Erdőhorváti perec sütés, hétvégi program a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzenben
Miként élték mindennapjaikat a paraszti világban a házak egykori lakói? Fedezze fel a korabeli mindennapokat aktív helyszíneink segítségével! Keresse fel aktív helyszíneinket a múzeumon belül! Régi praktikákat sajátíthat el, hasznos tippeket, ötleteket kaphat, megismerheti az egykori mindennapokat. Ha gyerekekkel érkezik a Skanzenbe, látogassa meg gyermek-élménypontjainkat is, melyeket kifejezetten gyerekek számára alakítottunk ki. Keresse a helyszínen a fogaskerekes cégéreket!
- +3626502537
Erdőhorváti kerek perec sütése hétvégente az Erdőhorváti lakóháznál
Egykor az erdőhorváti asszonyok Miskolctól Sátoraljaújhelyig híresek voltak perecükről. A nehéz megélhetés miatt piacokon árulták őket, így tettek szert további bevételre. Ha kíváncsi az erdőhorváti perec titkára, arra, hogy hogyan készítették, vagy megkóstolná, keresse fel perecsütőnket!
Változatok: tojásos perec, böjtös perec
Előfordulás a régión belül: Borsod-Abaúj Zemplén megye, Tokaj-Hegyalja (Erdőhorváti)
Általános besorolás: perecfélék
Különleges, egyedi jellemzők: kerek alakú főtt, majd sütött perec, melyet madzagon, tíz darabos füzérbe kötve, vásárokon árusítanak.
Történet
A magyar népi táplálkozásban a perec országosan ismert volt. Történeti adatok szerint a XVII. századtól már önálló céh foglalkozott előállításával (pl. Debrecen). Perecsütésre és annak - szűkebb-tágabb körben való - értékesítésére azonban a parasztasszonyok szakosodtak. A perecsütő központok értékesítési területei gyakran pontos földrajzi határokkal illeszkedtek egymáshoz. Jelentősebb központok a XX. században: Debrecen, Erdőhorváti (Hegyalja), Somodi (Abaúj-Torna), Kapuvár (vert perec, rábaközi perec).
Az erdőhorváti perec előállítását - recens adatok alapján - a XIX. század utolsó évtizedétől lehet nyomon követni. Készítése az erdőhorváti asszonyokhoz kapcsolódik: azokon a közeli településeken (pl.: Tolcsván, Erdőbényén, Sárospatakon), ahol készítik, Erdőhorvátiból származók terjesztették el.
Leírás
Az erdőhorváti perec kétféle lehet. A tojásos kb. 5 cm, a böjtös pedig kb. 6 cm átmérőjű, 0,5-0,8 cm vastagságú karika. A perec színe sárgásbarna, kemény, ropogós, a böjtös kissé sós, a tojásos kissé édeskés ízű.
A böjtös perec 15 kg liszt, 2 marék só, 30-35 db kockacukor, illetve ennek megfelelő kristálycukor, 2 dkg élesztő és a gyúráshoz szükséges víz felhasználásával készül.
A tojásos perechez IS kg liszt, 3,5 liter tej, 75 db tojás, 1,5-2 kg cukor, 75 dkg vaj, 20 dkg élesztő szükséges.
A perec előállításához hagyományosan mindig a legfinomabb fehérlisztet használják. (Az elmúlt évtizedekben a perecet már nullás lisztből, azaz BL 55-ből készítik.)
A XX. század folyamán jelentős perecsütő központ volt Tokaj-Hegyalján (Észak-Magyarország, Zemplén megye) Erdőhorváti, és az ott készült perecek a közelmúltig helyi különlegességként voltak ismertek és keresettek.
Minden erdőhorváti asszony sütött perecet még a XX. század közepe táján. Ebből az időből kb. 5-20 olyan szegényparaszti rétegből származó perecsütő asszonyról tudunk, akik rendszeresen termeltek piacra, rendelésre, és jelen voltak termékeikkel a vásárokon. Még az 1960-as években is elmaradhatatlanok voltak az erdőhorváti perecek Tokaj-Hegyalja vásárairól. A termék nagy része a környező városokban, falvakban kelt el. Miskolctól Sátoraljaújhelyig kocsmák, élelmiszerüzletek vásárolták és árusították, de hátaló ruhákban (ajdákban) - vasúton is hordták árulni az erdőhorváti perecet. 1945 előtt szekerekkel is jártak vásárra: 4-5 perecsütő asszony összeállt, és telerakták a szekeret a pereccel töltött zsákokkal. Főleg Tokaj-Hegyalja vásárait látogatták.
Mai forgalma már csekélyebb. szűk körre korlátozódik.
Felhasználás A böjti perecből böjt idején öntött perecet készítettek: az összetördelt perecet vízben megáztatták, majd túrót, diót, mákot vagy lekvárt és mézet tettek rá ízesítőnek. Elsősorban a Bodrogköz, Tokaj-Hegyalja és az abaúji Hegyköz (Északkelet-Magyarország) görög katolikusai vásárolták nagy mennyiségben az erdőhorváti perecet. Ők a megöntött, kevés olajjal is ízesített perecet cukorral vagy savanyú káposztával fogyasztották - az 1960as évekig általánosan. A hagyománytisztelő görög katolikusok a mai napig fogyasztják.
A tojásos perec ma elsősorban különböző helyi és egyéb régiós vásárokon, hagyományőrző rendezvényeken kel el.
Szakmai fogások
A böjtös perec készítéséhez a lisztet a sütés napját megelőző este átszitálták, majd megkovászolták, napjainkban már a sütés hajnalán végzik ezt a műveletet. (Az emlékezet szerint a századfordulón a kovászt kovászmag hozzáadásával készítették.)
A liszt egy részéből élesztővel, esetleg kovászmaggal és a víz egy részével langyos kovász készül. Az érett kovászból, a liszt fennmaradt részéből, a kevés vízben feloldott cukorból annyi vízzel, hogy jó kemény tésztát kapjanak, tésztát gyúrnak. A tészta kidolgozását addig végzik, amíg az le nem válik a kézről. A kész tésztából késsel maroknyi darabokat vágnak le, majd gyúródeszkán vékony szeletekre hasítják. A tésztacsíkokat tenyérrel sodorva nyújtják, a 12-15 cm hosszú csíkok végét az ujjak köré tekerve összeillesztik, tenyerükkel a karika közepét a végső méretre sodorják. A nyers pereceket forró, de nem zubogó vízbe vetve addig főzik, amíg fel nem emelkedik a víz tetejére. Szűrőkanállal kiveszik, szikkasztják. Vetőlapátra rakják - egy lapátra öt perec fér el egyszerre -, és a kemencébe vetik, megsütik. A sütés alatt végig izzik a parázs (síntűz). A közvetlenül kemencére vetett termék ropogósabb, finomabb, mint a sütőlemezen sült. A kész pereceket kenderfonalra fűzik.
Ha tojásos perec készül, akkor víz helyett tejet használnak, továbbá vajat, tojást és több cukrot is tesznek a tésztába. Az élesztőt cukros tejben megfuttatják (kovászt ez esetben nem készítenek), majd ha az élesztő kellően elszaporodott, a többi alkotóval kemény tésztává dagasztják. Formázása, főzése és sütése a böjtös pereccel megegyező. A különbség csupán annyi, hogy a tojásos perec kisebb, így rövidebb csíkokat sodornak. A kész perecet tízesével kenderfonalra fűzik.
Gazdasági adatok
Mindennap gyártják, de húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor jobban fogy. A termelés mennyisége 2-2,5 tonna évente. Vevőköre részben a környéken lakók, részben a különböző vásárok, rendezvények érdeklődői.
Forrás: Pekszovetseg.hu
2022.08.13. - 2022.08.14. | ||
2022.08.20. - 2022.08.21. | ||
2022.08.27. - 2022.08.28. | ||
2022.09.03. - 2022.09.04. | ||
2022.09.10. - 2022.09.11. | ||
2022.09.17. - 2022.09.18. | ||
2022.09.24. - 2022.09.25. | ||
2022.10.01. - 2022.10.02. | ||
2022.10.08. - 2022.10.09. | ||
2022.10.15. - 2022.10.16. | ||
2022.10.22. - 2022.10.23. | ||
2022.10.29. - 2022.10.30. |
További ajánlataink

Skanzen Hotel Szentendre
A Dunakanyar és Szentendre legújabb, modern, fiatalos, 104 fő befogadására alkalmas szállodája az ország legnagyobb szabadtéri múzeumának szomszédságában. Bővebben

Jászárokszállási Fogadó
A bejárat közvetlen közelében, 1 percre a Vasútállomás épületétől található a Jászárokszállásról áttelepített fogadó. Önkiszolgáló a’la carte éttermünk az eredeti vidéki ízeket csalogatja elő, a magyarországi tájegységekre jellemző regionális különlegességeket és a szezonalitást szem előtt tartva. Bővebben

Mádi Borozó
A Mádi borozó és pinceétterem magával ragadó 19. századi hangulata mellett italkínálata miatt is kiváló választás lehet, hiszen a legjobb hazai kézműves borokat találhatjuk itt meg. A Felföldi mezővárosba betérő múzeumlátogatók kedvenc pihenőhelye a kereskedőház pincéjében található Mádi borozó. Bővebben
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
- +3626502537