Múzeumok Éjszakája Műcsarnok 2024

2024. június 22., szombat 19:00 - 02:00

PROGRAMOK:

19.00-22.00 Járjuk végig!  Tervezz és alkoss a Múzeumok éjszakáján a Műcsarnokban | Műcsarnok Kiállítótér
Vonaltól a motívumig, motívumtól az épületig: kalandtúra a Műcsarnok kiállításaiban a Múzeumok Éjszakáján. Ismerkedünk a vonal átváltozásával, a tökéletes szerkezettel, a múlt és a jelen épületeivel, miközben a foglalkozásra látogató akár tervezővé is válhat a jövő épületei mellett, egyéni kivitelezésű emléknyomokat készíthet képeslap formájában.

19.00 Az esztergomi királyi vár Studioloja, falképei és rekonstrukciós elmélete -vetítéssel egybekötött előadás | Előadóterem
előadó: dr. Wierdl Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas festő- és restaurátorművész, művészettörténész, műemléki szakértő
közreműködik: Pazár Béla Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
Helyfoglalás érkezési sorrendben!

20.00 Exkluzív tárlatvezetés Eplényi Anna PhD, tájépítészmérnök, rajztanár, egyetemi docenssel, a GYIK Műhely vezetőjével a HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításon

21.00 Juhász Gábor Trió koncert | Előadóterem
Egyik legnagyobb zenei történetmesélőnk, akinek meséi gitárhúrokon bontakoznak ki, és rendszerint egyfajta líraisággal szólalnak meg, ezúttal régebbi és legújabb kompozícióit tárja a közönség elé triójával. A jelenlegi formájában 2016 óta működő Juhász Gábor Trió olyan szerves és stabil egység, akár egy háromlábú szék, ezért még a jól ismert történetekbe is könnyűszerrel képesek újabb és újabb zenei fordulatokat csempészni, meglepve egymást és a közönséget. A formációnak van miből válogatni, hiszen öt albumnyi zenei anyagot rögzítettek az elmúlt öt év során (ezek közül három lemezen, kettő pedig videón jelent meg). Ezek többségét szerzőként Juhász Gábor jegyzi, azonban saját bevallása szerint minden egyes darab egy közös alkotói folyamat eredménye. A gitárművész-zeneszerző nemrégiben egy új lemezanyagot is rögzített triójával, melyet a bolygók mozgása és azok emberre gyakorolt hatása ihletett.

22.00 Anthony Gall Ybl-díjas építész, kurátor és Magyaróvári Fanni, a MÉM MDK muzeológusának tárlatvezetése a KÓS 140 | Kós Károly műhelyében c. kiállításon.

A tárlatvezetés részeként bemutatásra kerül a Kós Károly Virtuális Archívum https://kos.bparchiv.hu/

23.00 Borbély Mihály és Farkas Zoltán Batyu: Inspirációk – improvizációk a CSETE | Csete György, Csete Ildikó, Pécs Csoport kiállításban
A felépítés, az inspiráció, az improvizáció, az extázisba hajló tetőpontok és a megnyugvás: a zene és tánc ünnepe. Olyan vizuális és hallható energiák szabadulnak el, amiket szinte tapintani lehet. A millió mozdulat a szaxofon, klarinét, tárogató billentyűin, a tilinkó, százezer érintése egy új minőséget hozott létre. Valami összegződött, felszínre került, megvilágosodott, áldott fénybe került - Borbély Mihály.
A dobok tompa, döngő hangja, a cin vibrálása, a gardon húrjainak már-már követhetetlen rezgése, a férfitáncok erejének és virtuozitásának summája, amikor a fokozhatatlant még tovább fokozzák. A ritmus, a pontosság, a dinamika új minőségei - Farkas Zoltán Batyu.
(részlet: Szávai József)

23.00 MÁKÓ PROJEKT | Előadóterem
A szentendrei Mákó testvérek – Mákó Rozi, Kató és Mári – külön-külön már sok improvizatív zenei produkcióban vettek részt. A szabad improvizáció mindig a születés megidézése, az elillanó pillanat megállítása, egyszeri, megismételhetetlen élmény. Ezen a különleges zenei eseményen első ízben tesznek közösen – édesapjukkal, Mákó Miklóssal együtt – kísérletet ennek a pillanatnak a létrehozására.
Mákó Rozi zeneszerző és zenei előadóművész. Klasszikus- és jazz-zongora tanulmányai mellett folyamatosan nyitott az elektronikus zene különböző irányzatai felé. Élő fellépései lassan kibomló zenei élmények, amelyek egyszerre gyengéden harmonikusak és zavarba ejtően zajosak. Rendszeres fellépője a budapesti kluboknak, külföldi fesztiváloknak. A Cannes-ban nyertes 27 című film zeneszerzője, Mákó Márival közösen.
Mákó Kató hivatásos zenész, énekes, ütőhangszeres, tréner. Számtalan műfajban és formációban működött közre, jelenleg a Kollár-Klemencz Kamarazenekar oszlopos tagja és a Barakoo afrikai dobkör vezetője.
Mákó Mári hangművész és zeneszerző. Saját hangszereket készít, hogy kompozícióiban egyedi és szokatlan hangzásokat hozzon létre. Az Annecy fesztivál legjobb önálló zenei díját nyerték Mákó Rozival közösen. Jelenleg a MOME Doktori Iskola doktorandája.
Mákó Miklós eMeRTon díjas trombitás. Több mint száz produkcióban közreműködött session zenészként. A Szabados György által alapított MAKUZ tagja.

Kiállításaink:

HelyiÉrték | Építészeti Nemzeti Szalon 2024
A Műcsarnokban jelentős szakmai- és közönségérdeklődés mellett, ötesztendős ciklusokban mutatkozhatnak be az egyes művészeti ágak. 2024-ben újra az építészet kerül reflektorfénybe. A HelyiÉrték címet viselő III. Építészeti Nemzeti Szalon együttgondolkodásra hív. Az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét összegző, a szigma jelölést logójául választó kiállításon a látogató korunk legfontosabb kihívásaihoz kapcsolódó, aktuális kérdéskörök szerint csoportosítva ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat. A jelen körvonalaiban az urbanisztikai léptékű jel-épületek mellett több aspektusból is megvilágításba kerül az építészet és a közösségi-kulturális identitás viszonya, nem feledkezve meg a kis léptékű, de annál fontosabb, katalizáló erejű beavatkozásokról. Önálló egységet képvisel a jövő kérdéseit érintő és a korszellem indikátoraként szemlélhető két, kiemelt témakör: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből. A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja. A művészi épületfotók az egyedi történetmesélés eszközeivel az épületek új arcát tárják elénk, betekintést adva az anyag mögött meghúzódó emberi történetekbe, az építészet humán dimenzióiba, rávilágítva arra, hogy egy épület „helyiértékét” a használó közösség igazolja vissza napról napra. Nem más, mint e közösség iránti felelősség az építész legfőbb feladata, különösen az elmúlt időszakot meghatározó járvány, a háború és a klímaváltozás metszetében.

CSETE | Csete György, Csete Ildikó, Pécs Csoport
Csete György építész (1937–2016) és felesége, Csete Ildikó textilművész (1940–2018) kiállítása feltárja a két alkotó munkásságának sajátosságait, elemzi művészetük kötődését az organikus építészeti felfogáshoz és koruk modern építészetéhez, művészetéhez.
Csete György munkásságának alapeszméje a magyar anyanyelvű építészet keresése volt, amely a technicizált és uniformizált XX. század végi építészet elleni lázadást jelentette.
Csete Ildikó a gödöllői művésztelepen keresztül a kalotaszegi népművészethez, a 1970-es évek finn iparművészete révén pedig az európai modernitáshoz kapcsolódott.
Az 1971 és 1978 között – Csete György vezetésével – működő Pécs Csoport építészeinek (Blazsek Gyöngyvér, Deák László, F. Kovács Attila, Jankovics Tibor, Kistelegdi István, Nyári József, Oltai Péter) korabeli legfontosabb munkáit is felvillantja a kiállítás.

KÓS 140 | Kós Károly műhelyében
Eredeti tervek, archív fényképek, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be a fiatal Eredeti tervek, archív fényképek, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be a fiatal építésztehetség korai remekműveit: a budapesti Állatkertet, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot vagy a zebegényi Havas-Boldogasszony római katolikus templomot.
A két világháború között sztánai otthonából, a Varjúvárból több műfajt érintő közösségszervezéshez kapcsolódó víziói és eredményei is megjelennek a tárlaton korabeli publikációkkal, saját írásaival kiegészítve a tárlaton.
Az életmű tervei és épületei felmutatják: Kós Károly számára az erdő és a falu, a természet és az ember kettős metafora. A modern előtti egyik utolsó kézműves kísérlet, amely művészi megfogalmazásban máig hatóan figyelmeztet arra, hogy a világ nem külön a természet és külön az ember összege, az ember éppen hogy az univerzum szerves része. És utóbbit az ember csak a természet tiszteletével tarthatja fenn.

Fénylepel. Molnár László kiállítása
Mintha a vásznon mozgalmas jelenetet látnánk, de hiába kutat a szem, folyton utat téveszt. Nonfiguratív lesz mégis, gondolnánk, de újra és újra ismerős formákra bukkanunk, mintha csak érzékcsalódást okozna a látvány – ezért némileg zavarba ejtő az első találkozás Molnár László képeivel.
Molnár László hat évtizedes pályája bővelkedik fordulatokban, de nem csapong, hanem jól tervezett, logikus utat követ. Figuratív festészetből nonfiguratívba vált, majd vissza az alakábrázolásba, olykor pedig mintha egyetlen képmezőben akarná szintetizálni mindkettőt.

Megélt(?) terek | Vásárhelyi Antal kiállítása
Vásárhelyi Antal elképzelt, szakrális vagy titkos terei, ábrázolt kompozíciói egyszerre láttatják a természet és a geometria tökéletes formáit, a teljességet és a részleteket, modellezve velük a világmindenséget. A letisztult struktúrák alapja a szigorú, mértani pontossággal kiszerkesztett felépítés. A sokszorosan tagolt, tökéletes precizitással megtervezett, szimmetrikus vásznakon és grafikákon az aranymetszés szabályszerűségei teremtenek harmóniát, képviselve vele az örök értékeket.
Az eszményi idomokból, a platóni testekből; a négyzetből, a körből és az egyenlő oldalú háromszögből kiinduló formák a szakrális terek ábrázolásával együtt járó isteni attribútum jelölői lesznek. A körzővel és vonalzóval ábrázolt Teremtő egyszerre alkot és igazgat, miközben tervez és művészetet formál. 

Forrás: Szervezők