Kilátók, kilátótúrák a Bakony és Balaton Térségben

ÁMOS-HEGYI KILÁTÓ

Megközelítés
A pihenőerdő megközelíthető autóval, busszal, vasúttal Eplényig, majd onnan gyalogosan.
Az Ámos-hegyi kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk, szép időben a Balaton is látszik, illetve a csodálatos bakonyi dombok és falvak. A Szent Sólyom négyülőszékes felvonó nyári üzemelésével, most már idősebbek, és kisgyerekek is könnyedén megközelíthetik a kilátót.
Látnivalók, programlehetőségek
Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá.
A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában ás a sportpályánál kialakított pihenőhely kulturált szabadidő eltöltést tesz lehetővé (szalonnasütés, stb.).
A környező táj panorámájában 8 m magas kilátóból gyönyörködhetnek a látogatók.
A Malomvölgyben 10 állomásos tornapálya került kialakításra.

CSATÁR-HEGYI KILÁTÓ

A 150 méter magas Csatár-hegy látnivalói a Csatárhegyi kápolna és a hegytetőn újonnan épült csodálatos kilátó, valamint pihenőhely. A kilátó három szintes, tetejével kb. 12 méter magas. A harmadik szintről a szemmagasság 10 méter körül van. Rálátunk a városra, a város környéki erdőkre, nyugat felé Márkóra, a Séd-völgyre, Bándra az Essegvár romjaival, délnyugatra a Kab-hegyre, Nagyvázsonyra nyílik ki a táj. Észak felé tekintve a Hajag és a Papod tűnik a szemünkbe, északkeletre Várpalotát is sejthetjük.

CSENGŐ-TETŐ

A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A kilátótól remek panoráma tárul elénk. A Bakony a Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb vidéke, tágabb környezetében - a dunántúli medencékben - 1000-4000 m vastag ."fiatal" pannóniai rétegsor fedi azt az aljzatot, ami a Bakonyban a felszínre emelkedett a földtörténeti idők során. A magaslat és a "mélység" között néhány vulkán kitörése, illetve a kutatófúrásokkal felszínre hozott anyag árulkodik a földtani felépítésről. A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként a Déli-Alpokból kiszakadt, s az idők folyamán ÉK felé tolódott kőzetlemez-töredékhez tartozik. Az ősidőkben a "Bakonyikum" valahol az Alpokban, Lombardiától és a Dolomitoktól Északra lehetett. Innen tolódott el, nyomódott ki mintegy 5-600 kilométerrel északkeletre, és került a késő miocén idejére jelenlegi földrajzi helyzetébe.
A hegység rétegsora uralkodóan üledékes kőzetekből, zömmel karbonátokból épül fel. Szerkezetét az idősebb képződményekből álló lapos teknő szabja meg, amelynek tengelye nagyjából Sümeg és Mór között húzódik. E tengelyben találjuk a teknőt felépítő fiatalabb kőzeteket, míg dél-délkeleti és észak-északnyugati szárnyán kifelé haladva egyre idősebb kőzetek bukkannak felszínre.

FEKETE ISTVÁN KILÁTÓ

A kirándulók, a természetjárók és az erdőt szeretők legnagyobb örömére turisztikai vonzerejében tovább erősödött és gazdagodott a Déli-Bakony. 2014. július 16-án Hárskút és Márkó közelében avatták fel ünnepélyes keretek között a gyönyörű panorámát nyújtó kilátót. 
A tájat a festői környezet, a történelmi emlékek, a környék kulturális programjai, a kristálytiszta levegő, a környék csendje, a geológiai érdekességek, a gazdag állatvilág és a növényzeti ritkaságok teszik igazán vonzóvá.
A most átadott kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátóról csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. Ezért volt fontos ezen a ponton a 20 m magas kilátó megépítése, valamint a 8 állomásból álló erdőismereti tanösvény létesítése. A beruházás keretében a kilátó mellett tájékoztató tábla, erdei bútor garnitúra, valamint padok kerültek elhelyezésre.
Hárskút egyes források szerint a Bakony-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti magassága 499,5 m. A község turisztikai jelentőségét a környékén található számos karsztforrás és barlang biztosítja, ugyanakkor Herend és Veszprém közelsége is számtalan lehetőséget biztosít a szabadidő hasznos eltöltésére. A környék Mátyás király egyik kedvenc vadászterülete is itt lehetett. A Hajag-hegy déli oldalán található egy faragott mészkőből a talajszint alá épített boltíves terem, amely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadásztanyája, pihenőhelye volt.
A kilátó névadója gazdász, író, a magyar vadász- és szépirodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb alkotója. Művei élményt, ismeretszerzést, tapasztalást, ugyanakkor egy letisztult világnézetet, érzelmi, erkölcsi iránymutatást adnak. Általa felfedezhetjük a természet szépségét, megcsodálhatjuk a magyar nyelv kifejezőerejét. Írásai példát adnak hitből, nemzeti elkötelezettségből. Regényeiben bemutatja az ember és a természet igazi viszonyát, a teremtett világ sokszínű, izgalmas és küzdelmes gyönyörűségét. Fiatal házasként feleségével Ajkára költözött. Itt kapott állást vezető gazdatisztként egy holland származású földbirtokos birtokán.

GULYA-DOMB

Történelme
A Gulya-dombi Parkerdő helyén az 1920-as években még a Veszprém környéki állattenyésztők állatainak legelője volt. Az állattenyésztés visszaszorulását követően a terület gazdái azt erdőtelepítéssel hasznosították. 
Látnivalók, programlehetőségek
A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú.
A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya. 10 évig sem tudott működni a rongálások miatt. Most újra használatba vehető.
Rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín, játszótér és sportpálya. került kialakításra.
A parkerdő északi oldalán a Betekints-völgy feletti sziklákra épített kilátóról a város és a Bakony gyönyörű panorámája fogadja a látogatót.
A terület közepén található nagy kilátó szinte az egész parkerdő területére és a környező tájra is rálátást biztosít.
A régi lövölde völgyében a piknikezőhelyek mellett játszótér is színesíti a helyszínt.
A régi, hagyományos szánkópálya az átalakítás után már balesetmentesen használható.
A futó- lovagló- és kerékpárpályát használók egymás zavarása nélkül sportolhatnak.
A kutyatulajdonosoknak külön futtató áll rendelkezésre kedvenceik póráz nélküli sétáltatására.
Érdemes megnézni
A Parkerdő mellett található a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

JUTAS VITÉZ KILÁTÓ

A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy látható háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik. A beruházáshoz kapcsolódóan futópályát és tanösvényt is létesítettek, mesterséges madárodúkkal, tájékoztató táblákkal, szalonna sütőhelyekkel, a kilátó tövében erdei bútor garnitúrát, esőbeállót, valamint padokat helyeztek el.
Megközelítés
Autóval, busszal, vagy vonattal Veszprém könnyedén megközelíthető.
A kirándulóerdő észak-nyugati és dél-keleti oldalán is murvás, több autót befogadni képes parkoló került kialakításra.
Az északi útgyűrűről, vagy más néven a Házgyári útról a Fenyves utca felé kell letérni az 1. számú parkolóhoz.
A 2. parkoló a Jutasi út irányából érhető el, közvetlenül a honvédségi laktanya kerítése mellett.
A kilátó névadója Jutas vitéz, Árpád fejedelem egyik fia. A fejedelem négy fia a Duna, a Sárvíz és a Kapos – Szék patak partján vándorolt úgy, hogy téli szállásuk egymáshoz viszonylag közel, a Duna két partján Kalocsa magasságában volt. Zoltáé Solt mellett, Üllő nyári szállása Üllő térségében, Tarhosé Tarrós környékén, Jutasé a mai Veszprém térségében. Ennek emlékét őrzik a róla elnevezett Jutaspuszta, Jutas lakótelep, Jutasi út elnevezések. A kilátó azon a városrészi területen fekszik, mely még ma is a fejedelem fiának, Jutas vitéznek a nevét viseli és őrzi.

KINIZSI KILÁTÓ, KAB-HEGY

A kilátó a Déli-Bakony legmagasabb pontján, az 599 m magas Kab-hegy csúcsán található. A több mint kilenc méter magas, impozáns borovi fenyőből készült építményről egyedülálló kilátás nyílik a Vázsonyi medencére és a Balatonra. Az átadás időpontja: 2013. június 7.
A beruházás során biztonságos és kényelmes panorámaterasz is épült, ahol a kirándulók piknikezhetnek. A helyszín jól megközelíthető autóval és kerékpárral is.

MADERSPACH VIKTOR KILÁTÓ

A várpalotai lőtér területén a használatbavétel óta eltelt mintegy 100 év során számos olyan objektum épült, amely az avulás vagy funkcióvesztés miatt a lőteret használó alakulat számára mára használhatatlanná vagy szükségtelenné vált. A HM döntése értelmében ezeket az objektumokat felszámolják, bontásukra és környezetbe illesztésükre pályázatot írtak ki.
Az egyik ilyen korábban felszámolásra ítélt objektumot, amely hajdan megfigyelő toronyként funkcionált, a várpalotai lőtér – Várpalota-Tés közötti műút keleti oldalán elhelyezkedő – területén felújításra került. A felújítás célja a mutatós és tájképi hatásával domináló, a területre jellemző, hagyományos katonai építményt, eredeti jellegének megtartásával a további állagromlástól megmenteni és azt – közjóléti funkcióval felruházva – átadni a természetjárás szerelmeseinek. A kilátó a Tési-fennsíkon, 246 m tengerszintfeletti magasságban helyezkedik el, magassága 10,60 m.
A kilátó névadója erdélyi német származású magyar mérnök, kiváló vadász, vadászati szakíró, nagy nemzeti hőseink egyike, Maderspach Viktor. Kemény, határozott jellem, hazája iránt mindhalálig elkötelezett volt. Az I. világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra. Nevezték Őt a „Havasok Hősé”-nek, „Acél ember”-nek, „Vadmagyar”-nak. „Maderspach Viktor példázata a legszebb magyar tanulságok egyike: a magyarrá válás, a befogadó haza iránti megindító, az életet is odaadni tudó áldozatkészség nem származás, nem vér és faj kérdése, hanem erkölcs, lélek és világkép gyümölcse. Történelmünk nagy alakját tisztelhetjük ebben a német nevű, kiváló magyar emberben”. Szabadságharcosaink között a legnagyobb vadász, vadászaink között a legnagyobb szabadságharcos.
A létrehozott kerékpárút a Maderspach-kilátót köti össze a várvölgyi tanösvénnyel és az erdei tornapályával. A kerékpárút 15 km hosszú és felvezet a Bátorkő váráig, illetve a bántai tavakhoz. A kerékpárút mentén térképes és irányító táblákat helyeztek ki. Az erdei tornapálya kb. 5 km hosszan, 11 állomással követi a Várvölgy vonalát.
Az autóval vagy kerékpárral is jól megközelíthető Maderspach Viktor-kilátó páratlan élményt nyújt a látogatónak. Csodálatos kilátás nyílik a Keleti-Bakony hegyvonulataira, Várpalotára, Székesfehérvárra, valamint a Sárrétre.

MOLNÁR GÁBOR KILÁTÓ

„Bakony! Megtanultam benned járni az erdei sűrűt, ismerni, szeretni és egyre jobban szeretni a természet ezer színét és egyedül való nagyszerűségét.” Molnár Gábor

Nagyvázsony festői környezete, látnivalói, rendezvényei remek kikapcsolódást ígérnek az ide látogatóknak. A települést körülvevő erdők túraútvonalai gyönyörű élményt nyújtanak a természet kedvelőinek.
A most átadott kilátó Nagyvázsony külterületén, Öcs, Padragkút közelében található a 410 m magas Lugos-tető hegyen. A kilátóról csodálatos panoráma nyílik a környékre. A megépített panorámateraszos kilátó 20 m magas. A beruházás keretében a kilátó mellett tájékoztató tábla, erdei bútor garnitúra, valamint padok kerültek elhelyezésre.
A kilátó névadója a 20. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és útleírásírója, akinek műveit számos nyelvre lefordították. Bár Óbudán született, nyarait anyai nagyszüleinél töltötte Ajka-Csingervölgyben, ezért ajkainak vallotta magát. Egy baleset következményeként Brazíliában mindkét szeme világát elveszítette és a tragédiának "köszönhetően" lett íróvá és ajándékozta meg az utókort remekbeszabott útleírásaival, amelyekkel Magyar László, Kittenberger Kálmán vagy Széchenyi Zsigmond méltó társává vált.
Molnár Gábor saját folytonosságát őrző író, természetkrónikás volt, akit a tartalmi gazdagodás vezetett a formai kísérletezés és megújulás útjára. Életéből 48 esztendőt vakon élt. Önvizsgáló és előretekintő emberré vált. Óriási élet- és ismeretanyaga olyan életmű kiépítéséhez vezetett, melyben a tudás a közösséget szolgálta. A regényírás periódusaiban alkonyattól reggelig talpon volt. „Látó” írógépén, vakon kemény munkát végzett éjjelente. Napközben érkeztek látó munkatársai, hogy az előző éjszakai „termést” letisztázzák. Művészi kérdésekben hajthatatlan volt. Kérlelhetetlenül megkövetelte munkatársaitól a maximumot, s ugyanezt tette íróként is. Hitte, hogy nemcsak az irodalom babérjaiért, hanem a névtelenül végzett aprómunkára is érdemes erőt, időt áldozni.
Országosan ismert íróvá az 1950-es évek közepétől vált. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legolvasottabb írója volt.

PIRAMITA

A most átadott kőpiramis és erdei kirándulóhely Iszkaszentgyörgy község belterületének szélén található. A Piramita 25 ha nagyságú. A terület jól megközelíthető. A beruházás keretében tájékoztató táblák, padok, erdei garnitúrák kerültek kihelyezésre. Tűzrakóhelyek csalogatják a bográcsozni vágyókat.
Iszkaszentgyörgy mindig is közkedvelt kiránduló célpont volt, évszázadok óta vonzotta az utazókat, főurakat: Amadékat, Bajzáthokat, Pappenheimeket. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kiránduló helye volt a grófi Pappenheim családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és innen belátható volt az egész környék.
Az ünnepélyes átadásnál a piramisban időkapszulát helyeztek el. A tervek szerint a ötven év múlva felnyitásra kerülő kapszula országos és a megyei napilap legfrissebb példányait, a VERGA Zrt-t bemutató, elektronikus adathordozón elhelyezett rövidfilmeket, az átadó ünnepségről szóló sajtóközleményt, valamint az esemény alkalmából készült emléklapot tartalmazza.
A Piramita-hegyre ma is keskeny út vezet fel, szőlőültetvényeken át. Megéri a zarándokút, hiszen fentről páratlan kilátás nyílik a Bakonyra.

VITÉZ BERTALAN ÁRPÁD KILÁTÓ

A 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony második legmagasabb pontján található a kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bakonyra és a Balatonra.
„A jövő a kezünkben van” elnevezésű, közjóléti fejlesztési programsorozata keretében készült el és került átadásra 2013. október 17-én a Vitéz Bertalan Árpád kilátó.
A több mint 30 millió forintos beruházás eredményeként mind a környékbeli lakosok, mind a távolabbról érkezők, turisták, kirándulók és természetjárók olyan régi-új kilátópontot vehetnek célba és birtokba, ahonnan nemcsak a Bakony varázslatos tája és domborulatai csodálhatók meg minden irányból, de a Balaton megnyugtató látványa is elénk tárul.
A kilátó több irányból is megközelíthető:
• Hárskútról a piros sáv túrajelzésen
• Márkóról a piros kereszt, majd a piros háromszög túrajelzésen
• Eplény vasútállomásról a piros sáv túrajelzésen