Mettrin Rendezvény- és Művészeti Központ programok 2025 / 2026 Bánk. Események, rendezvények, online jegyvásárlás

Mettrin Rendezvény- és Művészeti Központ programajánló 2025 / 2026

HALLGASSON FÜLEIRE! - Fülei Balázs zongoraművész komolyzenei hangverseny- és beavatósorozata

2026. FEBRUÁR 7. SZOMBAT, 18:00
2026. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP, 17:00
2026. ÁPRILIS 5. VASÁRNAP, 17:00
2026. MÁJUS 17. VASÁRNAP, 17:00
2026. JÚNIUS 7. VASÁRNAP, 17:00

A zenét a fülünkön keresztül észleljük, fogadjuk be, értjük meg. A zene azonban összekapcsolhatja, inger alatt tarthatja több érzékszervünket is. Fülei Balázs Liszt–díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője nem csak kiváló hangszeres előadó, de szavaival képes közelebb hozni az embereket a muzsikához. A „Hallgasson Füleire!” sorozat közös zenei utazásra hívja hallgatóit, ahol az öt érzékszerv által élhetünk át ismert és kevésbé ismert zongoraműveket.

Hallani fogjuk a különbséget: lehet egy zenét édesebben, sötétebben, érdesebben, simábban, parfümösebben, lágyabban és szúrósabban is játszani. Mert a zene nem más, mint az élet, ami körülvesz bennünket. Fülei Balázs előadásaiban mindannyian megérezhetjük: a zene befogadása elsősorban a nyitott szíven és az éber érzékszerveken múlik.

1. A LÁTÁS – 2026. február 7., szombat, 18:00

A zene megjelenítő erejű, egyes zenei elemek, részletek szinte képeket vetítenek elénk. Mitől halljuk sötétnek Brahms balladáját és mitől világosnak Beethoven szonátatételét? Van homályos és éles kép a hangok birodalmában? Vannak zenék, amik mintha történetet mesélnének, jelenet játszódna le előttünk. Miket látunk a fülünkkel?

Elhangzik:

• Liszt Ferenc: 1. legenda, „Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál”

• Ravel: Egy bárka az óceánon

• Debussy: A megzavart szerenád

• Brahms: d-moll ballada, Op. 10/1

• Bartók: Az éjszaka zenéje

2. AZ ÍZLELÉS – 2026. március 8., vasárnap, 17:00

A muzsika nagyon közel áll az ízleléshez. Meghallhatja, milyen az, amikor Chopin zenéje nem elég krémes és lágy, milyen az, amikor Beethoven zenéje nem elég csípős, és milyen az, amikor Bartók zenéje keserédes. Mik az összetevők, mik a fűszerek és mik a helyes arányok? Meg fogjuk találni!

Elhangzik:

• Chopin: cisz-moll fantaisie-impromptu, Op. posth.

• Mozart: A-dúr szonáta, részletek, KV 331

• Beethoven: cisz-moll („Holdfény”) szonáta, Op. 27/2

• Liszt: Velence és Nápoly – Gondoliera

• Bartók: Allegro Barbaro

• Gershwin: Rhapsody in Blue

3. A TAPINTÁS – 2026. április 5., vasárnap, 17:00

Gyakran használjuk a kifejezést: megérint az élmény. Megérint a zene is, de hogyan? Lágyan simogat, vagy belemar a bőrbe? A zeneművön, de az előadón is múlik, mennyire közel merészkedik. Lehet Chopin zenéje érdes? Milyen az, amikor a latin-amerikai dallamok nem elég érzékiek? Hogyan érint meg Brahms zenéje? Vigasztalóan simogat vagy hűvösen érint? Mik az előadó eszközei?

Elhangzik:

• Chopin: a-moll mazurka, Op. 17/4

• Brahms: h-moll intermezzo, Op. 119/1

• Schumann-Liszt: Liebeslied

• Debussy: A boldog sziget

• Ginastera: Argentin táncok

• Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála

• Liszt: A Lorelei

• Ravel: Alborada del gracioso

4. A SZAGLÁS – 2026. május 17., vasárnap, 17:00

A zenék között vannak illatosabbak, fülledtek, és kristálytiszta levegőt idézőek is. Milyen illatot éreznek egy fűszeres akkordkombináció hatására? Kivonhatjuk magunkat az illatok alól? Lehet illatosabban játszani Chopin noktürnjét? Kell-e parfümmel körbeillatosítani a zenét, ami egyébként is illatos, mint a hegyi erdő?

Elhangzik:

• Chopin: Fisz-dúr noktürn, Op. 15/2

• Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, A-dúr, Op. 62/6

• Debussy: Granadai este

• Liszt: Tarantella

• Janáček: A frydeki Madonna

• Bartók: 15 magyar parasztdal

• Ravel: Harangok völgye

• Schubert: Asz-dúr impromptu, D 935/2

5. A HALLÁS – 2026. június 7., vasárnap, 17:00

„Jól csak a szívével lát az ember”. Ami igazán lényeges, az a fülnek hallhatatlan? Döntsék el Önök! Melyik érzékszerveinkkel éljük át igazán a zenét? Ezen a hangverseny nem csak a hallásról, hanem a szinesztéziáról szól. Sorra kapcsoljuk a különböző érzékszerveket a zenehallgatáshoz, és együtt éljük át a zeneirodalom két, egyik legösszetettebb alkotását.

Elhangzik:

• Beethoven: Asz-dúr szonáta, Op. 110

• Schubert: B-dúr szonáta, D 960

A koncert időtartama előadásonként, szünet nélkül 90 perc.

KEZDJETEK EL ÉLNI! – Színpadi talk show Pásztor Annával

2026. FEBRUÁR 14. SZOMBAT, 19:00
2026. MÁRCIUS 14. SZOMBAT, 19:00
2026. ÁPRILIS 26. VASÁRNAP, 18:00
2026. MÁJUS 30. SZOMBAT, 19:00

Zenés alámerülés a MOST-ban

Pásztor Anna, a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, színművész és dalszerző novembertől egy teljesen új szerepkörben látható a METTRIN Művészeti Központban. Az Anna and the Barbies zenekar népszerű alapító-frontembere ezúttal egy havonta jelentkező közvetlen hangvételű zenés talk show szókimondó házigazdájaként értelmezi újra a világ természetét a művészetek, a tudományok és az élet különböző területeiről meghívott vendégeivel.

Az összefüggéseket őszintén megérteni óhajtó karizmatikus személyiség -aki számos műfajban bizonyította már tehetségét és különböző generációk feltétel nélküli szeretetét is élvezi-, a műfaji sokszínűséget, az extrém meglepetéseket garantáló beszélgetéssorozat kreatív katalizátoraként világunk lelki-szellemi kincseire, emberségünk sérülékeny értékeire irányítja a nézők figyelmét, aktív részvételre invitálva őket.

Anna figyel, játszik, kérdez vagy épp hallgat. Van mire visszatekintenie és nem fél szembenézni, szembesíteni a változással. Ezúttal is mellette áll testvére, Pásztor Sámuel, aki nemcsak zenei társ, hanem lelki támasz és ösztönző partner. Különleges kapcsolatuk az élet apró örömeit, pozitív aspektusait, a humor és a nevetés fontosságát igazolja. Nem véletlenül választották a METTRIN-ben megvalósuló talk show címének egyik legnépszerűbb szerzeményük, a Márti dala emblematikus sorát. A „Kezdjetek el élni!” nem színházi előadás, nem koncert és nem is terápia – mégis egy kicsit mindegyik. Egy inspiráló fórum, ahol a lélek fellélegezhet, a szellem szabadon kalandozhat és kis időre önmagunk lehetünk.

Anna minden hónapban az Anna and the Barbies ikonikus dalainak címadó sorait idéző személyes vonatkozású témákat jár körül három meghívottjával: szó esik majd sikerről, kudarcról, meghatározó felismerésekről, jó vagy rossz döntésekről, szerelemről, halálról, alkotásról és traumákról. A szerteágazó beszélgetések érintenek életmódot, karriert, párkapcsolatot, gyereknevelést, de nem kerülik a fontos társadalmi, politikai, vallási vagy szexuális témákat sem.

Az összművészeti eseményt minden alkalommal egy vadonatúj dal nyitja, amelyet az előző alkalom témája, tanulságai, valamint a vendégek és a nézők észrevételei, gondolatai ihletnek. Az új szerzeményre épülő zenés expozét az aznapi téma érdekességekkel tűzdelt ismertetője követi, majd kezdetét veszi a várva várt beszélgetés.

Anna a diskurzus első felében egy a témában jártas szakembert, majd az adott felvetésben közvetlenül érintett személyt, végül a beszélgetést új optikába helyező alkotót szólaltat meg, aki leginkább a zenei világból érkezik. A zenei betétekkel kísért 90 perces programot a tartalomhoz kapcsolódó játékok teszik még teljessé, újabb asszociációkat ébresztve így a közönség tagjaiban.

A carpe diem életszemléletét előtérbe helyező beszélgetéssorozat célja, hogy mindenkit megajándékozzon valamilyen megerősítő gondolattal, érzéssel vagy személyes történettel. A „Zenés alámerülés a MOST-ban” alcímet viselő program főleg azoknak szól, akik nem félnek átadni magukat a pillanatnak és átolvadni a történésekbe. Azoknak, akik vágynak az értelmes, érzékeny, elgondolkodtató élményekre és örömüket lelik a világ részletgazdag megfigyelésében és megértésében.

A talk show után a vendégek és nézők közötti beszélgetés tovább alakítható a METTRIN színháztermében, az Ametis étteremben vagy a kertben.

SZEREPLŐK

• Pásztor Anna – műsorvezető, dalszerző

• Pásztor Sámuel – zenész, zeneszerző

• Meghívott vendégek – előadásonként három személy

ALKOTÓK

• Gauland Ágnes - főszerkesztő

• Lukács Zsolt - kreatív munkatárs/játékmester

• Katona-Koós János – berendező

• Cserjési András - fény/hang

A TALK SHOW TÉMÁI ÉS IDŐPONTJAI:

3.előadás

LÁBON KIHORDOTT SZERELMEK - 2026. február 14., szombat, 19:00-20:30

Vendégek: Egyeztetés alatt

4.előadás

AZ ÖRDÖGRE KACSINTVA - 2026. március 14., szombat, 19:00-20:30

Vendégek: Egyeztetés alatt

5.előadás

HA EGYSZER ENNEK VÉGE - 2026. április 26., vasárnap, 18:00-19:30

Vendégek: Egyeztetés alatt

6.előadás

SEGGES A BALATONBA - 2026. május 30., szombat, 19:00-20:30

Vendégek: Egyeztetés alatt

A talk show időtartama alkalmanként, szünet nélkül: 90 perc

IDŐUTAZÁS A DÜBÖRGŐ HÚSZAS ÉVEKBE - A Bratislava Hot Serenaders Orchestra swing-jazz koncertje

2026. FEBRUÁR 28. SZOMBAT, 18:00

A Bratislava Hot Serenaders Orchestra visszarepíti a közönséget a 20-as évek forró jazz ritmusainak és a 30-as évek édes tánczenéjének élénk korszakába. Koncertjeiket magas zenei minőség, felhőtlen jókedv, és a nézőket is magával ragadó pozitív energia fémjelzi. Játékuk olyan zenekarok hangzását, stílusát és hangulatát idézi meg, mint Paul Whiteman, Jean Goldkette és Duke Ellington. Repertoárukon megtalálható a két világháború közötti korszak cseh, szlovák és más európai országok jazzslágerei is.

A nemzetközi hírű Bratislava Hot Serenaders Szlovákia egyik legeredetibb zenei együttese. "Hot dance" zenekarként, a korai jazz (swing, dixieland) stílusában játszik. Tizennyolc lelkes zenésze az együttes 1991-es megalakulása óta megszakítás nélkül együtt zenél. A zenekar megjelenésében és hangzásában is autentikusan idézi az általa képviselt zenei stílus korát. A férfiegyüttes fellépéseit egy női vokáltrió színesíti és teszi még jellegzetesebbé.

A zenekar alapítója és vezetője Juraj Bartoš, a világhírű szlovák trombitaművész és klasszikus zenész. Bartoš a pozsonyi Zeneakadémián tanult trombitaszakon. 1980-1988 között a Bratislava Big Band tagja volt, később együttműködött a cseh Gustav Brom Big Band-del. A Bratislava Hot Serenaders Orchestra vezetése alatt a világ élvonalába került, amit az európai fesztiválok díjai, a világszerte kapott pozitív visszajelzések és a számtalan elismerés is bizonyítanak. 1994-ben a zenekar elnyerte a Sidney d’Or-díjat a ’20-as és ’30-as évek Zenei Nagyfesztiválján a franciaországi Saint Raphaelben. A zenekar tizennégy CD-t és négy bakelitet adott ki, valamint velük rögzítették az első szlovák zenei DVD-t. Rendszeresen koncerteznek és fellépnek fesztiválokon Szlovákiában és külföldön, többek között Ausztriában, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Oroszországban és az Egyesült Királyságban.

Zenekarvezető: Juraj Bartoš, trombitaművész

Ének:

• Miloš Stančík

• Serenaders trió:Nikol Tománková

• Kristína Uhlíková

• Ema Papšová

A koncert időtartama: 90 perc (egy szünettel)

MADRE/ANYA, a Teatro delle Albe előadása

2026. MÁRCIUS 7. SZOMBAT, 18:00

Koncertszínház

A Teatro delle Albe társulatának MADRE című produkciója nem hagyományos értelemben vett színházi előadás. Lélegzik, sóhajtozik és meditál, akár egy szcenírozott költemény, mint egy tragikus zsoltár az önmagát felemésztő bolygóért.

A számos nemzetközi díjjal elismert koncertszínházi alkotás a teremtés és a nemzés eszméjét járja körül, lehetőséget kínálva ezzel a főszereplőnek és a nézőknek is, hogy újrafogalmazzák a világhoz való viszonyukat. A másokra, de leginkább önmagunkra, saját legmélyebb hangunkra való odafigyelést felerősítő két monológból álló diptichont álomszerű illusztráció eleveníti meg fehér krétával fekete papíron, melyet dédelgető és szívszorító élő zene kísér.

A kietlen tájban egy fiú szemrehányásokat tesz anyjának, miközben szürreális stratégiákat keres a megmentésére. Az asszony beleesett a kútba. Figyelmetlenségből? Őrültségből? Szándékosan tette? Nem fél, nem szorong. Fia és közte nincs párbeszéd. A két hang nem találkozik. A szöveg, mely az olasz és a romagnói dialektus keveréke az elmérgesedő Földanya allegóriáját idézi fel, az arrogáns technológiától való szorongást, a jövő pusztulásának hírét.

A különleges alkotás három művész (színésznő-írónő, festő-illusztrátor, zeneszerző-nagybőgős) közös találkozásából született.

Szereplők:

• Előadó: Ermanna Montanari

• Zene (nagybőgő): Daniele Roccato

• Rajz és illusztráció: Stefano Ricci

Alkotók:

• Vers: Marco Martinelli

• Szöveg: Marco Sciotto

• Fénytervező: Luca Pagliano

• Hang: Marco Olivieri

• Műszaki vezetők: Enrico Isola, Fagio

• Jelmez: vintage A.N.G.E.L.O.

• Produkciós vezető: Francesca Venturi

• Producer: Silvia Pagliano

Az előadás időtartama: 60 perc

A Teatro delle Albe-ról:

A ravennai Teatro delle Albe színházat 1983-ban alapította Marco Martinelli, Ermanna Montanari, Luigi Dadina és Marcella Nonni. A társulat előadásaival a hagyományokon alapuló „új” színházi nyelv kutatására fektet hangsúlyt. A drámaíró-rendező Martinelli szövegeit az ókori és a modern idők ihletik, történeteit a színészeknek írja, akik így a darabok autentikus társszerzőivé válnak. A színház számos előadása foglalkozik a migráció, az idegenség, a faji és etnikai hovatartozás kérdéseivel. Előadásokat hoznak létre afrikai művészekkel együttműködve, miközben innovatív oktatási projekteket valósítanak meg gyerekeknek és fiataloknak. Az olaszországi és a külföldi díjak között szerepel tizennégy Ubu-díj („olasz színházak Oscar-díja”), Lo Straniero-díj, valamint számos más díj szarajevói, tuniszi és teheráni nemzetközi fesztiválokról. 1991-ben az Albe társulat Ravenna város támogatásával megalapította a Ravenna Teatro, Teatro Stabile di Innovazione színházat, amelynek művészeti igazgatója Marco Martinelli lett.

Pénelopeia, Maladype Színház előadása

2026. ÁPRILIS 18. SZOMBAT, 19:00
2026. ÁPRILIS 19. VASÁRNAP, 18:00

Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.

PÉNELOPEIA

Írta: Margaret Atwood

Fordította: Géher István

Rendező: Balázs Zoltán

Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.

A Maladype Színház magyar–makedón–lengyel koprodukcióban létrejött kaleidoszkóp-szerű, összművészeti színházi élményt ígér, amelyet érzékeny dramaturgia, virtuóz színészi játék és egyedi zenei világ tesz teljessé.Varga Gabriella Pénelopé szerepének megformálásáért elnyerte az Őze Lajos-díjat.

Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi, akinek nevéhez olyan emblematikus előadások kapcsolódnak, mint a Liliomfi, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby, a Veszedelmes viszonyok vagy a Szerelmek városa.

Szereplők:

• Varga Gabriella (Pénelopé)

• Orbán Nelli (Helené)

• Bajkó Edina (Szolgálólányok)

Alkotók:

• Dramaturg: Juraszek Zsuzsanna

• Díszlettervező: Balázs Zoltán

• Szcenikus: Katona-Koós János

• Jelmeztervező: Németh Anikó

• Zeneszerző/Zenei vezető: Kovács Adrián

• Produkciós vezető: Balázs Katalin

• Kreatív producer: Huszár Sylvia

• Zene: Kovács Adrián

Időtartam: 80 perc

TRANSYLVANIAN DANCE - Lucian Ban és Mat Maneri multimediális jazzkoncertje

2026. MÁJUS 2. SZOMBAT, 19:00

A 2026-os jazz világnapja alkalmából két világklasszis jazz-zenész virtuóz játékával örvendezteti meg közönségét a METTRIN. Lucian Ban és Mat Maneri Bartók-gyűjtésekből összeállított TRANSYLVANIAN DANCE/ERDÉLYI TÁNC című multimediális koncertje ebben a formában először lesz látható Magyarországon, Művészeti Központunkban. A 2024-es év legjobb albumának választott rendkívüli zenei anyagot Georges Tonla Briquet, a JazzHalo szakírója így jellemzi: „Minden tekintetben rendkívüli kiadvány - a TRANSYLVANIAN DANCE szinte metafizikai élményt garantál. Nem egészen népzene. Nem egészen nyugati klasszikus zene. Nem egészen jazz. Lényegében emberi zene, és ez az, ami olyan gyönyörűvé teszi.

Az erdélyi zene európai kulturális olvasztótégelyt tükröz egy olyan régióban, ahol románok, magyarok, németek, szerbek, szlovákok, cigányok és más nemzetiségek élnek. Bartók minden tőle telhetőt megtett, hogy a népzenét átírva hűen visszaadja az általa vizsgált kultúrák hangjait, de munkáját kétségtelenül formálták saját tapasztalatai is, amelyeket a nyugati zeneszerzők, Bach, Wagner, Schumann, Brahms és Strauss műveinek tanulmányozása során szerzett. A népzene és a nyugati klasszikus zene közötti kapcsolatok feltárásával, mindkettő iránti tiszteletét kifejezve Bartók széles keretet biztosított a romániai születésű, New Yorkban élő zongorista, Lucian Ban és az amerikai hegedűs-brácsás, Mat Maneri számára, amint az legújabb második duóalbumuk, a Transylvanian Dance-en (ECM, 2024) hallható.

Ban és Maneri új inspirációt találnak, amikor Bartók Béla nyomába erednek, és újra felfedezik azt a népzenét, amely a 20. század elején a nagy magyar zeneszerző fantáziáját megmozgatta, aki megannyi erdélyi darabot gyűjtött össze és jegyzett le. „Duónk számára ezek a dalok ’dallamanyag-forrássá és ugródeszkává’ váltak olyan átiratokhoz, amelyek megőrzik az eredeti szellemiséget, ugyanakkor lehetővé teszik számunkra, hogy improvizáljunk és belevigyük saját világunkat. Ha mélyebbre ásunk az eredeti anyagban, új távlatok nyílnak meg előttünk. Ezek a népdalok sok mindent megtanítanak nekünk.” (Steve Lake, Transylvanian Folk Songs album borítóján található jegyzet)

2022-ben, Temesváron, a *Retracing Bartók projekt keretében élőben rögzítették Bartok Béla erdélyi népdalainak radikális átdolgozásának koncertjét, amelyet a zongorista Lucian Ban és a brácsás Mat Maneri a legendás angol fúvós John Surmannal készítettek közösen. A trió Transylvanian Folk Songs (Sunnyside, 2020) c. albumának koncertje 2023-ban volt látható Budapesten a Magyar Zene Házában.

* A "Retracing Bartók" egy többéves, multidiszciplináris kulturális projekt volt, amely a 2023-as Temesvár Európa Kulturális Fővárosa program részeként valósult meg. A projekt célja az volt, hogy Bartók Béla bánáti és erdélyi népdalgyűjtéseit a kortárs kultúra és művészet eszközeivel, különösen a jazz zene felhasználásával, újraértelmezze és bemutassa a nagyközönségnek.

EMBERTELENEK

2026. MÁJUS 16. SZOMBAT, 19:00

• Írta: Jeton Neziraj és Shpëtim Selmani

• Angol nyelvre fordította: Alexandra Channer

• Magyar nyelvre fordította: Huszár Sylvia

• Rendezte: Balázs Zoltán

A Bekim Fehmiu Városi Színház, a Qendra Multimedia, a Maladype Színház és a METTRIN Művészeti Központ közös előadása.

A Nyugat-Balkánon előadásaival már több éve intenzíven jelen lévő Maladype Színház korábbi sikereire építve újabb koprodukcióra készül a pristinai Qendra Multimedia előadóművészeti produkciós céggel és a prizreni Bekim Fehmiu Városi Színházzal. A társulat felkérésére a nemzetközi hírű koszovói drámaíró, Jeton Neziraj és a koszovói költő, Shpëtim Selmani közösen alkották meg az „Embertelenek” címet viselő új művet. A kollázsszerű kortárs szöveget Balázs Zoltán állította színpadra a tőle megszokott kivételes rendezői koncepcióban albán színészekkel és alkotótársakkal a Bekim Fehmiu Városi Színházban - új irányvonalak felfedezésére nyitva ezzel lehetőséget a közös alkotás során. A nemzetközi színházi kultúrában is meghatározó két színházi műhely, a Qendra Multimedia és a Maladype Színház szakmai tapasztalatait összehangolva készített globális problémákat érintő összművészeti előadást.

Az „Embertelenek” létrehozásának szükségszerűségét a mű témájának rendkívüli aktualitása adja: a háborúk és fegyveres konfliktusok embernyúzó körülményeinek feltárása, valamint az elszigeteltségből önmagukat kiküzdeni képtelen teremtmények egyéni és közös sorsa. Képes-e hatni a művészet - és ha igen, miként -, az emberi brutalitásra és könyörtelenségre? Milyen folyamatok serkentik világunk dehumanizálódását? Hogyan harcolhat civilizációnk a barbárság és a kulturálatlanság ellen? Miként győzedelmeskedhet a részvét az embertelenség felett? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat ez az alkotás, amely a Maladype rendhagyó dramaturgiáját követve az együttgondolkodásra, a nyelvi különbségeken átívelő kommunikációra, a megértésre és az emberi méltóságra fókuszál.

Szereplők:

• Alban Krasniqi

• Beslidhje Bytyçi

• Hajat Toçilla

Alkotók:

• Rendező és Dramaturg: Balázs Zoltán

• Díszlettervező: Bekim Korça

• Jelmeztervező: Vesa Kraja

• Zeneszerző/Zenei vezető: Memli Kelmendi

• Mozgás: Balázs Zoltán

• Hang: Flamur Krasniqi

• Fény: Yann Perreagux

• Produkciós menedzserek: Balázs Katalin, Burim Mustafa

• Producerek: Huszár Sylvia, Aurela Kadriu

Az előadás időtartalma: 80 perc