Nagykörű Cseresznyevásár 2019

Nagykörű Cseresznyevásár 2019


Ebben az évben 10. alkalommal rendezzük meg Nagykörű emblematikus gyümölcsének, a falu számára egykoron a `boldogságos Nagykörű` elnevezés okát jelentő cseresznye ünnepét. Idén is szeretettel hívjuk, várjuk erre a remek hangulatú, sokszínű programot és fantasztikus helyi termékeket felsorakoztató napra visszajáró és új vendégeinket szerte az ország minden szegletéből.

KEDVES LÁTOGATÓ!
Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.

Cseresznyevásár az ország cseresznyéskertjében

A cseresznye, Nagykörű „piros aranya”, a gyümölcsök királynéja. Értékét emeli színe, alakja, zamata, nagysága. Piros az élet színe.

Nagykörűben a cseresznye a vendégszeretet jelképe. Zamata: egyedülálló, ezért vált országos hírűvé. Mérete: akár 40 mm is lehet. Nagykörű az ország cseresznyéskertje elnevezést is kapta, itt már 150 éve valamennyi családnak köze van a cseresznyéhez, cseresznyeszedéshez.

A rendezvény egyik célja, hogy a termelők eladják a frissen szedett gyümölcsöt, hiszen a cseresznye frissen a legjobb.

A vevők helybe jönnek azzal a céllal, hogy közvetlenül a termelőktől vásároljanak, és áralku után vásárolnak. A vásár másik célja, hogy bemutassuk a cseresznye ezer arcát.

A cseresznye megjelenik feldolgozott formában: befőtt, lekvár, pálinka, fagylalt, cseresznyés sütemények, és ételek formájában, amit megkóstolhatnak és megvásárolhatnak a látogatók. A kirakodóvásár lehetőséget ad a többi helyi termék bemutatkozására is.

A gasztronómia iránt érdeklődők tiszai halászlevet, birkapörköltet, grill ételeket és sokféle cseresznyés süteményt kóstolhatnak.

Az egész napos forgatagban, vidám játékokban is részt vehetnek az idelátogatók. Ekkor kerül sor a legszebb kert, legnagyobb szemű cseresznye, legjobb cseresznyésgazda elismerő oklevelek átadása is.

Mindenkit várunk szeretettel!

Programok:

  • Helyi kézműves termékek (sajtok, lekvárok, szörpök, füstölt húsárú, palánták, fűszerek)
  • Ebédre gasztronómiai különlegességek széles választékban
  • változatok zenei programok a színpadon: CannaRo zenekar, Dynamite Dudes, Marching Jazz Band, Fülemüle zenekar
  • Falujáró cseresznye-vonat

A NAGYKÖRŰI CSERESZNYE TÖRTÉNETE

A cseresznye számára oly kedvező talaj és éghajlati feltételek már a középkorban is megvoltak a Körűi medencében. Nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy vegyesházi királyaink idején a Monostor és a falu lakói több gyümölcsfajtával együtt termesztettek és fogyasztottak cseresznyét is.

A török uralom alatt a rendszeres, nagy, közösségi munkát igénylő ártéri gazdálkodás sok hiányt szenvedett. Nem tudták maradéktalanul elvégezni a medencébe ki-be áramló víz útjának karbantartását, így sok terület feliszapolódott. Növények termőhelyei váltak alkalmatlanná a további termelésre. A hosszú kényszer – távollét alatt megfogyatkozott a falu lakossága; elnéptelenedett, elpusztult a Monostor is.

A XVII. sz. 90-es évtizedének elején a visszatért lakosság, néhány jobbágygazda – folytatta elődei tevékenységét helyreállították az ártéri gazdálkodás kulcsfontosságú helyeit a fokokat, az átfolyókat, és folytatták a foki gazdálkodást.

1751-ben Orczy Lőrinc “szőllő földet” adományozott a kürüi gazdáknak szőlő és gyümölcs telepítésre. Ezeket a földeket a Körűi medence terméketlen homokhátain mérték ki. . Az adományozás feltételei között szerepelt a kertek körül kerítése, és jó karban tartása. Zártak lettek a gyümölcsöskertek. Megjelent tehát Kürüben a kerti szőlő és gyümölcstermesztés!

A XIX. sz.-ra a jobbágygazdák közül mintegy 35-40 telkes gazda homoki kerttulajdonos is volt. Kertjeikben a gyümölcsfák sorában ott volt a cseresznyefa is, amelyet az ártéri termőhelyről hoztak át a gazdák.

1845-ben született Petrovay György – Petrovay László földbirtokos fia, aki 1870-ben – örökölt birtokán gyümölcsöst és faiskolát létesített. A 25 éves fiatalember tanulmányait hagyta abba, és vetette magát a gyümölcstermesztő kertészet tudományának és gyakorlatának a megismerésébe. Környezetében – a Körűi medencében ekkor már sok szépen fejlett gyümölcskert volt. Az Orczy-féle adományozás óta 120 év telt el, és természetesen az apai birtokon is ott voltak a gyümölcsfák. De ő tudományosan tervezett kertet épített és gondozott! Tapasztalatait feljegyezte, összehasonlító elemzést és nemesítő munkát is végzett. A 25 holdas kert szépen fejlődött, s termékeivel hamarosan jelentkezett a piacon. Életképes csemetéket, termékeny oltóanyagot szállított megrendelőinek. Nevét a történelmi Magyarország szerte kezdték megismerni. Törekvése az volt, hogy a Magyarországon akkor fellelhető minden fajta megtalálható legyen kertjében.

Petrovay György a körüi határban lévő minden bogyós és csonthéjas gyümölcsöt begyűjtött. Ezek között ott voltak a Nagy Kürüi névvel nevezett fajták is. Az 1880-as években készült az a fa-leltár, amelyben 65 cseresznye fajta között egy Nagy Kürüi korai és egy Nagy Kürüi ropogós is szerepel (!) – megjelölve származásuk, a szaporítóanyag beszerzési helye is.

Természetesen ennél sokkal több kertben termesztettek cseresznyét, de ezek a fajták nevükben még az ártéri termőhelyről való származásukat hordják! Ezek a fajták itt termettek csak, és itt lettek “anyakönyvezve” Petrovay György által.

Az 1870-ben telepített Petrovay kertben ott van már a Germesdorfi óriás fajta is, amely a mai napig tartó karrierjét befutotta. Az európai hírűvé vált nagykörüi ropogós cseresznye tehát a XIX. sz. harmadik harmadában létesített kerttel “egyidős”. A “mintakertészetben” – ez Katona Zsigmond jelzője, amelyet az Ellenőr c. lapban írt le – a későbbi “sztár” – a Germesdorfi még csak egy a 65 fajta között. De éppen az összehasonlító elemzés során tűnt ki, hogy milyen szépen díszlik a számára kedvező körülmények között, és hogy milyen különleges zamatúvá fejlődik a táj mikroklímájának hatására. Ez Petrovay György érdeme!

A kertészet kisugárzott. A gazdák saját kertjeikben igyekeztek megvalósítani a látottakat. Az eddigi gyümölcstermesztő kertészkedés a gazdaemberek szakmájává vált. A szakember utánpótlás a Petrovay kertben tanult úgy, hogy ott napszámosként dolgozott. Másrészt az iskoláskorúak körében is elkezdődött a “kertészeti oktatás”.

A kis parcellák árutermelése jelentős lett. A család szükségletét meghaladó mennyiséget eladták. A piacképes áru értékesítése a családok jelentős bevételi forrásává vált, amelyre volt is kereslet a jászsági és a tiszántúli településeken.

A megtermelt, jó minőségű áru szaporodott, a piac szélesedett, a körüi germesdorfi hírneve nőtt. A század harmincas évtizede volt a legvirágzóbb időszak. A körüi ropogós cseresznye az exportálás révén európai hírűvé vált!

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Kapcsolódó témák:

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Nagykörűi programturizmus

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG