Benczúr Gyula kiállítás Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban

Benczúr Gyula kiállítás Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban

Kiemelt ajánlat
2019.01.01. - 12.31.

Sokszor elhangzott a kérdés, miért is oly fontos Nyíregyháza számára, hogy állandó tárlat­tal adózzon Benczúr Gyula emléke előtt, hiszen a festő még csak nem is emlékezhetett a szülővá­rosában töltött rövid időszakra. Ennek ellenére Nyíregyháza mindig élénken ápolta és ápolja mind a mai napig a Benczúr-hagyományt. A festőfejedelem iránti tisztelet gyümölcseként jött létre Nyír­egyházán az a Benczúr emlékkiállítás, amely az egész országban egyedülállónak mondható.

Állandó kiállítás díjai

Felnőtt jegy ára: 1200.- Ft/fő

Kedvezményes jegyek:​

  • Diák és nyugdíjas jegy: 600.- Ft/fő
  • Családi kedvezményes jegy (2 felnőtt és 2 gyermek – 18 év alatti): 2400.- Ft
  • Harmadik gyermektől plusz 300.- Ft/gyerek (18 év alatti)
  • Csoportos felnőtt kedvezményes belépő (15 főtől): 900.- Ft/fő
  • Csoportos diák és nyugdíjas kedvezményes belépő (15 főtől): 450.- Ft/fő

A fenti jegyárakon felül tárlatvezetési jegy: 3.000.- Ft,

Nyitva tartás

  • Április 1-től Október 31-ig: 10-18 óráig (Hétfő kivételével)
  • November 1-től Március 31-ig: 8-16 óráig (Hétfő kivételével)

Az ünnepek alatti nyitva tartás a fentiektől eltérő is lehet, erről a híreinkben valamint a helyi sajtóban tájékoztatjuk a nagyközönséget!

Életrajz

Benczúr Gyula 1844. január 28-án született Nyíregyházán. Két év múlva a család Kassára költözött. A leendő festő itt végezte elemi és gimnáziumi tanulmányait. Rajztehetségét felismerve az apa, Benczúr Vilmos mérnöki pályára szánta, ezért 1859-ben beíratta a reáliskolába.

Az iskolai rajzoktatás mellett a helybéli, jó hírű Klimkovics Béla és Ferenc festők magán rajziskolájában festeni és rajzolni tanult. 1861-től a Müncheni Akadémia növendéke. Kezdetben Johann Georg Hiltenspergernél valamint Hermann Anschütznél tanult, 1865-től pedig Karl von Piloty tanítványa. Piloty a német történelmi festészet egyik kiemelkedő egyénisége, akinek hatalmas vásznain az európai történelem fontos eseményei elevenedtek meg, és akinek a festészet nagymértékben hatott Benczúrra is.

Akadémiai évei alatt, valamint az olasz és francia tanulmányútjai révén lehetősége nyílt a barokk nagy mestereinek, Rubens, van Dyck, Tiepolo tanulmányozására, de hatott rá az érett reneszánsz velencei iskolája, főként Tintoretto, Tiziano, Veronese valamint a franci rokokó jeles képviselőjének, Bouchernek a munkássága is. Az egyetemen szoros barátságot kötött Szinyei Merse Pállal és a német származású Arnold Böcklennel. A két festő Benczúr számos művének vált ihletőjévé. A Balatoni halász tragédiával magának hírnevet szerző festő, a magyar történelmi festészet utolsó nagy mestereként vonult be a köztudatba. Hunyadi László búcsúja vagy Budavár visszavétele című alkotásai gyakran tekintenek vissza ránk a történelemkönyvek lapjairól.

A mintegy hét évig a müncheni akadémia tanáraként működő festő 1883-ban települt haza Budapestre és az akkor alapított festészeti mesteriskola igazgatója lett. A kiállításunkon szereplő Gróf Károlyi Gyula és Grófné Károlyi Gyuláné Benczűr Gyula reprezentatív portréfestészetének kitűnő darabjai. Kompozíciós készségének remek példái a Nyulas Madonna, valamint a Patrona Hungariae, melyek Benczúr művészetének kési korszakához tartoznak.

A gyűjtemény legértékesebb darabja a miniszteri felkérésre készült Millenniumi hódolat című festmény egyik olajvázlata. A kép fontos támpontot nyújthat a Benczúr Gyulával foglalkozó kutató számára, hisz mint köztudott, az eredeti kép a budai várban 1945-ben kiütött tűzvészben elégett. A festmény kitűnő példája Benczúr Gyula portréfestő tehetségének, hisz a megrendelő kívánsága szerint a képen több mint hetven ismert személyiség, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag portréjának kellett szerepelni oly módon, hogy azok felismerhetőek legyenek a közönség számára is. Az eredeti kép 1910-ben, Berlinben aranyérmet nyert. A korának minden kitüntetésével és elismerésével elhalmozott festő 1920. július 16-án hunyt el a Nógrád megyei Dolányban, ma Benczúrfalva.

A kiállítás

A városháza három termében elhelyezett, 30 millió koronára biztosított tárlat Benczúr Gyula 34 kiváló alkotását sorakoztatta fel. A kiállításnak a Szabolcsvánnegyei Bessenyei Kör kiadásában megjelent tárgymutatójából az is kiderül, hogy a kiállított művek ekkor zömükben a család tulajdonában voltak (TÁRGYMUTATÓ 1921.).

A tárlat fénypontját a budai királyi palota Mátyás-terme számára készített Mátyás király képsorozat két impozáns darabja, Mátyás király fogadja a pápa követeit és Mátyás király diadalmas bevonulása Buda várába jelentette. A kiállítás III. termében a látogatók a fent említett sorozatnak mind a nyolc vázlatát megtekinthették. A kiállítás hangulatáról a következőképpen írt a Nyírvidék: „A hatalmas tükörablakok fénye fehér vászonnal van letompítva, a falak pedig lila szövettel vannak bevonva. Az átszűrt fény egy részét elnyeli a lila környezet, másik része pedig visszaverődve templomi áhítattá változtatja a terem levegőjét. A bejárati oldalon van elhelyezve Benczúr két hatalmas Mátyás képe, amelynek nagy méretei, színgazdagsága és a kompozíció monumentalitása lenyűgöző erővel ragadjak meg a nézőt. …Az álom leheletszerű finomságai, az  tolérhetetlennek látszó aprólékos kidolgozás, s az élet lüktető ereje sugárzanak ki minden egyes képből. “ (BENCZÚR 1921. 2.)

A számos portré és kompozíció mellett három olyan kép is bemutatásra került, amelyek ma a Jósa András Múzeum tulajdonát képezik: Nyulas Madonna, Kun László megöletése valamint a Millenniumi hódolat első olaj vázlata (TÁRGYMUTATÓ 1921.).

Az ünnepségsorozat kora este a vármegyeházán folytatódott, ahol a Bessenyei Kör irodalmi ünnepének keretén belül Zala
György, majd Beöthy Zsolt tartott előadást Benczúr Gyuláról (BENCZÚR 1921. 3.).

Ezen különleges alkalomból a Nyírvidék közzétette Dr. Paur Gézának a Vasárnapi Újság számára írt, Benczúr Gyula és tanítványai című terjedelmes cikkét. A cikk a Műcsarnokban 1921-ben megrendezett Benczúr Gyula és tanítványai című kiállításhoz készült, amely mindmáig a legnagyobb életmű-bemutató volt a festő 183 festményével és 153 rajzvázlatával. Paur ekképpen látta a festőfejedelem életművét: „ Benczúr Gyula művészete egy külön fejezet a magyar képzőművészet történetében. A klasszikus művészetek befolyása alatt, azok tradícióin épült fel, a művész egyéniségéhez simulva kifejlődésében. Jellemzői: a biztos rajz, pompázó színgazdagság, bámulatos fegyelmezettség a technikai kivitelben, mely a formák és színek igazságait soha fel nem áldozza a művészi véletlennek. Biztos tudással indul és azzal érkezik meg kitűzött célja megoldásához. Világosan kifejezésre jutó eszmei tartalom a kompozíciókban, válogatott és mégis keresetlen egyszerű beállítás arcképeiben. Mind olyan tulajdonok, melyek elengedhetetlen kellékei a maradandó értékű művészi hatások elérésének Ezek biztosították Benczúr Gyula műveinek általános sikereit. Ezen konzervatív vezérelvek vezették keresztül öt évtized hullámzó művészi irányainak küzdelmeiben. Ezek teszik alkotásait ellenállásra képessé a divatos irányok periódusaiban, melyekben mindenkor a tisztult klasszicizmus marad a nyugvópont. Benczúr Gyula ezenfelül hasonló konzervativizmussal tartott ki hazai művészetünk fejlődésében: minden kísértések között, haláláig magyar maradt. ” (PAUR 1921. 5.)

A kiállítás egy hétig volt látogatható. A képeket június 27-én visszavitték Budapestre. A tárlat sikeréről a következőképpen ír a Nyírvidék: “Ha a tárlat eredményének összegzésénél a sikert a látogatók számából igyekszünk megállapítani, azt látjuk, hogy ez a siker nem áll arányban a Benczúr tárlat abszolút művészeti becsével.” Hogy minél szélesebb rétegek számára elérhetővé tegyék a látogatást, a Bessenyei Kör a kezdeti 2 0 korona belépődíjat 10 koronára csökkentette (A BENCZÚR-KÉPEKET 1921.).

Bár ö maga személyesen nem vett részt az ünnepségen, Benczúr özvegye (Ürmössy Boldizsár Kata Piroska) fián keresztül több relikviát küldött a városnak. A Millenniumi hódolat olajvázlatának átadását több ízben is megemlítette a helyi sajtó. Ugyanekkor került a város tulajdonába Benczúr Gyula rajzolószéke, festőpalettája, hat darab festőecsetje, „pápaszeme”, vázlatkönyve „húsz, legnagyobb részt mindkét oldalán rajzolt lappal,” valamint „egy egész íves” és „tizennégy félíves” vázlatrajza (NYÍREGYHÁZA 1921.). Ezek a műtárgyak képezték az akkori városházán kialakított Benczúr-emlékszoba anyagának magját. Kardos István Nyíregyháza kultúrtanácsnoka egy 1927-es tanulmányából az is kiderül, hogy az eredeti Benczúr alkotásokon kívül a tárlaton több reprodukció is látható volt, így gróf Tisza István portréja, Samassa bíbornok arcképe, a Budavár visszavétele, a //. Rákóczi Ferenc elfogatása, a Vajk megkeresztelése, a Vén kópé, a Nyulas Madonna, a Mályvák között, valamint az Alomnak színes reprodukciói. Továbbá itt volt látható a festő leánya, Benczúr Ida által festett arcképmásolat is (KARDOS 1927. 273.).

Pár évvel később, 1928 telén özv. Benczúr Gyuláné és Dolányi Benczúr Ida újabb értékes Benczúr-relikviákat adományozott a Nyíregyházán felállított Benczúr-emlékszoba részére. Az emléktárgyak és alkotások átadására akkor került sor, amikor Kardos István kultúrtanácsnok a fővárosban lévén, tiszteletét tette a festőfejedelem özvegyénél. Az átadott tárgyak között szerepelt az a sapka, amelyet maga Benczúr Gyuláné horgolt férjének, és amelyben a művész megjelenik azon az önarcképen, amely ma a firenzei Uffizi képtárban található. Átadta Benczúrné továbbá a festőről készült fényképeket, a Szent István Rend gomblyukjelvényét, a művész úti vázlatkönyvét, valamint azt a bronzérmet is, amelyet Benczúr még ifjúkorában kapott Miksa bajor királytól.

Benczúr Ida festőművésznő jelen lévén a találkozásnál, maga is értékes ajándékokkal járult hozzá a Benczúr-emlékszoba bővítéséhez. Az ő jóvoltából került Nyíregyházára a festőművész több gyerekkori rajza, vázlata és tanulmány rajza. A cikk összesen 46 darab átadott rajzról számol be. Az átadott rajzok közül a cikk leírásai alapján kettő igen könnyen azonosítható. Ma mindkettőt a Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteménye őrzi. Az egyik a Jagd címet viseli, s talán Benczúr egyik legkorábbi ma ismert rajza. A kisméretű ceruzarajz egy nyúlra lövő vadászt ábrázol.

A másik a Csatakép címet viseli, és a nyilas magyaroknak a tatárok ellen vívott közelharcát ábrázolja. Bár sokkalta kiforrottabb, részletekben gazdag alkotás, a leírtak alapján Benczúr csupán tizenkét éves lehetett, amikor készítette (BENCZÚR GYULÁNÉ 1921. 2.). Alig egy hónappal az ajándékozást követően özv. Benczúr Gyuláné 74 éves korában elhunyt.

1928. június 17-én arról tudósít a Nyírvidék, hogy Benczúr Gyula egyetemi tanár, a festőművész fia Nyíregyházának ajándékozta a Dolányi mauzóleum modelljét, mely oly kedves volt a nemrég elhunyt Benczúr Gyuláné számára. A modellt Szohor Pál főjegyző és Kardos István kultúrtanácsnok vette át a művész fiától, és az akkori tervek szerint a nyíregyházi Benczúr-szoba egyik látványosságának szánták (BENCZÚR 1928.). A mauzóleum modelljének mára nyoma veszett. Az eredeti, eklektikus stílusú, 1925-ben emelt mauzóleum Jánszky Béla alkotása, a síremlék domborművét pedig Stróbl Alajos készítette (ILLYÉS 2004. 11.).

A következő év tavaszán (1929) újabb értékes tárggyal gazdagodott a Benczúr-szoba: Benczúr Ida jóvoltából a művész festőállványa került Nyíregyházára. Az ajándékot Bencs Kálmán polgármester vette át a festőművész leányától. A festőállvány érdekessége abban rejlik, hogy Benczúr maga festette a hátuljára fehér betűkkel a nevét, mely felirat ma is látható (NYÍREGYHÁZA 1929.).

Szohor Pál 1935-ben lett Nyíregyháza polgármestere. Tevékenységének köszönhetően több értékes relikviával gazdagodott a város Benczúr-gyűjteménye. 1935 tavaszán két újabb tárggyal járult hozzá a Benczúr-emlékszoba gyűjteményének kiegészítéséhez. A polgármester budapesti útján tett szert a két műalkotásra. Az egyik egy Benczúr Gyuláról készült terrakotta karikatúra, melyet Lányi Dezső szobrászművész ajándékozott Nyíregyházának. A szobor, melyet maga Lányi mintázott a festőművészről, 1914-ben készült el két példányban. Az első példányt az alkotó átadta Benczúr Gyulának. Hogy később mi lett a sorsa a szobornak, arról nincs adat.

Jóval nagyobb jelentőséggel bír Benczúr Gyula Patrona Hungáriáé című, 1920-ban készült festményének megvásárlása. Az olajképet egy budapesti műgyűjtőtől vásárolta a polgármester 2500 pengőért. A Nyírvidék hasábjain közzétett cikkében Szohor Pál részletesen leírta a vásárlás menetét, említve, hogy a 2500 pengőért a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnél vagyoni szavatosságot vállalt. Ezért felhívást intézett Nyíregyháza polgáraihoz, arra kérvén őket, hogy adakozzanak a festmény megtartása érdekében (SZOHOR 1935.). A polgármesternek Nyíregyháza lakosságához intézett kérelme meghallgatásra talált, hiszen alig egy hónappal a Patrona Hungáriáé megvásárlása után már össze is gyűlt az első 1000 pengő az olajkép megvásárlására (EGYÜTT VAN 1935.). A lakosság lelkesedése igen nagyra nőtt, s folyamatosan küldték adományaikat a polgármesteri hivatalba. A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap folyamatosan közölte az adakozók nevét, akárcsak az összeget, amellyel hozzájárultak a kép megvásárlásához.

A Nyulas Madonna és Kun László – más nevén Boszorkányok éjszakája – című alkotások is Szohor Pál áldozatkészsége révén kerültek a Benczúr-emlékszobába (ILLYÉS 2004. 19.).

Nyíregyháza Benczúr-gyűjtemény ét 1950 óta őrzi a Jósa András Múzeum. Az anyag az évek során folyamatosan bővült, gyarapodott. Hála a Benczúr család leszármazottainak és a lelkes műgyűjtőknek, ma már olyan Benczúr alkotások tulajdonában vagyunk, melyek nélkül a jelenlegi Benczúr-emlékszoba elképzelhetetlen lenne. Gondolok itt a Károlyi házaspárt ábrázoló portrékra, amelyek 1959-ben kerültek a múzeum leltárába vagy Tutkó Károlyné és Karátsonyi Jenő portréira, amelyek ugyancsak vétel útján kerültek a múzeumba 1973-ban.

A régi Benczúr emlékkiállításon szerepelt az a portrépáros, amelyet 1978-ban vásárolt a Jósa András Múzeum. A portré egy csizmadiát és feleségét ábrázolja,1 akik a családi hagyomány szerint Benczúrékkal egy házban laktak Kassán, a Fő utcán (KOROKNAY 1979.).

Benczúr Gyula Leányka-portréját 1981-ben vásárolta a Jósa András Múzeum. A tulajdonos nagyanyja a festőművész húga volt. Nem tudjuk, hogy a festmény kit ábrázol, de a kép intim hangulata azt sugallja, hogy rokon vagy legalábbis közeli ismerős lehetett (MURAKÖZI 1982.).

A Jósa András Múzeum iparművészeti gyűjteménye őrzi többek között azt a tíz darabból álló szalongarnitúrát, mely egykor a Benczúr család tulajdonában volt, s vásárlás útján került a múzeumba az 1970-es évek elején.

Bár a mai viszonyok nem teszik lehetővé a Benczúr relikviák nagyarányú gyűjtését, a Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének gyarapítási koncepciójában mindig elsődleges szerepet töltött be Benczúr Gyula alkotásainak és személyes jellegű tárgyainak gyűjtése. így az elmúlt években olyan fotográfiákra sikerült szert tennünk, amelyek ez idáig el voltak zárva a nagyközönség elől, s ezt az irányt igyekszünk tartani a jövőben is, hisz Benczúr megérdemli, hogy Nyíregyháza méltón emlékezzék rá.


2019.01.01. - 2019.12.31.
További ajánlataink

2019.08.23. - 2019.11.24. Szinyei Merse Pál kiállítás 2019 Nyíregyháza
2019.08.23. - 2019.11.24. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Szinyei Impressziói időszaki kiállítás
2019.09.20. - 2019.11.24. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
„Restaurátorok Műhelytitkai IV.” című kiállítás
2019.09.20. - 2019.11.24. Restaurátorok Műhelytitkai 2019. Kiállítás és megnyitó a Jósa András Múzeumban
2019.11.14. - 2020.03.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Keskeny nyomtáv, széles mosoly c. kiállítás
2019.11.01. - 2019.11.30. Múzeumok Őszi Fesztiválja Nyíregyháza 2019. Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu programok
2019.11.05. - 2019.11.30. Sóstói Múzeumfalu programok, események, foglalkozások 2019
Múzeumok Őszi Fesztiválja
2019.04.09. - 2019.12.01. Időszaki kiállítás Nyíregyházán `Régi dolgok, újabb idők` címmel a Kállay Gyűjteményben
2019.04.09. - 2019.12.01. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Régi dolgok, újabb idők - Két főispán Szabolcs vármegyéből című kiállítás
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Ősi mesterségek nyomában - interaktív régészeti kiállítás
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
„A Nyírség álmodója” c. Krúdy Gyula állandó kiállítás
2019.01.01. - 2019.12.31. Interaktív régészeti kiállítás Nyíregyházán. Ősi mesterségek nyomában a Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Arany ékszerek és kincsek, állandó kiállítás a nyíregyházi Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Trófeagyűjtemény, trófeakiállítás a Jósa András Múzeumban Nyíregyházán
2019.01.01. - 2019.12.31. Magángyűjtemény kiállítás Nyíregyházán. Péchy-Kovács gyűjtemény a Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Jósa András Emlékkiállítás - “…teli szeretettel az emberiség iránt…”
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi Krúdy Gyula kiállítás „A Nyírség álmodója” címmel a Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Benczúr Gyula állandó kiállítás
2019.01.01. - 2019.12.31. Jósa András Emlékkiállítás Nyíregyházán, bepillantás egy polihisztor világába
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Válogatás Gencsy Tibor huszár főhadnagy trófeáiból
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Péchy-Kovács gyűjtemény a Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Néprajzi kiállítás Nyíregyházán “Én elmentem a vásárba…” címmel a Jósa András Múze
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
“Én elmentem a vásárba…” Néprajzi állandó kiállítás
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Sárga ördög: A Jósa András Múzeum aranyai
2019.01.01. - 2019.12.31. Katona kiállítás Nyíregyházán az I. és II. világháborús huszárezredről a Jósa András Múzeumban
2019.01.01. - 2019.12.31. Nyíregyházi kiállítások 2019. Várjuk a Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben!
Katona kiállítás az I. és II. világháború huszárezredéről
2019.01.01. - 2019.12.31. Múzeum gyerekeknek Nyíregyháza 2019. Múzeumi órák óvodástól középiskolás korig

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG