Kerékpártúrák a Körösök mentén, a Körös-Maros Nemzeti Park szervezésében

Kerékpártúra útvonalak a Körös-ártéren

A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér területi egységén kerékpárral  számos természeti és kultúrtörténeti látnivaló kereshető fel. Túránk során útba ejthetjük a Szarvasi Arborétumot, a Szarvas-Mezőtúri Kompot, a Békésszentandrási Duzzasztóművet vagy a Halásztelki tanösvényt is. Az árvízvédelmi töltésről betekintést nyerhetünk a Hármas-Körös hullámterének élővilágába, s akár körbekerekezhetjük a 29 km hosszú Szarvas- Békésszentandrási- holtágat is, mely hazánk ötödik legnagyobb állóvize.

Kerékpártúra útvonalak a Kis-Sárréten

A túraútvonal Zsadány község Szeghalom-Vésztő felől közelíthető meg közúton. A túrák javasolt igénybevételi időszaka április 1-től október 30-ig. A túra hossza 24,6 km.

A túra Zsadány község központjából, a templom mellől indul. A falu főutcáján K felé tartunk, majd jobbra, D-nek fordulunk a Mezőgyán felé vezető útra. A házak közt kanyargunk a kék jelzést követve, majd elhagyjuk a falut.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kisvátyoni-pusztán tanösvényt alakított ki, ahol közel hat kilométeres kijelölt útvonalon szinte valamennyi élőhely, sok-sok állat és növényfaj megfigyelhető, akár egész napos programot biztosít a szakmai látogatók és kirándulni indulók számára egyaránt. A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található. Zsadány községből Biharugra felé haladva a kereszteződéstől száz méterre, jobbra fordulunk, ahol egész évben járható, szilárd burkolatú bekötőúton jutunk el az induló állomáshoz.

Az ösvény utolsó állomása a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a nemzeti parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található.

A kéktúrán tovább haladva Geszt községbe érünk, ahol mindenképpen érdemes megtekinteni a Tisza-kastélyt.
Gesztről Biharugra felé a kék jelzésen tovább haladva először a Begécsi víztározót, majd a Biharugrai halastavakat érjük el. A táj mai arculatának kialakulásában nagy változást jelentett a XX. század első évtizedében Biharugra környékén megindult halastóépítés, amely mára közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere, melynek legjelentősebb értékét kétségkívül a gazdag madárvilága képviseli.

Kerékpártúra útvonalak a Dévaványai - Ecsegi pusztákon

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységén 5 db kerékpáros túraútvonal került kialakításra. A túrák javasolt igénybevételi időszaka április 1-től október 30-ig. A túrautak folyamán a tájékozódást kerékpárút jelző oszlopok és információs táblák segítik.

Kijelölt túraútvonalak:

Gabonás-Szilasok (20 km):

A Réhelyi Látogatóközpontból indulva Dévaványa felé 1 kilométert kell megtenni az Ecsegfalva-Kisújszállási közúton, majd egy "S" kanyarban jobbra letérni az ún. Gabonási kövesútra. Az út két oldalán jobbára mezőgazdasági parcellák láthatók, melyek potenciális túzok előfordulási helyek, de ragadozómadarakkal is szinte bármikor találkozhatunk. Hamarosan egy lapályosabb részen halad át az út, mely egy régi érmaradvány kiszáradt szakaszán visz keresztül. Ebből kiérve jobbról egy ritkás erdőspuszta jellegű táj látható öreg tölgyekkel. Utána haladunk el a térség második legmagasabb kunhalma, a Sártó-halom mellett. Kb. 1 km megtétele után a kövesút egy rosszabb állapotú útban folytatódik és jobbról feltűnik a Gajz-balai puszta, mely szintén alkalmi túzok élőhely. A jobbról kitárulkozó puszta kezdeténél találhatjuk a balra mutató nyíllal ellátott jelzőoszlopot. Itt földútra kanyarodunk majd 1 kilométer múlva a Szilasoki gyepeken haladunk tovább. A gyepeket juhokkal és szarvasmarhákkal legeltetik, szálláshelyükön karámok, gémeskutak és pásztorszállás látható. A puszta közepe táján egy szélesebb földútra, a jelzőoszlopnál Dévaványa irányában kell balra fordulni. A további 3 km-es útszakasz mezőgazdasági területek között halad, ahol a magángazdálkodás különböző formái láthatók. Áthaladva a vasúti síneken, balra kell fordulni arra az útra, amelyen 8 km után lehet visszaérni a kiindulóhelyre, a Réhelyi Látogatóközpontba.

Bala-Berettyó-Halastavak (48 km), valamint a Bala-Berettyó-Kórézug (43 km):

A Réhelyi Látogatóközpontból indulva Dévaványa felé 1 kilométert kell megtenni az Ecsegfalva-Kisújszállási közúton, majd egy "S" kanyarban jobbra letérni az ún. Gabonási kövesútra. Mintegy 1 km megtétele után egy régen még egybefüggő erdőrész között halad el az út. Az erdőn túl a Balai-puszta szélén végighaladva tekinthetők át a puszta időszakonként túzokos élőhelyei. A másfél km-es pusztai szakaszt követően egy kövesútra fordul rá a nyomvonal, amely az állattartó telepről Túrkevére vezet. Ezen haladva két km után következik a Balai-híd, amelyet 1997-ben építettek újjá és a jelenlegi védett terület határa is egyben. Itt két választási lehetőség adódik. Vagy az innenső gáton térünk le Ecsegfalva irányába, ez az itt leírt útvonal vagy a híd túloldalán jobbra. Az első egy rövidebb útvonal, a másik egy hosszabb, több területet érintő és egyben a Bala-Berettyó-Halastavak nevű túraútvonal is. Ha az innenső gáton haladó rövidebb szakaszt választjuk, akkor több km-en keresztül kedvező perspektívából tekinthetünk a tájra, elhaladva az élő folyó, a hullámtéri erdők, a víztér által körülölelt puszták mellett.

Félúton a Csurgói gátőrház és szivattyútelep mellett elhaladva több helyen is be lehet látni a nyílt víztérre, ahol a jellegzetes vízi, vízparti növénytársulások vehetők szemügyre. A gátőrház után balról egy erdősáv előtti úton lehet eljutni a Tereh-zugi vashídhoz, de ha továbbmegyünk, akkor először a Putri-híd maradványát érintjük egy éles jobbkanyarnál. Ezt követően balról egy nagyobb pusztafolt terül el, ez a Templom-zug, a Hortobágy-Berettyó által közrefogott nagy pusztagyep. Az itt található erdő és környezete helyén állt Ecsegfalva elődtelepülése, Pusztaecseg. Innen egy km megtétele után érjük el a Templom-zugi lejárót, ahol tájékoztató táblák segítségével követhető nyomon a túra útvonala. A vízpart kedvelt horgászhely, de madármegfigyelésre is alkalmas. A gát mellett található Bokroshalom jelentős régészeti emlék származási helye. A főként tölgyből álló Kórézugi erdő az énekesmadarak kedvelt költőhelye. A túraútvonal letér a gátról és kövesúton vezet tovább. Balról egy nagy nyílt füves térség, a Kórézug látható. A jobboldali pusztarész a Kelemen-zug, melynek hátasabb részén látható Egyházhalma, amelyen régebben egy szélmalom állt. Az Ördögárok isz.330-350 között a szarmaták által épített erődítés, sáncrendszer része, ami a Kiritótól a Kelemenzug központi részéig, Egyházhalmáig követhető nyomon. A kerékpárút jelző oszlop iránymutatását figyelembe véve még kb. 2 km megtétele után érhető el az Ecsegfalva-Dévaványa műút. Itt jobbra fordulva 5 km-re a Réhelyi Látogatóközpont következik.

Kérsziget-Berettyó-Ecsegfalva (15 km):

A Réhelyi Látogatóközpontból a kisújszállási kövesúton jobbra kanyarodva 400 méter megtétele után kell egy földútra térni. Innen 2 km után Kérsziget, egy nagy kiterjedésű füvespuszta következik. Közepe tájékán az útról jobbra letérünk és így áthaladunk a puszta középső részén. Az út környezetében ecsetpázsitos kaszálórétek, mocsári csetkákás mocsárrét foltok láthatók, míg a magasabb részeken ürmös szikespusztai gyep és füves szikespusztai gyep társulásai vehetők szemügyre. Az út szántóföldek között halad, ahol ha repcevetésre kerül a sor, akkor a térség jelentős túzok előfordulási hely. Egy csatornaparton a jelzést követve jobbra kell fordulni. Balra a Sártói gyep, szem előtt jobbra egy élőhelyrekonstrukciós árasztás, majd 400 méterre a Hortobágy-Berettyó gátja. A Templom-zugban tájékoztató tábla segítségével követhető nyomon a túra útvonala. A túraútvonal a gáton vezet tovább. Balról a széles pusztai jellegű árterület, jobbról egy nagy nyílt füves térség, a Kórézug látható. A faluközeli Kiritói-szivattyútelep mellett látható a Mirhói-gát építésének 210 éves évfordulójára felállított faragott kő és emléktábla. A kövesutat elérve jobbra letérve egy km-re elérik a Berettyó vendéglőt, majd 5 km megtétele után következik a Réhelyi Látogatóközpont.

Atyaszeg-Csordajárás - Dévaványa (17 km):

Réhelyből, a túzokbemutató volier keleti oldalán haladó földúton kell elindulni a régi vasúti töltés mellett felállított megfigyelő toronyig. Ez a szakasz a kialakított tanösvény első szakasza is. Innen március végétől május végéig kora reggel és késő délután láthatjuk a vadon élő túzokok násztevékenységét, a dürgést. Az innen keletre fekvő területek fokozottan védettek, éppen a túzokállomány nyugalmának biztosítása céljából. A túraútvonal az érzékeny terület szélén halad a szarkalaposi gyepig. Szarkalaposra a kilátás a torony után 1 km-re adódik, ahol egy csatorna hídja található. Az út mezőgazdasági területek közé kanyarodik, majd három derékszögű töréssel Dévaványa irányába fordul.

Ezen a szakaszon is lehet fácánnal, fogollyal, őzzel vagy nyúllal összefutni. Két kilométer megtétele után a régi községi legelőt, Csordajárást éri el az útvonal. Az út a nagy gyep közepén halad keresztül. A gyepeket juhok és szarvasmarhák legelik, bár korántsem olyan mennyiségben, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Az út egy akácos ligeterdő mellett halad el. Mellette egy jó állapotban megmaradt kunhalom található. Az erdő mellett az út nyugatra fordul és egy régen libalegelőnek használt háton halad keresztül. Felérve egy kövesútra, balra kell fordulni és ezen haladni két kilométert, amikor egy kereszteződésben elérik a Ramóna vendéglőt. Felfrissülve lehet folytatni az utat nyugat felé, majd egy kilométer megtétele után balra lekanyarodva a Kossuth utcára érik el a Dévaványa-Kisújszállási műutat. Jobbra kanyarodva 7 km után érkezés a kiindulási helyre, a Réhelyi Látogatóközpontba.