Drégelypalánk Drégelyvár, várlátogatás Nógrád megyében

Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy 444 m magas vulkanikus kúpon. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.

Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.

Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének.

Megközelítés:

– DRÉGELYPALÁNK településről a „Drégelyvár felé” (+ Drégelyvár Szabadidőpark) útjelző táblák alapján.
Ez egyben az „Apródok útja tanösvény” is. Az út a falut elhagyva apró köves, makadám minőségű, az ún. Sáferkútig személygépkocsival is járható. (kb. 3 km távolság a faluból, a vasúti sínekkel párhuzamosan, a 2-es főút betonviaduktja alatt, a Hévíz- patak mentén és a pincesor mellett elhaladva érhetjük el.)

Kérjük, hogy a Drégelyvár Szabadidőpark elágazójánál lévő parkolónál (P) tegyék le autóikat!

Csak kisebb busszal lehetséges a Sáferkúti parkoló megközelítése ebből az irányból. Onnan kb. egy órás, olykor meredek emelkedésekkel nehezített gyalogtúrával érhető el a vár. A történelmi hely szelleme és a gyönyörű kilátás azonban kárpótol minden fáradságért.

GPS koordináta:
Szélesség: N 48° 0,985′
Hosszúság: E 19° 2,193′
Magasság: 416 m