Kaposvári kiállítások a Rippl-Rónai Múzeumban 2020

Időszaki kiállítások

Szódavíz, egy magyar kultuszital című - vándorkiállítás
A kiállítás megtekinthető: 2020. szeptember 2 - december 31-ig

Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig című vándorkiállítás
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum kiállítása
A kiállítás megtekinthető: 2020. szeptember 24-december 31-ig 

Állandó kiállítások

"Somogyi Kincsestár" - Néprajzi Látványraktár

A látványraktár a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi fafaragás és textilgyűjteményének darabjait mutatja be. A közel 3000 darab, Somogy csaknem 200 településéről, több mint 100 év gyűjtőmunkája során bekerült tárgy átfogó képet ad megyénk népművészetéről. A látványraktár négy termében fa és szarutárgyak, szőttesek mellett a viseletdarabok közül ingek, női kontyok, szűcsmunkák, szűrök is megtekinthetőek.

A mézesbábos formák és a kékfestő nyomódúcok mellett a népi gyermekjáték gyűjtemény válogatott darabjai teszik sokszínűbbé a bemutatott anyagot. A kiállítás interaktív eszközökkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és a tárgyak adatainak lekérdezését biztosító információs terminálokkal várja a látogatókat.

Fejezetek Somogy Néprajzából

A kiállítás, az 1909-ben alapított múzeum néprajzi gyűjteményéből, a pásztorélet tárgyaival, a pásztorok díszítő művészetével, a ruhakészítő iparosok munkáival, a paraszti sorban élt emberek hétköznapi és ünnepi viseletével, valamint az emberélet fordulói közül a temetkezés, a gyász hagyományaival ismerteti meg a látogatókat.

A bemutatott tárgyak és fotók a 19. század második felét és a századforduló időszakát idézik. Somogyban a hagyományos paraszti életmód a 20. század közepére fokozatosan felszámolódott. A hozzá kapcsolódó tárgykultúra, fotó- és egyéb dokumentum anyag a legteljesebb módon a Rippl-Rónai Múzeumban található meg. E gazdag tárházból merítő válogatás négy teremben, 120 m²-en, a gyűjtemény közel 600 darabját mutatja be.

A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, az Alfa program keretében újította fel a Rippl-Rónai Múzeumban (7400 Kaposvár, Fő u. 10.) látható néprajzi kiállítást. A munka során elkészült a kiállított tárgyak állományvédelme, a fotók digitalizálása és azok magasabb technikai szinten történő megjelenítése. A kísérő szöveg korrekciója mellett, annak angol nyelven történő megjelenítésére is gondot fordítottunk.
Somogy népi díszítőművészetét fejezetenként taglaló tárlathoz sikerült csatlakoztatni annak a gazdag szellemi örökségnek a néhány gyöngyszemét is (pásztordalok, betyárballadák, siratók, gyermekdalok, mondókák, kiszámolók stb.) amit Együd Árpád (1921-1983) rögzített magnószalagra kedves adatközlőitől az 1960-1970-es években.    

Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból

2020 januárjában nyílt meg a Rippl-Rónai Múzeum új, állandó kiállítása. A tárlaton a múzeum Numizmatikai Gyűjteményéből látható egy kisebb válogatás. A gyűjteményben 15 ezer darab érme és papírpénz található, amiből kicsivel több, mint 500 darabot állítottunk ki a vitrinekbe. Mivel az érmék többsége elég kisméretű, és a vitrinekben egyszerre csak egyik oldala mutatható be, ezért egy információs pulton nagyobb méretű fotók és további hasznos információk találhatók meg a pénzekről. A kiállított darabok mintegy kétezer évet ölelnek fel az i. sz. előtti 3. századtól egészen 1711-ig. Többféle pénztípus: solidusok, dukátok, dupondiusok, antoninianusok, tallérok, garasok, denárok, krajcárok stb. látható a kiállításon.

Karó közt a potyka

Kisszerszámos halászati kiállítás

„Karó közt a potyka”- mondják, ami azt jelenti, hogy amikor már a varsa karói közé került a ponty, akkor biztos a veszte. A halász csak akkor lehetett sikeres, ha ismerte a hal élettani és életmódbeli sajátosságait. 1887-ben hazánk egyik utolsó polihisztora, Herman Ottó A magyar halászat könyvében a hal biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte a halászati eszközöket.  A „kisszerszámos” halászok általában egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként halásztak. Felszerelésük könnyen szállítható és olcsón előállítható volt, ám annál több furfanggal és terepismerettel rendelkeztek. Kiállításunkban a látogatók egységben ismerhetik meg az egyes hal- és növényfajtákat és a népi halászati eszközöket. 

Kincsek Somogy földjéből

 "A régészet a földben rejlő múltat kutatja, a földből kiásott emlékek alapján kísérli meg a történelmet rekonstruálni. Alapvető feladatunk a megyei régészeti feltárások végzése, a megye területén előkerülő nem kevés lelet megmentése, tudományos feldolgozása, őrzése és bemutatása. Munkánkat igyekszünk a lehető legkomplexebb módszerekkel végezni, a hagyományosnak mondható ásatási módszerek alkalmazása mellett felhasználjuk a tudományos feldolgozásban, leletfelderítésben, kutatásban, kormeghatározásban a természettudományok segítségét. Míg a 20. században a fokozatos fejlődés volt nyomon követhető a régészeti munkában, a leletgyűjtéstől a tudományos igényű ásatásokig, a 20-21. század fordulója – a nagy infrastrukturális beruházásokkal – alapvető változást hozott. Az útépítések a régészet számára korábban elképzelhetetlen kiterjedésű felületek feltárását tette szükségessé és lehetővé, s korábban elképzelhetetlen mennyiségű lelet előkerülését eredményezte. A múzeum háromszázezres régészeti gyűjteménye másfélmillióra nőtt századunk első évtizedében. Az így létrejött hatalmas gyűjtemény teljes restaurálása, megfelelő raktározása, nyilvántartásba vétele, tudományos feldolgozása az elkövetkező évtizedek feladata."

Jelen kiállítás csak szemlélteti a hatalmas leletanyagot, szemezgetaa jelentősebbnél jelentősebb somogyi leletek között. A kiállítás megálmodásánál szempont volt, hogy átfogó képet adjon a megye történetiségéről, a vitrinek időben végig vezessenek a megye múltján az őskortól egészen a középkorig.

Rippl-Rónai Ödön Gyűjteménye

A Rippl-Rónai Múzeum művészeti gyűjteményét Rippl-Rónai József festőművész testvéröccse, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő (1865-1921)  alapozta meg a 20. század elejét fémjelző, klasszikus avantgarde anyaggal. Az anyagi lehetőségeiben korlátozott vasúti tisztviselő. aki több mint 30 évi szorgalmas, nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával hozta létre magángyűjteményét. Eljutott Párizsba is, és Budapesten rendszeresen látogatta a modern magyar festők műtermeit. Kollekciója a 20. századi magyar magángyűjtemények egyik legjelentősebbje volt, amely 1921-ben, Ödön halálakor 1267 db-ot számlált. Nagy méretű, reprezentáns múzeumi darabokat nem tudott megvásárolni, ezért a sok a kisebb vázlat. Különösen kedvelt motívumkört képeznek a gyűjteményében a modern aktábrázolások.

Rippl-Rónai Ödön 1921-ben bekövetkezett halála után 1257 db-ból álló gyűjteményt hagyott Somogy vármegyére. Ez az értékes hagyaték vált a kaposvári gyűjtemény gerincévé. A Somogy Vármegyei Múzeum Egyesület 1934-es leltárában már csak 936 db mű került feltüntetésre. A 2. világháború pusztítása további 183 db-ban csökkentette az eredeti gyűjteményt, majd egy 1955-ben végigvitt, alkotást érintő minisztériumi selejtezés (133 db) hozott további veszteséget.  Az eredeti Rippl-Rónai Ödön gyűjteményből így 620 db maradt fenn.

A kollekció meghatározó részét képezik a festőművész Rippl-Rónai József alkotásai, ezek java része a Róma-villában tekinthető meg.

A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény állandó kiállítása a 19. század végi és a 20. század eleji modern magyar festészetről ad áttekintést. A 19. századi festészet Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, és a historizáló festők darabjaival indul. Hangsúlyos részét képezik a nagybányai művésztelep (Ferenczy Károly, Csók István,Iványi Grünwald Béla) és a neós fiatalok (Galimberti Sándor, Czóbel Béla, Ziffer Sándor,) továbbá a szecesszió dekoratív felfogású, harsány színvilágú alkotásai (Vaszary János, Martyn Ferenc, Gulácsy Lajos, Márk Lajos, Sass Brunner Ferenc). A Rippl-Rónai Ödön kollekció legértékesebb részét a NYOLCAK művészcsoport alkotói reprezentálják. Egy önálló termet töltenek meg Czigány Derzső, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Pór Bertalan nagyszerű képei, amelyek számos külföldi kiállításon arattak már sikert.

A kiállítás kisebb keresztmetszetű része az alföldi festőket (Rudnay Gyula, Tornyai János Koszta József, Nagy István) mutatja be, míg az utolsó terem a Szentendrei Iskola (Barcsay Jenő, Ámos Imre, Kmetty János, Gadányi Jenő), illetve a Gresham kör művészeinek alkotásaival zárul (Bernáth Aurél, Egry József, Berény Róbert, Vass Elemér) Ez utóbbi művek már Rippl-Rónai Ödön halála után kerültek a múzeumi gyűjteménybe.

A kiállítás előterében vitrinekben elhelyezve láthatók Rippl-Rónai Ödön által gyűjtött iparművészeti tárgyak, és a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb tárgydarabjai.

Természeti örökségünk

Somogy megye a Dunántúl legnagyobb megyéje, a Balatontól délre helyezkedik el. Területe: 6036 km2, földrajzilag a Dunántúli-dombsághoz tartozik. Állandó népessége 1998-ban 345 279 fő volt; átlagos népsűrűsége: 56 fő/km2. Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. A somogyi táj a Dunántúli-dombság színes, változatos tájegyütteseinek keveréke. A domborzat, az éghajlat, a vízrajz stb. az átmenetet teremtő, elkülönítő és közvetítő hatása a középtájak és szomszédságuk között egyaránt megfigyelhető. A megye északkeleti része, Külső-Somogy lösszel fedett dombság. Itt északnyugat-délkeleti és erre merőleges völgyszerkezeti rendszer alakult ki. Itt található a megye legmagasabb pontja is, a Gyúgy-hát (311 m). A megye nyugati részén, a Balatontól egészen a Drávaig, Belső-Somogy homokos síksága húzódik, melyből csak a lösszel fedett Marcali-hát emelkedik ki. A megye keleti területén, a Kapos folyótól D-re a Zselici dombvidéket találjuk, melynek lankás hátai szinte egybeolvadnak a Mecsekkel. E tájhoz tartozik még a Balaton medencéje is, melynek nagy részét a tó foglalja el, míg máshol kiterjedt mocsár- és lápvilág (Kis-Balaton) jellemzi ezt a középtájat.

Az átmenetiség az éghajlati viszonyokban is megmutatkozik. A szomszéd tájakhoz képest kiegyenlítettebb, viszonylag nedves, szubatlanti-szubmediterrán éghajlati jellegű terület, ahol a kelet-európai kontinentális hatás már elmosódottabban érvényesül. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga: 10-10,5 oC. Az évi csapadékösszege: 600-800 mm, mennyisége DNY-ÉK irányban csökken. A megye területét az aprólékosan tagolt felszín, a fejlett völgyhálózat és a nedves éghajlat miatt számtalan nagy és apró vízfolyás, tó, láp teszi felszíni vizekben gazdag vidékké. Itt található hazánk harmadik legnagyobb folyója, a Dráva, és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. A lápok között a leghíresebb a Baláta-tó. Változatos a talajtakaró, túlnyomóan a barna erdőtalajok az uralkodóak. Állatföldrajzilag az Illyricum faunakörzethez, növényföldrajzilag a Praeillyricum flóratartományhoz sorolják.

A megye természeti értékeit bemutató kiállítás bevezetőjében Somogy megye földrajzi helyzetének, domborzatának ismertetése után annak földtörténeti kialakulásával ismerkedhetünk meg. Négy vitrinben mutatjuk be a földtörténeti korok jellemző kőzeteit és ősmaradványait. A folyosóról nyíló termekben Somogy legfontosabb természetes életközösségei, azok növény- és állatvilága tekinthető meg. Egy-egy nagyméretű, látványosan berendezett dioráma (életkép) mutatja be az egyes élőhelyek - az erdő, a tó, a láp, a homoki erdők és gyepek - élővilágát. A vitrinekben gerinctelen állatok mini életképeiben, préselt növényekben és rovarpreparátumokban gyönyörködhetünk. A gombák formagazdagsága, a lepkék pompás színvilága és a nagyméretű színes fotók megkapóak. Egy további teremben információt kaphatunk a környezetvédelem néhány aktuális helyi problémájáról. Végül a kiállításhoz egy audiovizuális terem is csatlakozik, ahol a somogyi növény- és állatritkaságok mellett természetfilmeket nézhetünk meg.

Nyitvatartás:

• 9-17 óráig
• Hétfő szünnap

Forrás: a múzeum honlapja