Skanzen-ház

Vargha-ház anno

A korábban néprajzos körökben Vargha-házként emlegetett épület Szentendre belvárosában a Malom u. 2 szám alatt található. A ház 1984-tól a magyar népi építészet kutatásában meghatározó szerepet betöltő Vargha László (1904-1984) tudományos hagyatékának adott otthont 2003-ig. A hagyaték később a Szabadtéri Néprajzi Múzeum új központi épületének átadása után a Magyar Népi Építészeti Gyűjteménybe (MNÉGY) került át, ahol továbbra is önálló gyűjteményként kutatható, nyitott közgyűjteményként érhető el Vargha László saját végrendeletének értelmében. 1984-ben kezdődött a 18.739 db fotó, a 3.914 db színes diapozitív és a 2.579 db tételt tartalmazó írásos feljegyzés, tanulmány, felmérés és rajz gyűjteményének feldolgozása itt, a Malom utcai házban, majd 2003-tól már a múzeumban folytatódott és digitalizálása még napjainkban is zajlik.

Skanzen-ház most

A Vargha-házról átkeresztelt Skanzen-ház a Bogdányi utca és a Malom utca sarkán, a belváros utcaképébe illő homlokzatával üde színfoltot képez. Az egyedi belső berendezéssel, a modern és a polgári díszítőelemek együttes alkalmazásával és a múzeum szellemiségét tükröző arculattal nyílik meg az érdeklődők előtt augusztus 5-én. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az emeleti szinten vendégszoba áll a múzeumi szakemberek és gyakorlatukat teljesítő diákok rendelkezésére, míg az újonnan kialakított hátsó irodákban a Tájház Szövetség irodája működik majd.

Információs iroda és pékség

Itt működik a Skanzen városi információs irodája, ahová várjuk mindazokat, akik még nem tudják mi is az a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagy akik ismerik és érdeklődnek a Skanzen programjai iránt. A tájékoztatás és jegyértékesítés mellett az iroda szolgáltatásai kiterjednek a város és a térség programjaira, látnivalóira is, így gyarapítva a térség turisztikai és információs kínálatát.

Az információs iroda mellett a Skanzen Pékség nyitja meg kapuit. Ettől fogva nem csak a Múzeum területén lehet majd megvásárolni a pékség finomabbnál finomabb pékáruit: kenyeret, cipót, különböző édes és sós péksüteményeket. Egy gőzölgő kávé vagy tea mellett lepihenve el is fogyaszthatjuk a finomságokat, apropója lehet reggeli, uzsonna vagy délutáni beszélgetés. A finomságok mellett természetesen megtalálhatók a Múzeumhoz kapcsolódó ajándéktárgyak és hasznos portékák is.

Nyitva tartás:

hétfő-vasárnap 8:00-17:00
december 24-én 08:00-14:00
december 25-én 26-án ZÁRVA
január 1-jén és 2-án ZÁRVA

A Skanzen Pékség révén egyre népszerűbb a Skanzen-ház Szentendre belvárosában a Bogdányi és a Malom utca sarkán. Ez a tény indította el a törzsvásárlói programot. Az 5.000,-Ft összértékű blokkok összegyűjtése esetén a vásárló megkapja a törzsvásárlói kártyát, ami minden további vásárlásnál 20%-os kedvezményre jogosítja fel.

Ki volt Vargha László?

Vargha László 1904. október 25-én született Gyöngyösön. Életútját sok tekintetben a családi hagyomány határozta meg: a pedagógusszülők, a Vas megyei falusi építő atyai és a gyöngyösi szűrszabó felmenők genetikusan és kulturálisan is fogékonnyá tették a fiatal Vargha Lászlót. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön a volt ferences, későbbi Állami Főgimnáziumban kezdte meg, majd az érettségi megszerzése után a budapesti Műegyetem építészkarának hallgatója lett. Műszaki tanulmányait később megszakította és bölcsészként néprajzot, művészettörténetet, régészetet hallgatott. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészettudományi doktorátust tett. Későbbi tudományos munkájának alapját széleskörű művészeti, irodalmi tájékozottsága is meghatározta.

1936-ban svédországi, finnországi tanulmányútja után döntő elhatározásra jutott: az ott látott szabadtéri múzeumok példáját követve létre kívánta hozni a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumot.

Vargha László tevékenysége, a népi építészetben végzett kutatásai úttörőnek mondhatóak a magyar gyakorlatban, mert a korábbi kutatásokkal ellentétben a csupán topográfiai leírásokat etnográfiai kiegészítésekkel tette érthetővé. A precíz, alapos, műszaki pontosságú, okmányszerű hitelességű leírásokkal megalapozta és bevezette a néprajztudományba a népi építészet vizsgálatának egzakt módszereit, bevezette az építmények változásvizsgálatait.

Vargha László életre hívta az önálló néprajzi tanszéket Győrffy István és Viski Károly atyai pártfogása mellett, 1947-1948 között a Néprajzi Múzeum főigazgatójaként újjászervezi a háború miatt károkat szenvedett múzeumot, 1950-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum főigazgatója lett. 1952-től a Műszaki Egyetemen építészettörténetet, népi építészetet tanít, 1954-től az Építészettörténeti és Elméleti Tanszék docense, ahol 1975-ig tanított. Laci bácsi, ahogy hallgatói hívták, kitűnt előadói képességei, tanítványai iránti tanúsított figyelme miatt is. A nehéz körülmények és gazdasági problémák ellenére is évről-évre megszervezte terepi kutatásait, támogatta hallgatói munkásságát, és segítette a Szabadtéri Múzeum elvi magalapozását, előkészítését, szervezését. Jelentős szerepe volt a magyar népi műemlékek védelmével kapcsolatos elvek kidolgozásában és a műemlékvédelmi szakemberek képzésében.