot emeljenek. Ybl Miklós 1862-ben készült tervét felhasználva, de azon jelentős módosításokat végezve Szkalnitzky Antal elgondolásai alapján 1873-ra épült fel a görög templomra emlékeztető emlékcsarnok.

Nyelvlesen

Kalandozások a nyelv körül
2014. március 27-én nyílt a múzeum földszinti kiállítótermében az az állandó kiállítás, melynek címe Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül. A bemutató különlegessége, hogy nem statikus ismeretátadásra, bemutatásra épül, inkább múzeumpedagógiai tapasztalatokon alapuló szerepjáték, melynek során a látogatók az érdekes, szórakoztató információk mellett egyben reflektáltabbá válhatnak saját és környezetük nyelvhasználatára is.  A „kalandjáték” során a vendégek jobban bele tudják élni magukat a tárlat miliőjébe, ezért könnyebben rögzül az átadni kívánt információ. Erre a fajta forgatókönyvre kevés példa van nemcsak Magyarországon, de Európában is, így a széphalmi intézmény nemcsak iránykövető lesz, hanem úttörője is e stílusváltásnak.

Forrás: A magyar nyelv múzeumának honlapja