Schlosshof Kastély látogatás

Schlosshof Kastély

Több, mint 50 hektáron terül el a Hofi kastély, amelyet az 1720-as években Savoyai Jenő herceg reprezentatív vidéki és vadászszékhelyeként létesítettek. 1770-ben Mária Terézia még egy emeletet építtet a kastélyra. Hillebrandt udvari építész e munkálatok során a kor ízlésének szellemében gazdag klasszicista díszítéssel látta el a homlokzatot és a belső termeket is. Lényegében ekkor alakult ki a Hofi kastély mai arca.
Pompájában és eleganciájában csak kevés európai barokk kert vetekedhetett a Hofi kastély Savoyai Jenő herceg számára kialakított kertjével. A kastély impozáns kertje szezononként és évente mindig új színekben és új formában pompázik. Az "orangerie" a Hofi kastély különleges jelentőségű technikai és kultúrtörténeti drágaköve, hiszen a Jenő herceg számára építtetett üvegház jellegét tekintve az egyik legnagyobb és legimpozánsabb barokk építmény. Az egzotikus növényeket nyaranta két szimmetrikus paradicsomi kertben mutatták be. Elsősorban a déli homlokzat nagy üvegfelülete és az újonnan kifejlesztett földalatti fűtésrendszer számított majdhogynem forradalmi merészségű újításnak.

A kastélyhoz tartozó majorság gazdasági épületekből, legelőkből, istállókból és mezőgazdaságilag hasznosított területből állt. Volt itt füves kert, gyümölcsös kert, cserepes kert és különféle műhelyek is. A vidéki idill különösen hangulatos felfedezésére keddtől vasárnapig sétakocsik állnak a látogatók rendelkezésére. A majorság állatai közé őshonos osztrák állatok és megfogyatkozott háziállat-fajták tartoznak. A legelőkön és az istállókban például nóri és lipicai lovakat, fehér szamarakat, pápaszemes és morva juhokat, gyapjas mangalicákat, négyszarvú kecskéket és magyar szürkemarhákat láthatunk.

Útközben érdemes megállni Hainburgban is. A középkori romantikus kisváros nevezetességei a várhegy, a 13. századi városfalak és a Bécsi városkapu.