Régészet Napja Budapest 2021. Magyar Nemzeti Múzeum

Egyéni életünkben, úgy, ahogy kultúránkban is, számon tartunk különleges helyeket. Ezek felkutatását és rekonstruálását elsősorban a múlt búvárai, a régészek végzik. A Magyar Nemzeti Múzeum archeológusai a Régészet napja alkalmából különböző érdeklődésű gyerekek és felnőttek számára izgalmas módszerekkel tárják fel, miként mesélnek a múlt „különleges helyeiről” a föld mélyéről előkerült ősi tárgyak és építmények. Az érdeklődők a kétnapos rendezvény alatt előadásokon, tárlatvezetéseken, kerekasztal beszélgetéseken és egy szombat délelőtti interaktív családi társasjátékon keresztül kerülhetnek közelebb a múlt titkaihoz.

PÉNTEK (2021. június 18.)

10:00 –  Berente Zoltán, Vass Bíborka –  Ivándárda
Régész szemmel - Kelta település Ivándárdán
Ivándárda és Kislippó között
GPS koordináták: N45° 50' 08,80"    E18° 34' 27,23"
Ivándárda (Baranya megye) határában az épülő M6-os autópálya nyomvonalának régészeti feltárását végzi a Magyar Nemzeti Múzeum. A 2021-es Régészet Napja keretében az érdeklődőknek lehetősége van meglátogatni az ásatást és szakmai vezetéssel, „régész szemmel” bepillantani a kulisszák mögé. A lelőhelyen előkerült őskori (késő bronzkori, kora vaskori és kelta) településnyomok által a látogatók megismerkedhetnek a térség több ezeréves történetével.

10:00 – Bárány Annamária – Régészeti kiállítás
Állati légyott - Rendhagyó randevú a régmúlt állataival
Csontleletből felépíteni egy állatot, ez az archaeozoológusok egyik legizgalmasabb feladata. Ilyenkor minden részlet számít, minden információ a kirakós egy-egy darabkája. Az eredmény akár az egykori emberek mindennapi életének kihívásaiba, konyhaművészetébe, hitvilágába is betekintést enged. Ezen a többállomásos tárlatvezetésen a régészet eredményeire alapozva, rendhagyó eszközökkel kíséreljük meg testközelbe hozni a régmúlt állatait.

12:30 – P. Barna Judit – Régészeti kiállítás
Világok közti átjárók – a titokzatos neolitikus körárkok
A neolitikus körárkok (más néven rondellák) az őskori földművek egy speciális csoportját alkotják, melyek Közép-Európa nagy területén terjedtek el a Kr. e. 5. évezred első harmadában-felében. Ez az időszak Magyarországon az újkőkor késői szakaszának felel meg, amikor a Dunántúlon – ahol a hazai körárkokat találjuk – az ún. lengyeli kultúra népessége élt. Hasonló kör alakú, monumentális építmények az újkőkorban Dél-Kelet Európától a Brit-szigetekig nagyon sokfajta formában megtalálhatóak, leghíresebb példájuk a később kőből átépített Stonehenge.

A neolitikus körárkok különleges helyet foglalnak el épített örökségeink sorában, hiszen ezek Közép-Európa legelső monumentális építményei, s noha tudományos tanulmányozásuk már több, mint száz éve tart, még mindig rejtély, hogy mi célból építették és mire is használták ezeket a helyeket. Az előadás a körárkok szakrális-közösségi színtérként való értelmezését mutatja be, egyben megismertet a hazai kutatás eredményeivel.

13:00 – Tarbay Gábor – Régészeti kiállítás
Késő bronzkori kardok testközelből
A kard az emberiség egyik legrégebbi fegyvere, melyet még napjainkban is számos titok és mítosz övez. Az előadás hallgatósága a „történelem előtti” késő bronzkorba (Kr.e. 1500-850) utazik vissza, a hősök, a harcosok, és a zsoldosok korszakába; hogy megismerje ennek a legendás fegyvernek a korai történetét, készítés technológiáját, használóiknak történetét és a fegyvertípushoz köthető különböző rituálékat.
A rövid ismeretterjesztő előadást követően a hallgatóságnak lehetősége nyílik testközelből is megtekinteni néhány korabeli fegyvert.

13:30 – Sörös Zsófia – Régészeti kiállítás
Asterix és a régészek
Az Asterix és Obelix kalandjairól szóló történetek világszerte ismertek. René Goscinny és Albert Uderzo karakterei milliók szívébe lopták be magukat az évtizedek során, mindennapjaikon keresztül betekintést kaphat az olvasó és néző a galliai háborúk időszakába. Vajon mennyire állják meg a helyüket ezek az adaptációk?  Hol húzódik a történelem és a képzelet határa? Valóban léteztek bárdok és druidák? Mi köze van a menhíreknek a történethez? Egyáltalán, kik azok a gallok? Ha mindig is érdekelt, hogy milyen forrásokból meríthetnek a történeti témákat feldolgozó alkotók, akkor az előadáson a helyed!

Az előadás az írott forrásokra, illetve a régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeire támaszkodva kívánja bemutatni, hogy mennyire számítanak „történelmileg hitelesnek” a sokak által szeretett Asterix és Obelix történetek.

14:00 – Bárány Annamária – Régészeti kiállítás
Állati légyott - Rendhagyó randevú a régmúlt állataival
Csontleletből felépíteni egy állatot, ez az archaeozoológusok egyik legizgalmasabb feladata. Ilyenkor minden részlet számít, minden információ a kirakós egy-egy darabkája. Az eredmény akár az egykori emberek mindennapi életének kihívásaiba, konyhaművészetébe, hitvilágába is betekintést enged. Ezen a többállomásos tárlatvezetésen a régészet eredményeire alapozva, rendhagyó eszközökkel kíséreljük meg testközelbe hozni a régmúlt állatait.

15:30 – Schilling László – Régészeti kiállítás
Nyergesújfalu – Sánc-hegy a történelem tükrében
Az előadás keretében Nyergesújfalu – Sánc-hegy lelőhely régészeti korszakaiba kínálunk betekintési lehetőséget. A magaslaton az őskori (bronzkori) megtelepedés nyomait rejtő rétegekben egy római kori katonai tábor maradványai fekszenek. A terület mai képét a Rákóczi szabadságharc alatt létesített földsáncok határozzák meg. A magaslat legutóbb a II. világháború idején töltött be hadászati szerepet. A dunai panorámának köszönhetően az utóbbi években már nem csak a helyi lakosság, hanem a kirándulóknak is kedvelt célpontja.

16:00 – Hajnal Zsuzsa – Régészeti kiállítás
A kölkedi ​lelőhely: avagy miért jó, ha minél nagyobb felületet tárhat fel a régész
A kora középkor kiemelkedő települését és a korabeli lakosság csaknem összes temetkezését tárták fel Mohácstól délre. A korszakban nagy kiterjedésű falut a 6. század közepén alapítja egy igen előkelő, hadakozó férfiak családjaiból álló közösség. A települést egészen a 8. század végéig biztosan lakták, de közben jelentős változások mennek végbe magának a közösségnek, a vezető családnak az életében, életmódjában, de az Avar Birodalomban egyaránt. Kik a kiváló távolsági kapcsolatokkal rendelkező családok, akik Kölked közelében laktak egykor? Mit jelentett a nyugat-európai divat naprakész követése a Duna-mentén ebben az időszakban? Továbbá a mediterrán életstílus utánzása miben nyilvánult meg? Hercegnői rangú temetkezések és vendéglátásra berendezkedett háztartások. Páratlan ékszerek és messzi földről érkezett importáruk. A két részes bemutató első napján közösség életéről, régészeti rekonstrukciókról lesz szó, a szombati ebéd levezetéseként pedig a táplálkozásról, háztartásokról.

16:30 –  Markó András – Régészeti kiállítás
Százezer évekkel ezelőtt...
Vértesszőlősön kerültek elő Magyarország eddig ismert legkorábbi régészeti leletek és emberi maradványai. Ezek mellett azonban viszonylag jól ismerjük a 330 ezer éves természetes környezetet is. A folyamatban levő Interreg projekt célja ennek a háttérnek a bemutatása: a táj, az állat- és növényvilág lehetőség szerint élethű és élményszerű bemutatása a feltárt leletanyag és a tényleges megfigyelések felhasználásával

Az előadás az első eredményeket tárgyalja.

18:00 – Fábián Szilvia, Novák Kristóf, Schilling László, Sörös Zsófia, Skriba Péter, Pálfalvi Zsuzsanna – Lapidárium
Régésztörténetek 2.0 – Kerekasztal
A márciusban megrendezett nagysikerű „A hely – Régésztörtének a Hernád völgyéből” című kerekasztal beszélgetés folytatásaként olyan újabb lelőhelyek kerülnek bemutatásra, melyek feldolgozásán jelenleg is dolgoznak a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársai.

Ha kíváncsi arra, hogy hány régészeti korszak került elő Balatonszentgyörgy határában, milyen római kori leletekkel gazdagodott a tudomány a birodalom határtartományából, milyen egy városi ásatás, vagy hogyan temették el halottaikat a kelták a Cserehát lábánál, akkor a beszélgetésen a helye! A leletek és régészeti jelenségek nem csak régész kollégáink által kerülnek bemutatásra, hanem megismerkedhetnek azzal is, hogy milyen kihívásokat jelent azok restaurálása is.

A beszélgetés apropója a „Régésztörténetek” című online kiállítás újabb tartalmakkal való bővülése, melyről IDE KATTINTVA tájékozódhat.

SZOMBAT (2021. június 19.)

11:00 – Ligeti Dániel – Régészeti kiállítás
Vas fiai – Interaktív vaskori társasjáték
Az első szakaszban a játékosok megismerkednek a vaskor Kárpát-medencében élő népeivel és tárgyi kultúrájával. Ez alapján építik fel karaktereiket. Kelta és szkíta törzsek küzdenek a térség természeti kincseiért. Minden törzsben helyet kap kézműves, harcos, szakrális vezető (keltáknál druida, szkítáknál sámán), és törzsfőnök. Közösen határozzák meg, hogy milyen nyersanyagokra van szüksége a törzsnek. Ez alapján indul el a játék második szakasza: a letelepedés. A Kárpát-medence birtokba vételéhez a törzs tudására, stratégiai érzékére és diplomáciai érzékére van szükség. A szomszédos törzsek háborúzhatnak a természeti kincsekért, de békésen is élhetnek egymás mellett. Az egyes karakterek különleges képességei döntőek lehetnek a játék végén, de sokat számít a törzstagok tudása is: akkor telepíthetnek le egy-egy nemzetséget, ha jól válaszolnak a játékmester által feltett kérdésre. A győztes az lesz, aki először megszerzi a törzse számára szükséges nyersanyagokat.

13:00 – Hajnal Zsuzsa – Régészeti kiállítás
A kölkedi ​lelőhely: avagy miért jó, ha minél nagyobb felületet tárhat fel a régész
A kora középkor kiemelkedő települését és a korabeli lakosság csaknem összes temetkezését tárták fel Mohácstól délre. A korszakban nagy kiterjedésű falut a 6. század közepén alapítja egy igen előkelő, hadakozó férfiak családjaiból álló közösség. A települést egészen a 8. század végéig biztosan lakták, de közben jelentős változások mennek végbe magának a közösségnek, a vezető családnak az életében, életmódjában, de az Avar Birodalomban egyaránt. Kik a kiváló távolsági kapcsolatokkal rendelkező családok, akik Kölked közelében laktak egykor? Mit jelentett a nyugat-európai divat naprakész követése a Duna-mentén ebben az időszakban? Továbbá a mediterrán életstílus utánzása miben nyilvánult meg? Hercegnői rangú temetkezések és vendéglátásra berendezkedett háztartások. Páratlan ékszerek és messzi földről érkezett importáruk. A két részes bemutató első napján közösség életéről, régészeti rekonstrukciókról lesz szó, a szombati ebéd levezetéseként pedig a táplálkozásról, háztartásokról.

14:00 – Dr. Papp Adrienn – Lapidárium
Lábunk alatt a föld – a Radetzky laktanya területének régészeti kutatása
Megtaláljuk-e az 1. századi római tábort? Itt lesz-e a 12. századi királyi ház? Mit árultak a pünkösdi vásárban? és más hasonló kérdéssel vágtunk neki idén márciusban ennek a régészeti kutatásnak. Már az elején kiderült, hogy a nagyon egyedinek tartott lelőhely tényleg szuper! A terület minden négyzetméteréről csak úgy ömlik a különböző korú lelet, bámulatosan érdekes dolgok kerülnek elő nap-mint-nap.

Az előadásban kicsit időutazunk, a bronzkorban kezdünk, hiszen itt már akkor is egy település állt. Majd láthatjuk, hogy a római foglalás hogyan érintette a vidéket, azt a korai tábort megtaláltuk-e már. A római időszak több száz éve alatt nem maradt változatlan a vidék, nyomon követhetjük ezen a kis területen is.

A 11. századtól újra elkezd egy város, Felhévíz fejlődni a mai Margit híd lábánál. Kikötő, átkelőhely, vásártartó hely és mindezek miatt vagy mellett a magyar királyok számára is egy kiemelten fontos helyszín. Az oklevelek egy királyi házról beszélnek, ami valahol erre állt…

Az állandó változások mellett a török kor egy roppant nagy átalakulást hoz a terület életében, a Budát ostromló seregek északi támadásai innen indulnak. De nem csak a hadi események határozzák meg ezt a helyet, úgyhogy az oszmán tartomány székhelyének életébe is bepillanthatunk…

A programok ingyenesek, de regisztrációkötelesek!