A Magyar Természettudományi Múzeumban 2017. október 9-től az ARANYBA FOGLALVA - A TERMÉSZET ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN című interaktív kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Interaktív kiállításunkban a művészet, a digitális technika és a természettudomány találkozik. Egyszerre átélhetjük Arany Toldijának világát, és pontos ismereteket kaphatunk a versekben megjelenő élővilágról - kiterjesztett valóságban. A Magyar Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és a Tölgyek alatt című versek néhány részlete kapcsán mutatja be az élővilágot.
KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK
Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS!
Friss információkat e-mailben kérhet vagy küldhet.
A kiállításban „elhullajtott könyvlapokról” tabletek segítségével képzeletbeli, animált Arany-világba érkezünk, melyet a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem (MOME) munkatársai hoztak létre a digitális technika segítségével. Nagyon is valós, természettudományosan hiteles leírások visznek minket közel a költő eszközeivel megformált élővilág egy-egy tagjához.
Arany a Toldi Első énekében érzékletes képekkel festi le az alföldi táj nyári kietlenségét, forró szárazságát. Versolvasóként persze nem kell belegondolnunk a versben szereplő hasonlatok „eredeti” jelentésébe. Ha azonban kicsit kilépünk az irodalom világából, és úgy vizsgáljuk meg Arany szavainak jelentését, érdekes megfigyeléseket tehetünk.
„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.”
A szikes pusztákon sosem szöcskenyájak „legelésznek” – sem frissen, sem tikkadtan – hanem sáskák, hiszen a szöcskék magányosan élő ragadozók vagy mindenevők.
„Válunál az ökrök szomjasan delelnek,
Bőgölyök hadával háborúra kelnek (…).”
Hogy miért kelnek bőgölyök hadával háborúra a válunál szomjasan delelő ökrök? Azért, mert a nőstény böglyöknek életükben legalább egyszer vért kell szívniuk, hogy petéik megfelelően fejlődjenek, és mi lehet jobb erre a célra a csordákban legelésző szarvasmarháknál? Szúrásuk nagyon fájdalmas, hiszen szájszervük mintha tucatnyi apró késpengéből és injekcióstűből állna.
Arany életművének meghatározó helyszíne volt a Margit-sziget, ahol többek közt a Tölgyek alatt című verse is született.
„A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.”
A Margit-sziget tölgyei kocsányos tölgyek. Ez a hatalmasra növő, méltóságteljes fafaj ma is elterjedt Magyarország alacsonyabb fekvésű területein. A Margit-sziget tölgyeit nem ültették, hanem az eredeti növényvilág hírmondói. Hazánk legöregebb fája egy 800 éves kocsányos tölgy a szigetközi Héderváron. A tölgy termése, a makk, csésze alakú kupacsban ül, és hosszú nyél (kocsány) végén fejlődik, a kocsányos tölgy erről kapta a nevét.
A tölgy fája, lombja, termése sokféle állatnak nyújt táplálékot és búvóhelyet. Csak rovarból több, mint 600 faj él az eleven tölgyfákon.
A kiállításban a fentieken kívül a délibábtól kezdve az ártereken, a virágzó sziken és a nagyot koppanó orrszarvú bogáron át a nádast lakó aranysakálig számos élőlény és természeti jelenség bomlik ki a természettudomány nyelvén.
Kapcsolódó időpontok
Programajánlat
Múzeum program nyugdíjasoknak, teadélután előadással, beszélgetéssel a Természettudományi Múzeumban
- Budapest
- VIII. kerület
Interaktív múzeum gyerekeknek, Műhelytitkok a Magyar Természettudományi Múzeumban
- Budapest
- VIII. kerület
Fotókiállítás a Természettudományi Múzeumban: Az Északi- és Déli-sarkvidék törékeny jelene
- Budapest
- VIII. kerület
Ásvány és kőzet kiállítás Budapesten, válogatás Arnóth József gyűjteményéből
- Budapest
- VIII. kerület
Szolgáltató
Anna | Változatok székely asszonysorsra időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
