Bajor Gizi Színészmúzeum kamarakiállítás: Ritka magyar - Bubik 60

„Ritka magyar” - Bubik 60 (kamarakiállítás)

A tárlat megtekinthető: 2018. május 19. és 2019. április 21. között

Kortársunk és már tizennégy éve nincs közöttünk. Nemzedékének egyik legkarizmatikusabb alakja volt, a reneszánsz kor emberének kései utódja, tele tűzzel, energiával, szókimondó igazságérzettel és életigenléssel. Diplomáját 1981-ben kapta meg, s bár több színház hívta, ő rögtön a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek eszméjéhez még akkor is hűséges maradt, miután elszerződött onnét. Az 1981-1990 közötti évek tekinthetők a művészi pálya fénykorának, szakmai élete legsikeresebb és leggazdagabb időszakának. Egy fiatal színészgeneráció vezető színészévé érett alig néhány év alatt, egyik főszerep jött a másik után, nem csoda, ha generációja legdinamikusabb tehetségeként tartotta számon mind a szakma, mind a közönség. Néhány évvel a főiskola után már olyan nagyformátumú szerepek vannak a háta mögött, mint Ádám, Mercutio, Tartuffe vagy István a király. Az első évtized meredeken fölfelé ívelő időszaka után kis megtorpanás következett. Túlhajszoltságról, a rá nehezedő nagy nyomásról beszélt, de sosem panaszkodott. „Nagyon szeretem a szerepeimet, de az örömöm nem felhőtlen. Túl sok a teher rajtam. De mit tegyek? Próbáljak beleavatkozni a pályám alakulásába?”- tette föl a kérdést. S végül maga mögött hagyta imádott színházát és elment Londonba raktárosnak. Kilenc hónapig bírta színház nélkül. Hazatért, de nem ment vissza a Nemzetibe, rövid szabadúszást követően 1993-ban a Törőcsik Mari neve fémjelezte frissen alakult Művész Színház társulatához szegődött, annak megszűnte után a Thália Színház, később a Thália Társaság tagja, majd 1997-ben hét neves színésztársával megalapították a Kelemen László Színkört, mely szakított a kőszínházi metódussal, merőben új, sokak számára aggasztónak és provokatívnak ítélt független társulatként próbált jelen lenni a hazai színházi palettán, vagy ahogy a művész fogalmazott: „Elegünk lett ebből a fővárosi vircsaftból.” Ezt követően 1998-ban a Kelemen László Színkör tagjaként- a többiekkel együtt- az akkor megalakult Új Színházhoz szerződött. De mindez „csak” a színész Bubik István vagy ahogy ő nevezte magát, a színjátékos.

De hol van a kaszkadőr, aki jó barátjával Funtek Frigyessel éveken át Pintér Tamás „Oroszlán” és Marosi László csapatát erősítette? Hol a sportember, aki számtalan sportágban kipróbálta magát és kereste a sportolókkal való együttlét bármely formáját? Hol van a zseniális zenész, aki még a főiskolás évek alatt társaival megalakította az első magyar színészzenekart? Hol van a dobos, aki Sipos Andrással hosszú évek során a dob és a dobolás ősi elemeit, a forrást, az afrikai autentikus ritmusok rejtélyét kutatta? (lásd Macumba zenekar) Hol van az a színészpedagógus, aki éveken át tartott középiskolások számára színészképzést a Fészek Művész Klubban?  Hol van az a bátor és igazságkereső ember, aki kiállt az erőszakos romániai falurombolásban pusztuló magyar falvakért? Hol van az a szakmájának elkötelezett művész, aki a Nemzetközi Színész Chartával a kezében naponta szembesítette társait mindazzal, amit színészként tenniük kellene, és amit nem tesznek? Hol van a versmondó, akit élete utolsó éveiben egyre erősebben foglalkoztatott a vers, mint műfaj és bevallása szerint ez okozta számára a legnagyobb örömöt? Hol van az országjáró művész, aki Ritka (a) magyar című önálló estjével számtalan városban, apró faluban megfordult, sokszor egy-egy palack borért a gázsi fejében? És hol van a férfi, a romantikus sármőr, aki saját bevallása szerint képes volt a Jászai Mari tér és az Oktogon között beleszeretni egy nőbe?

Itt van mindegyik, hisz Bubik István, e modern reneszánsz ember 46 évébe mindez belefért. De hogy miként, az örök rejtély marad. Talán ezért oly ritka magyar ő a számunkra, soká - ám keveset - élő honfitársai számára.        

(Szebényi Ágnes kurátor)

A Bubik Istvánra emlékező kamarakiállításunkat kísérő beszélgetéssorozatunk szeptembertől folytatódik!

Bubik nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.

TERVEZETT PROGRAM:

2019. január 24. 16 óra

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - A Bubik-Dölle Színészgymnasium

Belépőjegyek

2018. szeptember 11-től:

Felnőtt: 1200 Ft
Gyerek / nyugdíjas: 600 Ft
Gyerek (6 év alatt):  ingyenes
Nyugdíjas (70 év felett): ingyenes
Családi jegy (2 felnőtt+2 kiskorú gyermek): 2400 Ft
Tárlatvezetés: 2500 Ft/csoport/10 főig + 250 Ft/fő/(10 fő felett)

Múzeumpedagógiai foglalkozás (tárlatvezetés+választott gyerekprogram): 800 Ft/gyerek

Programárak egységesen (nincs kedvezmény): 500 Ft/fő

*Az árak az ÁFA-t tartalmazzák

Ingyenes jegyre jogosultak:

- 6 éves kor alatt;
- 70 éves kor felett (kizárólag az Európai Gazdasági Térség - EGT - állampolgárai számára);
- fogyatékossággal élők, valamint kísérőjük (jogosultanként max. 1 fő);
- a közoktatásban dolgozó (aktív) pedagógusok az adott tanévre érvényesített pedagógus igazolvánnyal (amennyiben az oktatási intézmény valamely EGT tagállam területén található) - a kedvezmény a korlátlan időre érvényesített igazolványokra nem vonatkozik;
- nemzetközi szerződések alapján (ICOM, ICOMOS);
- minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti személyek és a 18 év alatti személyeket kísérő két közeli hozzátartozó számára csak EGT-állampolgárok);
- a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai (Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Levéltárosok Egyesülete)