Benczúr Gyula kiállítás Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban

Benczúr Gyula kiállítás Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban

Kiemelt ajánlat
2020.01.01. - 12.31.

Sokszor elhangzott a kérdés, miért is oly fontos Nyíregyháza számára, hogy állandó tárlat­tal adózzon Benczúr Gyula emléke előtt, hiszen a festő még csak nem is emlékezhetett a szülővá­rosában töltött rövid időszakra. Ennek ellenére Nyíregyháza mindig élénken ápolta és ápolja mind a mai napig a Benczúr-hagyományt. A festőfejedelem iránti tisztelet gyümölcseként jött létre Nyír­egyházán az a Benczúr emlékkiállítás, amely az egész országban egyedülállónak mondható.

A kiállítás

A városháza három termében elhelyezett, 30 millió koronára biztosított tárlat Benczúr Gyula 34 kiváló alkotását sorakoztatta fel. A kiállításnak a Szabolcsvánnegyei Bessenyei Kör kiadásában megjelent tárgymutatójából az is kiderül, hogy a kiállított művek ekkor zömükben a család tulajdonában voltak (TÁRGYMUTATÓ 1921.).

A tárlat fénypontját a budai királyi palota Mátyás-terme számára készített Mátyás király képsorozat két impozáns darabja, Mátyás király fogadja a pápa követeit és Mátyás király diadalmas bevonulása Buda várába jelentette. A kiállítás III. termében a látogatók a fent említett sorozatnak mind a nyolc vázlatát megtekinthették. A kiállítás hangulatáról a következőképpen írt a Nyírvidék: „A hatalmas tükörablakok fénye fehér vászonnal van letompítva, a falak pedig lila szövettel vannak bevonva. Az átszűrt fény egy részét elnyeli a lila környezet, másik része pedig visszaverődve templomi áhítattá változtatja a terem levegőjét. A bejárati oldalon van elhelyezve Benczúr két hatalmas Mátyás képe, amelynek nagy méretei, színgazdagsága és a kompozíció monumentalitása lenyűgöző erővel ragadjak meg a nézőt. …Az álom leheletszerű finomságai, az  utolérhetetlennek látszó aprólékos kidolgozás, s az élet lüktető ereje sugárzanak ki minden egyes képből. “

A számos portré és kompozíció mellett három olyan kép is bemutatásra került, amelyek ma a Jósa András Múzeum tulajdonát képezik: Nyulas Madonna, Kun László megöletése valamint a Millenniumi hódolat első olaj vázlata.

Az ünnepségsorozat kora este a vármegyeházán folytatódott, ahol a Bessenyei Kör irodalmi ünnepének keretén belül Zala
György, majd Beöthy Zsolt tartott előadást Benczúr Gyuláról.

Ezen különleges alkalomból a Nyírvidék közzétette Dr. Paur Gézának a Vasárnapi Újság számára írt, Benczúr Gyula és tanítványai című terjedelmes cikkét. A cikk a Műcsarnokban 1921-ben megrendezett Benczúr Gyula és tanítványai című kiállításhoz készült, amely mindmáig a legnagyobb életmű-bemutató volt a festő 183 festményével és 153 rajzvázlatával. Paur ekképpen látta a festőfejedelem életművét: „ Benczúr Gyula művészete egy külön fejezet a magyar képzőművészet történetében. A klasszikus művészetek befolyása alatt, azok tradícióin épült fel, a művész egyéniségéhez simulva kifejlődésében. Jellemzői: a biztos rajz, pompázó színgazdagság, bámulatos fegyelmezettség a technikai kivitelben, mely a formák és színek igazságait soha fel nem áldozza a művészi véletlennek. Biztos tudással indul és azzal érkezik meg kitűzött célja megoldásához. Világosan kifejezésre jutó eszmei tartalom a kompozíciókban, válogatott és mégis keresetlen egyszerű beállítás arcképeiben. Mind olyan tulajdonok, melyek elengedhetetlen kellékei a maradandó értékű művészi hatások elérésének Ezek biztosították Benczúr Gyula műveinek általános sikereit. Ezen konzervatív vezérelvek vezették keresztül öt évtized hullámzó művészi irányainak küzdelmeiben. Ezek teszik alkotásait ellenállásra képessé a divatos irányok periódusaiban, melyekben mindenkor a tisztult klasszicizmus marad a nyugvópont. Benczúr Gyula ezenfelül hasonló konzervativizmussal tartott ki hazai művészetünk fejlődésében: minden kísértések között, haláláig magyar maradt. ”

A kiállítás egy hétig volt látogatható. A képeket június 27-én visszavitték Budapestre. A tárlat sikeréről a következőképpen ír a Nyírvidék: “Ha a tárlat eredményének összegzésénél a sikert a látogatók számából igyekszünk megállapítani, azt látjuk, hogy ez a siker nem áll arányban a Benczúr tárlat abszolút művészeti becsével.” Hogy minél szélesebb rétegek számára elérhetővé tegyék a látogatást, a Bessenyei Kör a kezdeti 2 0 korona belépődíjat 10 koronára csökkentette.

Bár ö maga személyesen nem vett részt az ünnepségen, Benczúr özvegye (Ürmössy Boldizsár Kata Piroska) fián keresztül több relikviát küldött a városnak. A Millenniumi hódolat olajvázlatának átadását több ízben is megemlítette a helyi sajtó. Ugyanekkor került a város tulajdonába Benczúr Gyula rajzolószéke, festőpalettája, hat darab festőecsetje, „pápaszeme”, vázlatkönyve „húsz, legnagyobb részt mindkét oldalán rajzolt lappal,” valamint „egy egész íves” és „tizennégy félíves” vázlatrajza. Ezek a műtárgyak képezték az akkori városházán kialakított Benczúr-emlékszoba anyagának magját. Kardos István Nyíregyháza kultúrtanácsnoka egy 1927-es tanulmányából az is kiderül, hogy az eredeti Benczúr alkotásokon kívül a tárlaton több reprodukció is látható volt, így gróf Tisza István portréja, Samassa bíbornok arcképe, a Budavár visszavétele, a //. Rákóczi Ferenc elfogatása, a Vajk megkeresztelése, a Vén kópé, a Nyulas Madonna, a Mályvák között, valamint az Alomnak színes reprodukciói. Továbbá itt volt látható a festő leánya, Benczúr Ida által festett arcképmásolat is.

Pár évvel később, 1928 telén özv. Benczúr Gyuláné és Dolányi Benczúr Ida újabb értékes Benczúr-relikviákat adományozott a Nyíregyházán felállított Benczúr-emlékszoba részére. Az emléktárgyak és alkotások átadására akkor került sor, amikor Kardos István kultúrtanácsnok a fővárosban lévén, tiszteletét tette a festőfejedelem özvegyénél. Az átadott tárgyak között szerepelt az a sapka, amelyet maga Benczúr Gyuláné horgolt férjének, és amelyben a művész megjelenik azon az önarcképen, amely ma a firenzei Uffizi képtárban található. Átadta Benczúrné továbbá a festőről készült fényképeket, a Szent István Rend gomblyukjelvényét, a művész úti vázlatkönyvét, valamint azt a bronzérmet is, amelyet Benczúr még ifjúkorában kapott Miksa bajor királytól.

Benczúr Ida festőművésznő jelen lévén a találkozásnál, maga is értékes ajándékokkal járult hozzá a Benczúr-emlékszoba bővítéséhez. Az ő jóvoltából került Nyíregyházára a festőművész több gyerekkori rajza, vázlata és tanulmány rajza. A cikk összesen 46 darab átadott rajzról számol be. Az átadott rajzok közül a cikk leírásai alapján kettő igen könnyen azonosítható. Ma mindkettőt a Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteménye őrzi. Az egyik a Jagd címet viseli, s talán Benczúr egyik legkorábbi ma ismert rajza. A kisméretű ceruzarajz egy nyúlra lövő vadászt ábrázol.

A másik a Csatakép címet viseli, és a nyilas magyaroknak a tatárok ellen vívott közelharcát ábrázolja. Bár sokkalta kiforrottabb, részletekben gazdag alkotás, a leírtak alapján Benczúr csupán tizenkét éves lehetett, amikor készítette. Alig egy hónappal az ajándékozást követően özv. Benczúr Gyuláné 74 éves korában elhunyt.

1928. június 17-én arról tudósít a Nyírvidék, hogy Benczúr Gyula egyetemi tanár, a festőművész fia Nyíregyházának ajándékozta a Dolányi mauzóleum modelljét, mely oly kedves volt a nemrég elhunyt Benczúr Gyuláné számára. A modellt Szohor Pál főjegyző és Kardos István kultúrtanácsnok vette át a művész fiától, és az akkori tervek szerint a nyíregyházi Benczúr-szoba egyik látványosságának szánták. A mauzóleum modelljének mára nyoma veszett. Az eredeti, eklektikus stílusú, 1925-ben emelt mauzóleum Jánszky Béla alkotása, a síremlék domborművét pedig Stróbl Alajos készítette.

A következő év tavaszán (1929) újabb értékes tárggyal gazdagodott a Benczúr-szoba: Benczúr Ida jóvoltából a művész festőállványa került Nyíregyházára. Az ajándékot Bencs Kálmán polgármester vette át a festőművész leányától. A festőállvány érdekessége abban rejlik, hogy Benczúr maga festette a hátuljára fehér betűkkel a nevét, mely felirat ma is látható.

Szohor Pál 1935-ben lett Nyíregyháza polgármestere. Tevékenységének köszönhetően több értékes relikviával gazdagodott a város Benczúr-gyűjteménye. 1935 tavaszán két újabb tárggyal járult hozzá a Benczúr-emlékszoba gyűjteményének kiegészítéséhez. A polgármester budapesti útján tett szert a két műalkotásra. Az egyik egy Benczúr Gyuláról készült terrakotta karikatúra, melyet Lányi Dezső szobrászművész ajándékozott Nyíregyházának. A szobor, melyet maga Lányi mintázott a festőművészről, 1914-ben készült el két példányban. Az első példányt az alkotó átadta Benczúr Gyulának. Hogy később mi lett a sorsa a szobornak, arról nincs adat.

Jóval nagyobb jelentőséggel bír Benczúr Gyula Patrona Hungáriáé című, 1920-ban készült festményének megvásárlása. Az olajképet egy budapesti műgyűjtőtől vásárolta a polgármester 2500 pengőért. A Nyírvidék hasábjain közzétett cikkében Szohor Pál részletesen leírta a vásárlás menetét, említve, hogy a 2500 pengőért a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnél vagyoni szavatosságot vállalt. Ezért felhívást intézett Nyíregyháza polgáraihoz, arra kérvén őket, hogy adakozzanak a festmény megtartása érdekében. A polgármesternek Nyíregyháza lakosságához intézett kérelme meghallgatásra talált, hiszen alig egy hónappal a Patrona Hungáriáé megvásárlása után már össze is gyűlt az első 1000 pengő az olajkép megvásárlására. A lakosság lelkesedése igen nagyra nőtt, s folyamatosan küldték adományaikat a polgármesteri hivatalba. A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap folyamatosan közölte az adakozók nevét, akárcsak az összeget, amellyel hozzájárultak a kép megvásárlásához.

A Nyulas Madonna és Kun László – más nevén Boszorkányok éjszakája – című alkotások is Szohor Pál áldozatkészsége révén kerültek a Benczúr-emlékszobába.

Nyíregyháza Benczúr-gyűjtemény ét 1950 óta őrzi a Jósa András Múzeum. Az anyag az évek során folyamatosan bővült, gyarapodott. Hála a Benczúr család leszármazottainak és a lelkes műgyűjtőknek, ma már olyan Benczúr alkotások tulajdonában vagyunk, melyek nélkül a jelenlegi Benczúr-emlékszoba elképzelhetetlen lenne. Gondolok itt a Károlyi házaspárt ábrázoló portrékra, amelyek 1959-ben kerültek a múzeum leltárába vagy Tutkó Károlyné és Karátsonyi Jenő portréira, amelyek ugyancsak vétel útján kerültek a múzeumba 1973-ban.

A régi Benczúr emlékkiállításon szerepelt az a portrépáros, amelyet 1978-ban vásárolt a Jósa András Múzeum. A portré egy csizmadiát és feleségét ábrázolja,1 akik a családi hagyomány szerint Benczúrékkal egy házban laktak Kassán, a Fő utcán.

Benczúr Gyula Leányka-portréját 1981-ben vásárolta a Jósa András Múzeum. A tulajdonos nagyanyja a festőművész húga volt. Nem tudjuk, hogy a festmény kit ábrázol, de a kép intim hangulata azt sugallja, hogy rokon vagy legalábbis közeli ismerős lehetett.

A Jósa András Múzeum iparművészeti gyűjteménye őrzi többek között azt a tíz darabból álló szalongarnitúrát, mely egykor a Benczúr család tulajdonában volt, s vásárlás útján került a múzeumba az 1970-es évek elején.

Bár a mai viszonyok nem teszik lehetővé a Benczúr relikviák nagyarányú gyűjtését, a Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének gyarapítási koncepciójában mindig elsődleges szerepet töltött be Benczúr Gyula alkotásainak és személyes jellegű tárgyainak gyűjtése. így az elmúlt években olyan fotográfiákra sikerült szert tennünk, amelyek ez idáig el voltak zárva a nagyközönség elől, s ezt az irányt igyekszünk tartani a jövőben is, hisz Benczúr megérdemli, hogy Nyíregyháza méltón emlékezzék rá.

Életrajz

Benczúr Gyula 1844. január 28-án született Nyíregyházán. Két év múlva a család Kassára költözött. A leendő festő itt végezte elemi és gimnáziumi tanulmányait. Rajztehetségét felismerve az apa, Benczúr Vilmos mérnöki pályára szánta, ezért 1859-ben beíratta a reáliskolába. Az iskolai rajzoktatás mellett a helybéli, jó hírű Klimkovics Béla és Ferenc festők magán rajziskolájában festeni és rajzolni tanult. 1861-től a Müncheni Akadémia növendéke.

Kezdetben Johann Georg Hiltenspergernél valamint Hermann Anschütznél tanult, 1865-től pedig Karl von Piloty tanítványa. Piloty a német történelmi festészet egyik kiemelkedő egyénisége, akinek hatalmas vásznain az európai történelem fontos eseményei elevenedtek meg, és akinek a festészet nagymértékben hatott Benczúrra is.

Akadémiai évei alatt, valamint az olasz és francia tanulmányútjai révén lehetősége nyílt a barokk nagy mestereinek, Rubens, van Dyck, Tiepolo tanulmányozására, de hatott rá az érett reneszánsz velencei iskolája, főként Tintoretto, Tiziano, Veronese valamint a franci rokokó jeles képviselőjének, Bouchernek a munkássága is. Az egyetemen szoros barátságot kötött Szinyei Merse Pállal és a német származású Arnold Böcklennel.

A két festő Benczúr számos művének vált ihletőjévé. A Balatoni halász tragédiával magának hírnevet szerző festő, a magyar történelmi festészet utolsó nagy mestereként vonult be a köztudatba. Hunyadi László búcsúja vagy Budavár visszavétele című alkotásai gyakran tekintenek vissza ránk a történelemkönyvek lapjairól. A mintegy hét évig a müncheni akadémia tanáraként működő festő 1883-ban települt haza Budapestre és az akkor alapított festészeti mesteriskola igazgatója lett.

A kiállításunkon szereplő Gróf Károlyi Gyula és Grófné Károlyi Gyuláné Benczűr Gyula reprezentatív portréfestészetének kitűnő darabjai. Kompozíciós készségének remek példái a Nyulas Madonna, valamint a Patrona Hungariae, melyek Benczúr művészetének kési korszakához tartoznak. A gyűjtemény legértékesebb darabja a miniszteri felkérésre készült Millenniumi hódolat című festmény egyik olajvázlata.

A kép fontos támpontot nyújthat a Benczúr Gyulával foglalkozó kutató számára, hisz mint köztudott, az eredeti kép a budai várban 1945-ben kiütött tűzvészben elégett. A festmény kitűnő példája Benczúr Gyula portréfestő tehetségének, hisz a megrendelő kívánsága szerint a képen több mint hetven ismert személyiség, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag portréjának kellett szerepelni oly módon, hogy azok felismerhetőek legyenek a közönség számára is. Az eredeti kép 1910-ben, Berlinben aranyérmet nyert.

A korának minden kitüntetésével és elismerésével elhalmozott festő 1920. július 16-án hunyt el a Nógrád megyei Dolányban, ma Benczúrfalva.

Benczúr Gyula Nyíregyházán

Sokszor elhangzott a kérdés, miért is oly fontos Nyíregyháza számára, hogy állandó tárlat­tal adózzon Benczúr Gyula emléke előtt, hiszen a festő még csak nem is emlékezhetett a szülővá­rosában töltött rövid időszakra. Ennek ellenére Nyíregyháza mindig élénken ápolta és ápolja mind a mai napig a Benczúr-hagyományt. A festőfejedelem iránti tisztelet gyümölcseként jött létre Nyír­egyházán az a Benczúr emlékkiállítás, amely az egész országban egyedülállónak mondható. De lássuk, melyek voltak azok az események, amelyek hozzájárultak a Jósa András Múzeum Benczúr-kol­lekciójának létrejöttéhez, s mit tudunk a város és a festőfejedelem, Benczúr Gyula viszonyáról!

A Nemzeti Szalon Nyíregyházán

1909 szeptemberében a Nemzeti Szalon művészeti egyesülete elhatározta, hogy XXXIX. vidéki kiállítását a Bessenyei Kör támogatásával Nyíregyházán fogja megrendezni. A kiállítás megnyitását október 17-re tervezték. A Nemzeti Szalon elnökségének kérésére Mikecz Dezső alispán a vármegyeháza nagytermét a Szalon rendelkezésére bocsátotta.

Október 1-én rendkívüli közgyűlést tartott a város, melynek legfontosabb tárgya a Benczúr Gyula festőművész díszpolgárrá választására előterjesztett tanácsi javaslat volt. A városi képviselőtestület „egyhangúlag és közlelkesedéssel” fogadta a tanács javaslatát (SzSzBMÖL V. B. 186. 566 d., 18618.). A díszpolgári oklevél elkészítésével és átadásával a tanácsot bízták meg. Ezzel egy időben született a Bessenyei-kör azon Ötlete, hogy a város díszpolgárává választott festőművész szülőházát emléktáblával jelöljék meg.

A Nyírvidék október 3-ai közleménye alapján a Nemzeti Szalon XXXIX. kiállításán Benczúr Gyula külön kollekcióján kívül több mint 150 neves művész vett részt, 300-at meghaladó számú műalkotással. A kiállítást Déry Béla festőművész, a Nemzeti Szalon ügyvezető titkára, Rubovics Márk festőművész, a Nemzeti Szalon műtárosa, Markó Ernő a Nemzeti Szalon választmányi tagja és Orbán Dezső festőművész rendezte.

A Bessenyei Kör támogatásával rendezett díszes ünnepség alkalmából számos művész érkezett Nyíregyházára a fővárosból és az ország más vidékeiről. Itt volt többek között Zala György szobrászművész, a Képzőművészeti Társulat igazgatósági tagja, Kézdi-Kovács László festőművész, a Társulat választmányának és a Nemzeti Szalon igazgatóságának tagja. A Magyar Képzőművészek Egyesületének képviseletében Róna József elnök, a Magyar Képzőművésznők Egyesületének részéről Soós Elemérné és L. Propper Aranka elnökök tették tiszteletüket az ünnepségen.

Az október 17-i ünnepség a Nemzeti Szalon kiállításának megnyitásával kezdődött. A tárlatot Déry Béla, a Nemzeti Szalon titkárának felkérésére Vay Gábor főispán nyitotta meg. A tárlaton mindössze nyolc Benczúr-kép szerepelt, mégis az első volt a Benczúr előtt tisztelgő vidéki

kiállítások sorában. A megnyitó után Benczúr Gyula a szülőházában lévő Kis-Koronában ebédelt gróf Vay Gábor, Májerszky Béla és dr. Popini Albert társaságában. A díszpolgári oklevél átadására délután fél háromkor került sor. A díszes okiratot Bogár Lajos, városi főjegyző vezetése alatt a képviselet és a városi tisztikar díszes küldöttsége adta át a festőfejedelemnek. Ezt követően került sor a szülőházon elhelyezett emléktábla leleplezésére, melyet a Bessenyei-szobor koszorúzása követett. A szürke márványtáblát Kozák István gimnáziumi tanár tervezte.

Az ünnepség kapcsán a Nyírvidék egyik munkatársa a következő sorokkal emlékezett meg Benczúr Gyuláról: „Benczúr Gyula fogadtatása meleg, ünneplése impozáns volt. Az előbbinek szemmel láthatólag örült, az utóbbitól mindenkép menekülni igyekezett. Feleségével és fiával együtt fölkereste az evangélikus templomot, főgimnáziumot és a vármegyei korházat is. Tiszteletre méltó jellemvonása a jó embernek. Ez hozta őt közelebb szivünkhöz, mikor már egészen meghódította lelkünket jeles társai közül is messze kimagasló művészetével. ”

Ez volt Benczúr utolsó látogatása szülővárosában. 1920. július 21-én a Nyírvidék első oldalán szomorú hírt olvashattak a nyíregyháziak. Benczúr Gyula eltávozott az élők sorából. Sasi Szabó László (a Nyírvidék akkori felelős szerkesztője) cikkében, a „halhatatlanok” közé emeli az elhunyt festőfejedelmet. A lap egy egész oldalt szánt neki, melyben nemcsak életpályáját és művészetét ecsetelte magasztos szavakkal, hanem az 1909. október 17-i ünnepségről is részletesen beszámolt.

A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör 1920. augusztus 19-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében Geduly Henrik (elnök) az őszinte tisztelet és kegyeletes megemlékezés adóját kívánta leróni Benczúr Gyula szellemi alakja előtt. A püspök a következő szavakkal illette a festőfejedelmet: „Az Istenáldotta művész, a magyar nemzeti történelmi festőművészet koronázatlan királya, kinek ecsetje alól örökértékű művek egész sorozata került ki, hogy hazájának díszt, önmagának dicsőséget szerezzen, – városunk szülötte volt és örök dicsősége maradt “. Ugyanakkor indítványozta, hogy Benczúr hervadhatatlan emlékét hálás szívvel jegyezzék fel a kör „annaleseibe” és a gyászoló család előtt külön jegyzőkönyvi kivonatban fejezzék ki tiszteletteljes részvétüket.

Látogatói információk

NYITVA TARTÁS

  • K-V.: 9.00-17.00
  • A múzeum kiállításai hétfőn zárva tartanak.
  • Pénztárnyitás: 8.30 órakor
  • Pénztárzárás: 16.30 órakor
  • Az ünnepek alatti nyitva tartás a fentiektől eltérő is lehet, erről a híreinkben valamint a helyi sajtóban tájékoztatjuk a nagyközönséget!

CSOPORTOS TÁRLATVEZETÉS

Állandó kiállításainkon tárlatvezetéseket csoportos látogatók számára nyitvatartási időben 09.00 és 17.00 óra között tudunk biztosítani. Az utolsó kezdési időpont 16.00 óra. Az állandó tárlatokon múzeumunk képzett tárlatvezetői tartanak magyar nyelven tárlatvezetéseket.

Iskolai csoporttal érkező pedagógusok, idegenvezetők a Múzeum állandó- és időszaki kiállításaiban külön engedéllyel tarthatnak foglalkozásokat.

Kérjük, hogy tárlatvezetési igényét legalább két hétre előre jelezze!

Csoportos tárlatvezetés ára: 3000.- HUF /csoport

RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉS

A rendhagyó tárlatvezetések különleges és egyben igazi csemegét tartogatnak a kiállításokra ellátogató közönség számára. A megszokottól eltérő módon, ezeket a tárlatvezetéseket maguk a kiállított tárgyak művészei vagy a kiállítás kurátorai tartják. Éppen ezért az ilyen tárlatvezetések személyesek, egyediek és vezetőnk egyéniségével fűszerezettek.

A rendhagyó tárlatvezetések aktuális időpontjáról hírlevélben vagy a honlapunk figyelésével értesülhet!

Rendhagyó tárlatvezetés ára: 800.- HUF /fő

Belépőjegyek:

  • Teljes árú felnőtt: 1400 HUF/fő
  • Csoportos felnőtt: 1000 HUF/fő (15 főtől érvényesíthető a csoportos kedvezmény)
  • Teljes árú kedvezményes (diák, nyugdíjas): 700 HUF/fő
  • Csoportos diák, nyugdíjas: 500 HUF/fő (15 főtől érvényesíthető a csoportos kedvezmény)
  • Teljes árú családi: 3000 HUF/család (2 felnőtt + 2 gyermek + 300 HUF a további gyermek után)
  • Fotójegy : 500 HUF

A belépőjegyek készpénzzel vagy bankkártyás fizetéssel válthatók meg a múzeum pénztárában


2020.01.01. - 2020.12.31.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG