Dunaföldvári vár - Csonka-torony látogatás
A Dunaföldvári vár - Csonka-torony (más néven Török-torony, Öreg-torony) Dunaföldváron épült a XV. század végén, majd a kibővített dunaföldvári vár magja lett.
KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK
Dunaföldvári vár - Csonka-torony
A dunaföldvári vár elhelyezkedése
A szélesen hömpölygő Duna folyam ősidők óta ismert átkelőhelyének biztosítására valamikor a XV. században emelték azt a 9,5×9,5 méter kerületű, 1,2 méter falvastagságú háromemeletes tornyot, ami a későbbi erődítmény magját alkotta. Régészeti kutatása azt mutatta, hogy az 1530-as évekből való; keletkezését Rosner Gyula régész ennél „valamivel korábbi időpont”-ra teszi, ám szerinte a torony „még a 15. században sem állhatott”.
A vár története
A régészeti feltárások szerint kőanyagát a budafoki mészkőbányából hozták le hajókon, majd a háborús sérüléseket kisméretű téglákkal pótolták. Korabeli oklevél szerint 1526. augusztus elején a húszesztendős Jagello II. Lajos király a dunaföldvári táborban várta be a késlekedő nemesi csapatokat, majd innen indult, hogy megvívja Szulejmán török szultán óriási hadával az ország sorsára nézve végzetes mohácsi csatát.
Miután Buda vára 1541-ben tartósan a törökök hatalmába került, a megszállók felismerték, hogy erődített helyekkel kell biztosítaniuk a hozzá vezető kereskedelmi utat, így a földvári tornyot is a környékről összeterelt lakosság robotjában, sietve elkészített palánkfallal vették körbe. A szabálytalan négyzet alakú területet övező fal sarkait kerek tornyok tagolták, később a faanyagot égetett téglával cserélték le. A budai pasa szandzsákjába tartozó Földvárt egy 1577-es zsoldlista szerint 60 lovas és 62 gyalogos katona vigyázta, köztük sokan a törökhöz csatlakozott rácok voltak.
A korabeli hadi krónikák számtalan ostromát örökítették meg, így például 1599. nyarán királyi csapatok harcoltak itt, de végül 400 halottat veszítve vissza kellett vonulniuk. A századfordulón viszont két ízben is megszállták és felgyújtották a fékezhetetlen hajdúk, akik azonban elrabolva a javakat, tartósan nem szállták meg. A visszatérő muzulmánok így kijavíthatták a vár sérüléseit.
Evlija Cselebi török utazó 1663-as leírása szerint Földvárt háromszoros palánkfal védte, amit két kapunyíláson át lehetett megközelíteni. A belső vár négyszögletes, sarkain kerek tornyokban ágyúk, középen egy épületből, talán egy régebbi templomból átalakított Szulejmán-dzsámi található, mellette a négyszögletes, erős torony állt.
A törökök végleges kiűzése után, még a II. Rákóczi Ferenc által irányított szabadságharc idején vívtak véres ütközeteket birtoklásáért a felkelők és a Habsburg seregek egymással. A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd gabonás magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.
Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be. 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végeztek, hogy az utókornak fennmaradjon.
Forrás: Wikipédia
| 2018.04.03. - 2018.10.31. |
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Corvina kiállítás
