Egyházi múzeumok, örökségek és kálváriák a Bakony és Balaton térségében

BAKONYBÉL

A Magas-Bakony e kicsiny, csendesen megbújó falucskája páratlan természeti kincsekkel és egyházi értékekkel várja az erre járót. Ne fosszuk hát meg magunkat ettől a ránk váró gazdagságtól!

Szent Mauríciusz bencés monostor

A XI. század elején Szent István király által alapított egy monostor helyének kiválasztásában a hagyomány szerint Szent Günther és Gellért, akik a közeli barlangokban remetéskedtek, fontos szerepet játszottak. A völgy szépsége, kedvező fekvése és a patak közelsége miatt ez a hely ideálisnak tűnt a szerzetesi életre. Később a monostor a templommal együtt leégett, és tudományos jelentőségű könyvtára is megsemmisült.
A ma is álló barokk templomot és kolostorépületet, amely szép arborétumával ősi hangulatot sugároz környezetének, a bencés rend építtette a XVIII. században. A monostor akkori állapotáról a főoltárképen való ábrázolás mesél. A XX. század közepén, a népi demokrácia idején a béli bencés szerzeteseknek is el kellett hagyniuk a monostort és csak negyven év után kapta vissza a Pannonhalmi Szent Benedek Rend a béli apátság és a park tulajdonjogát, 1998-ban pedig megalakult a Béli Szent Mauríciusz Monostor, hogy megőrizhesse és továbbadhassa a csaknem 1000 éves hagyományokat az utókornak.
Miután a templom és a monostor épületét kívül-belül megcsodáltuk, mellette a Szent Günther Zarándokudvar csak ránk vár, hogy békés csendjében megpihenjünk.

Borostyán-kút kápolnája és kálvária

Bakonybélből az erdő felé indulva Veszprém megye hét természeti csodájának egyikére bukkanunk a fák között – a Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájára a stációkkal s a kálváriával, amely Szent Gellért és Szent Günther remeteségének helyét őrzi.
Az emlékhelyen először a kápolnát építették meg, amely később egészült ki készült a 14 képből álló stációval és a szikla tetején található kálváriával Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakját megformázva. A kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kicsiny, kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, de emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi. A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely előtt egy Lourdes-i Mária szobrot csodálhatunk meg. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.
a XX. század legvégén s falu összefogásával helyreállították a kápolna környékét, tavacskává duzzasztották a források vizét, és a parton pihenőparkot alakítottak ki. Így ha ma arra zarándokolunk, utunkon békés pihenőhelyre és nem utolsó sorban lelki feltöltődésre lelünk itt.

KÁLVÁRIÁK

Kislődi temetőkápolna és kálvária

Ha a Déli-Bakonyban járunk, álljunk meg Kislődön, és keressük meg a temetőnél a kápolnát és kálváriát! Szép példája a Bakony és Balaton térség vallási kultúrájának és értékeinek ez a XIX. század végén épült kálvária, amelynek megvalósítása –Tüttner Kálmán tervei alapján – Rőthy Mihály plébános nevéhez fűződik. Az árnyas fák között emelkedő stációk szép, terrakotta domborművei egy müncheni mester munkáját dicsérik. Hangulata magával ragadó.
Szabadon látogatható.

Magyarpolányi kálvária-hegy és kápolna

Magyarpolány kálváriájához Ajka felől juthatunk el, a 8-as főútról Bakonygyepesnél letérve. A dombtetőre 153 lépcsőfokon keresztül jutunk el. Felérve szembe találjuk magunkat a neogót „koronás” kálvária-kápolnával, amely a XX. sz. elején épült a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Az öt stációs, késő barokk stílusú kálvária ekkor már majdnem másfél évszázada állt. Nem mindennapi látványt nyújtanak a stációk közel életnagyságú festett faszobrai, amelyek a Fájdalmas Rózsafüzér öt titkát ábrázolják. Ha hajnali zarándokútra jöttünk ide, a vidék legcsodálatosabb napfelkeltéjében lesz részünk. Megkapó látvány így a Bakony, a környező hegyek között megbújó takaros kis falusi házakkal. Tiszta időben tekintetünk egészen a taliándörögdi Négyszögletes kerekerdőig barangolhat. Ha pedig utunk éppen pünkösd idején hoz erre, nem kevésbé maradandó élményben lesz részünk, ha részt veszünk az évről évre itt megrendezett, nemzetközi hírű Polányi Passión. Tökéletes szellemi feltöltődés!
Szabadon látogatható.

Márkói kálvária és kápolna

A 8-as főút mentén, Veszprémtől néhány kilométerre nyugatra található faluban, az új építésű házak felé indulva már messziről láthatjuk a fennsíkból kiemelkedő dombon a kálvária fehér kápolnáját és stációit. A XIX. században német telepesek emelték a korábban felépített és 1834 nagypéntekén leégett templomuk emlékére késő klasszicista stílusban. Rövid kis sétával bejárható, de megéri a kitérő!
Szabadon látogatható.

Városlődi kálvária

Nyugat felé tovább haladva a 8-as úton, következő állomásunk Városlőd legyen, ahol újabb csodás gyöngyszemét tekinthetjük meg a térség egyházi örökségének. A város túlsó felén található kápolna a XIX. században a hívek anyagi áldozata és munkája nyomán épült – akkor még – 6 stációval, amelyeket Krisztus szenvedését ábrázoló képek díszítettek. A további fülkék családi adományokból később épültek. A kálvária érdekessége, hogy a domb aljában is áll külön egy fülke, benne az utolsó vacsorát ábrázoló képpel. Frey Mátyás plébános az 1970-es évek elején mind a 15 stáció festményeit Farkas Tibor által készített, időálló domborművekkel cseréltette ki. Mind a stációk, mind a kálváriakápolna műemlék jellegű épületnek minősül, szabadon látogatható. Nyári időszakban a környező fák lombja ad árnyékot a kápolna vagy a stációk tövében megpihenni vágyó vándornak.
Szabadon látogatható.

Szintén páratlan élményt nyújt Városlődtől nem messze, a csehbányai erdő közepén megbújó Mária kápolna és kőkereszt, amelyet legendája miatt is érdemes felkeresni.
Eszerint egy erdész egy hideg téli éjszaka eltévedt az erdőben, így segítségért fohászkodott. Nemsokára fényt látott, el is indult arra. Amint közelebb ért, tudta, hogy csoda történt, hiszen égett a tűz, de körülötte egyetlen lábnyomot sem látott a friss hóban. A tűz mellett átmelegedett, utána pedig szerencsésen hazatért. Az erdész hálából egy Szűz Máriát ábrázoló képet vésetett a tűz mellett álló fába. Később a fa mellé egy fakereszt, majd annak a helyére 1905-ben Rovenszki Ferenc egy kőkeresztet állíttatott. Az egykori csodatévő tűz helyére Csehbánya lakossága felépítette a ma is álló Mária kápolnát.
Szabadon látogatható.

Bakonybél – Borostyán-kút kápolnája és kálvária

A Bakony és Balaton térségben járva mindenképp látogassunk el a Magas-Bakony erdeinek e kincses szigetére! A Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájának környéke ma Veszprém megye hét természeti csodájának egyike. Aki a természetet s a természet által őrzött – nemcsak természeti – értékeket szereti és keresi, töltsön el itt néhány napot s fedezze fel Bakonybélt és környékét.
A faluból az erdő felé indulva találunk rá a Borostyán-kút kápolnájára a stációkkal s a kálváriával, amely Szent Gellért és Szent Günther remeteségének helyét őrzi.
Az emlékhelyen először a kápolnát építették meg, amely később egészült ki a 14 képből álló stációval és a szikla tetején található kálváriával Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakját megformázva. A kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kicsiny, kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, de emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi. A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely előtt egy Lourdes-i Mária szobrot csodálhatunk meg. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.
A XX. század legvégén a falu összefogásával helyreállították a kápolna környékét, tavacskává duzzasztották a források vizét, és a parton pihenőparkot alakítottak ki. Így ha ma arra zarándokolunk, utunkon békés pihenőhelyre és nem utolsó sorban lelki feltöltődésre lelünk.
Szabadon látogatható.

SÜMEG

Lelkünket, szellemünket egyaránt erősíti, ha sümegi utunk alkalmával bejárjuk és megismerjük a kisváros vallási és egyházi értékeit. Nagy távolságok itt nincsenek, így könnyedén átsétálhatunk egyik helyszínről a másikra.

Püspöki Palota

A várhegy déli lejtőjén áll a barokk Püspöki palota, amely Sümeg virágkorában, Padányi Bíró Márton püspöksége alatt épült, egy akkor már több mint 200 éves borospince fölé. Zegzugos járataival valódi kuriózum a ma is működő pince – aki teheti, mindenképp álljon meg itt egy pohár finom borra, és hallgassa meg a Palota Pince történetét: múltját és jelenét. Emlékezetes lesz e kis kitérő!
A Püspöki Palotához érve ne felejtsünk egy pillanatig elidőzni a kapuzatnál, amely a két Atlasz-szoborral az épület egyik legszebb része, felette a püspöki címer látható. A földszinti kápolnában még ma is az eredeti berendezés várja a látogatót; falain megcsodálhatjuk Vogl Gergely stukkóval körülvett mennyezetfreskóját és olajfestményeit. A kápolnába érve Antonio Orsatti stukkóit láthatjuk, és ugyancsak az ő keze munkája díszíti a könyvtárat és a többi termet. A palota egykori berendezése, Padányi képgyűjteménye elveszett, illetve szétszóródott, de az eredeti fal- és mennyezetfreskók maradványai sok helyen most is láthatók, valamint helyreállításra várnak még mennyezeti stukkók és az eredeti fa padlóburkolat. A palota már felújított termeiben állandó és időszaki képzőművészeti kiállításokkal elégíthetjük ki a művészet és a műtárgyak iránti kíváncsiságunkat: Sümegi Képtár, Kajári Gyula grafikái, Horváth Márton üvegművész és Frederick Hagan kanadai művész állandó kiállítása vár bennünket

Ferences kegytemplom és kolostor

A Püspöki Palotával átellenben, a Szent István tér közepén találjuk azt a kincset, amelyet akkor is meg kell ismernünk, ha egyébként nem terveztük, esetleg idő, erő vagy kedv hiányával küszködünk!
Az épület gazdag és értékes öröksége nem csak a templombelsőben található csodás tárgyakat és berendezéseket jelenti: az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően a templom országos hírű Mária kegyhely és zarándokhely lett.
A ferences rendet a XVII. század derekán Széchényi püspök telepítette le Sümegen, és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes belső terével valóságos kis csoda Sümeg szívében: gyönyörű barokk berendezés várja az Isten házába belépőt. A Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített pompás szószéket a mecénás püspök, Padányi Biró Márton faragtatta. A nem kevésbé ékes főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű látványa önmagáért beszél. Egyik ámulatból a másikba esünk, ha ide betérünk. Feltétlen szerepeljen a programunkban!

Urunk Mennybemenetele plébániatemplom

A Szent István térről visszafele indulva és a kereszteződésen egyenesen tovább haladva, az alsóvárosban bukkanunk rá Sümeg másik, ragyogó élményt ígérő kincsére. A plébániatemplom belső terét Franz Anton Maulbertsch világhírű freskói díszítik, amelyek Padányi Biró Márton ténykedésének és közbenjárásának köszönhetően gazdagítják ma is a város egyházi örökségét. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. Térjünk be ide is, s joggal mondhatjuk, hogy szellemünk újfent gazdagodott - ezúttal Sümeg egyházi értékeivel!

ZIRC

Zirci Ciszterci Apátság

Nem járhatunk a Bakony fővárosában úgy, hogy az apátság monumentális épülete ne állítana meg bennünket! S ha megálltunk, be is kell térnünk e gyönyörű, barokk épületbe, amely számos kincset rejteget és tár a neki figyelmet szentelő látogató elé. Ne habozzunk hát, lépjünk be e jeles szentélybe, ismerjük meg annak sokszínű gazdagságát, élvezzük a templom s a műemlékkönyvtár páratlanul impozáns látványát!
A középkori ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. A román stílusú templom és monostor több évtizeden át épült. Az első szerzetesek a francia hazájából, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát volt.
A török hódoltság idején az épületei romlásnak indultak. Zirc másfél évszázadon keresztül lakatlan volt. Ezt követően a XVIII. század elején jöttek az első telepesek, majd az első szerzetesek, akik később nekilátnak az épületek újjáépítésének – immáron barokk stílusban. A barokk stílusú római katolikus templomot 1752-ben szentelték fel, és ma is a ciszterci szerzetesek apátsági temploma.
A jelenleg itt található Műemlékkönyvtár gyűjteményét a XIX. század közepétől őrzik. A ciszterci szerzetesek közreműködésével a XX. század elején fiú– és leányiskola alakult itt. A mai látogató a belső tér néhány évvel ezelőtt befejeződött restaurálásának köszönhetően a bazilika minort eredeti, 260 évvel ezelőtti pompájában tekintheti meg. Bakonyi látogatásunkat érdemes meghosszabbítani, és egy misére visszatérni az apátsági templomba. Programunk és hangulatunk szerint a következő miseidőpontok közül választhatunk: hétfőtől szombatig 7 és 18/19 órakor, vasárnap 7, 8:30, 10, valamint 18/19 órakor.
Az újonnan átadott Ciszterci Látogatóközpontnak köszönhetően sajátos ismeret és élmény birtokába juthatunk, hiszen XII. században alapított apátság nyolcszáz éves múltját és műtárgyait interaktív eszközök segítségével, audioguide-os vezetés során ismerhetjük meg egy különleges hangulatú – fényekre és zenére épülő – kiállítás keretében. Zirc itt összpontosuló egyházi és kulturális örökségének (Ciszterci Látogatóközpont, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Műemlékkönyvtár, díszlépcsőház, apátsági templom, középkori kolostor romjai, díszudvar) megtekintése valóban tartalmas és emlékezetes, lelki és szellemi feltöltődést ígér.

VESZPRÉM

Veszprém egyházi öröksége oly gazdag, hogy annak megtekintésére és befogadására érdemes egy külön napot szentelni, módszeresen felépíteni utunk állomásait. Kezdjük felfedezésünket a várban!

Szent Mihály-székesegyház

A veszprémi óvárosban sétálva figyelmünket nem kerülheti el az a két, markánsan emelkedő torony, amely Magyarország egyik legrégibb székesegyházát hirdeti már messziről. Érdemes hát felmenni a várba, hogy közelebbről is megtekinthessük az egyházi építészet eme gyöngyszemét. A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva. Ha tehetjük, üljünk be egy percre, s élvezzük onnan az épület belső szépségét, békéjét.
A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém talán legrégibb középkori épületét – a X–XI. századból –, ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette. A középkori oklevelekben többször említett kápolnát részben akkor bontották el, amikor a XVIII. században a székesegyházat észak felé bővítették. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Később Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékei ma is láthatók. Vetésit a Szent György-kápolnában temették el, de sírját a XVIII. században barbár módon feldúlták.

Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központ

A székesegyházzal átellenben találjuk a XVIII. században, Padányi Bíró Márton püspök által építtetett Bíró-Giczey-ház, amely ma, megújult formájában, páratlan kezdeményezésként számos látnivalót, izgalmas és érdekes programot kínál a család apraja-nagyjának. A földszinten és a pincében látványműhelyek kápráztatják el az ide látogatókat, megismertetve őket a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel. Ezenkívül a vetítőteremben virtuális utazáson vehetünk részt, továbblépve felfedezhetjük a gyógynövények bámulatosan sokszínű világát. Ha pedig felsétálunk az emeletre vagy a tetőtérbe, művészeti és spirituális élményben lehet részünk: barokk falfestményekben gyönyörködhetünk, vagy megismerkedhetünk a liturgikus idővel és tárgyakkal, nem utolsó sorban pedig ízelítőt kaphatunk a Veszprémi Főegyházmegye eddig nem látott értékeiből.

Szentháromság-szobor

A várnegyed szívében, a Dubniczay-palota, a Szaléziánum, a székesegyház, a Gizella-kápolna és az Érseki Palota által körülölelt tér közepén tekintetünket az ég felé irányítja az arany díszítéstől csillogó Szentháromság-szobor, amelyet 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére állítottak fel. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között.
A kompozíciót Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester készítette. A szoborcsoport egyben a vár főterének névadója.

Gizella-kápolna

A tér túloldalán, az Érseki Palota árnyékában húzódik az a gyönyörű, XIII. század elejéről származó gótikus épület, amely egykor kétszintes palotakápolna – a feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolna – volt. Veszprém egyik legrégibb épülete ez a kápolna, amely nevét a hagyomány szerinti alapítójáról, Gizella királynéről kapta.
Érdemes rászánni néhány percet, és belülről is megtekinteni szépségét: boltozati zárókövei egyedülállók! Az alsó-kápolna északi falán pedig bizánci jegyeket viselő, apostolokat ábrázoló freskókat csodálhatunk meg, amelyek Magyarország legrégibb freskói közé tartoznak. A felső-kápolnából fennmaradt északi fal diadalívpillér-fejezeteiről tizenegy sárkányfigura tekint le ránk. Később, a XVIII. században, a püspöki (ma érseki) palota építésekor a kápolna alsó szintje újjáépült és barokk stílusú elemekkel gazdagodott.

Érseki Palota

Továbbhaladva Veszprém várának másik ékességével találkozunk – a késő barokk stílusban épült Érseki Palotával. Termeiben értékes festmények, műtárgyak kínálnak megannyi értékes látnivalót, amelyek közül külön említést érdemelnek a Johann I. Cymbal készítette freskók vagy az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói. Régi korok írásos emlékei után is kutathatunk itt, hiszen ebben a palotában működik a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint a 65.000 kötetes könyvtárat is itt találjuk. Érdemes azonban előzetesen bejelentkezni, ha meg akarjuk csodálni az érsekség eme kincseit. Az Érseki Palota enteriőr kiállítása május 6-tól október 31-ig minden nap látogatható.

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Még mindig a várban folytatva utunkat, értékes gyűjteményre lelhetünk, amely egyházi műkincseket, püspöki-főpapi hagyatékokat, királynéi adományokat őriz. A magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 7000 műtárgyból álló gyűjteménye, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyik legértékesebb műtárgya az az aranyszállal átszőtt, 1470/80-ban Velencében készült miseruha, amely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt. A Gyűjtemény a 16. századból Veronese és Andrea del Sarto műhelyének munkáit, a 15–20. századból osztrák–olasz–francia miseruhákat, gazdag faszobor- és metszetgyűjteményt, reneszánsz és barokk liturgikus ötvöstárgyakat őriz és a magyar koronázási palást 1867-ben készült másolatát. A Veszprémi Egyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és a barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár, Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja. A Gyűjtemény emeleti előcsarnokában kvalitásos, jó technikával és anyaghasználattal kivitelezett barokk kori falrétegek kerültek elő a közelmúltban végzett falfestési feltáró munka eredményeként.

Szent György-kápolna

Az 1109‒1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről. Középkori források szerint itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István 1016‒18 között, a bolgárok felett aratott győzelme emlékére, a bizánci császártól kapott. A román stílusú, 10‒11. századi eredetű kápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A román kori, félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították, ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert reneszánsz püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. Vetési 1473-ban újrafesttette a kápolnát és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel. A kápolna káptalanterem is volt, sőt, egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt.

Margit-romok

A várat a székesegyház és a Gizella-kápolna között húzódó lépcsősoron elhagyva rátérünk a Séd kanyargós útvonalát követő sétányra a Veszprémvölgyben. Először a Benedek-hegyet érintjük, ahonnan kitekintve megpillanthatjuk a Szent Katalin-kolostor romjait, közismertebb nevén a Margit-romokat.
Az egykori templomot és kolostort Domonkos-rendi apácák számára építtette 1240. táján Bertalan püspök. IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit kislánykorában hat évig nevelkedett itt. A kicsiny, egyhajós templom mellett néhány kiegészítő épület alapfalait is láthatjuk a házak között. A templom a kolostorral együtt a török hódításnak esett áldozatul. A romokat 1938-ban tárták fel, ma már csak az alapfalak és a templomfal egy része láthatók. A romokat ma már méltó környezetben tekinthetjük meg: a "Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében" projekt keretében rekonstruálták őket, előtte pedig kialakították a Margit-teret, amelyet egy szökőkút díszít, szimbolizálva a Séd-patak útvonalát.
Szabadon látogatható

Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor és Jezsuita templom romjai

A patak szimbolikus vonulatai mentén továbbhaladva a sétányon, majd elhaladva az állatkert előtt, mintegy húsz perces – fél órás zarándoklat után érkezünk el a völgy másik kolostor ának romjaihoz.
Az apácakolostor alapítását Szent Istvánhoz kötik. Úgy tartják, a kolostorhoz közeli völgyben zajlott István és Koppány csatája is.
A kolostor görög nyelvű alapítólevelének átirata a Magyar Országos Levéltár legkorábbi eredeti dokumentuma!
Ma már vitatják görög mivoltát, és inkább Bajorországból, Gizella kíséretével érkezett benedekrendű apácáknak tulajdonítják a veszprémvölgyi kolostort.
A nőnevelés mellett a veszprémvölgyi apácák feladata volt, hogy az országban épülő templomokat egyházi ruhákkal, díszes terítőkkel, misemondó ruhákkal ellássa.
Feltehetőleg itt készült I. István koronázási palástja, amely később a magyar királyok koronázási palástja lett, s amelynek gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott! Hiteles másolatát utunk korábbi állomásán, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben megtekinthettük fent a várban.
Szabadon látogatható.
Utunk végén a Séd-patak túloldalán kényelmesen visszasétálhatunk a várnegyed és az óváros irányába, s ha kedvünk még kitart, megállhatunk Veszprém más, nem kevésbé jelentős és híres látnivalóinál. Ha elfáradtunk, keressünk egy hangulatos szállást a közelben – ilyenből bőven akad a Veszprémvölgyben! –, és felfedező túránkat folytassuk másnap kipihenten, testben és lélekben megerősödve!