Templomtúra Abaújszántó 2026 - Ökomenikus szakrális séta

Szakrális séta Abaújszántón

Településünk valamikor Rákóczi birtok volt, amit bizonyít, hogy a Fő úton található Katolikus templommal szemben az Ulánus ház, vagy Rákóczi ház, amelyben a fejedelem többször is megszállt.

Abaújszántó Trianonig járási székhelye volt az Abaúj megyének. Virágzó, nyüzsgő, kulturális, társadalmi központ volt: bíróság, gimnáziumok, különféle mesterségek kereskedői kínálták portékájukat. Elnevezésének eredete is már mesés: Szent tó, ez alakulhatott át Szántóvá.

Egyedülállóan különleges gyógyhatása - köszvény gyógyítás - miatt nagyon sok gyógyulni vágyó ember telepedett le, akik magukkal hozták nemcsak a kultúrájukat, hagyományukat, hanem igényük  volt vallásuk gyakorlására is, így alakulhatott ki  a 8 felekezet.

Mára négy működő élő egyház maradt: római katolikus, görög keleti katolikus, református, evangélikus egyház.

A Galambos Pincészet egy unikális sétát kínál érdeklődőknek. Elképzelésünkben szerepel: minél nagyobb tömegekkel ismertessük meg városunk szakrális múltját, egybeötvözve helyi ízekkel-borokkal.   

Abaújszántó – a vallások találkozása

Kevés magyar kisváros mondhatja el magáról, hogy történelme során négy templom és egy zsinagóga állt egymás közelében. Abaújszántó ezért nemcsak a tokaji borvidék kapuja, hanem a vallási sokszínűség és együttélés különleges történelmi helyszíne is. Aki végigsétál a város templomainál, valójában több mint nyolcszáz év történelmén halad keresztül.

Abaújszántó a tokaji hegylánc északnyugati végén, a történelmi Hegyalja kapujában fekszik. A település évszázadokon át fontos borvidéki központ volt: szőlőművelését már 1275-ben említik az oklevelek. A nagyobb szőlőtelepítések Károly Róbert király idején kezdődtek, amikor olasz szőlőműveseket telepítettek a vidékre.

A környék azonban már jóval korábban lakott volt. A Középső Győr és Középső Gyertyános szőlőhegyeken talált bronzkori eszközök azt bizonyítják, hogy itt már az őskorban is éltek emberek. A honfoglalás idején a terület a Kaba törzs birtoka volt, majd Szent István korában az Aba nemzetség tulajdonába került.

A középkori oklevelek szerint a mai Abaújszántó területén három település állt: Felszántó, Kétszántó és Nagyszántó. A 15. századra már mezővárosi rangot viselt, és több mint hatszáz éven át városi kiváltságokkal rendelkezett. 1870 óta hívják Abaújszántónak. Bár a település 1902-ben elvesztette városi rangját, majd később nagyközséggé vált, 2004-ben ismét várossá nyilvánították.

Abaújszántó történetének egyik különlegessége, hogy a település évszázadokon át vallási és kulturális találkozóhely volt. A városban egymás mellett éltek katolikusok, reformátusok, evangélikusok, görögkatolikusok és jelentős zsidó közösség is. Ennek emlékét ma is őrzik a város szakrális épületei.

Az „asszonyháború” legendája

Abaújszántó egyik legismertebb története az úgynevezett szántói asszonyháború.

A reformáció idején a település lakosságának nagy része reformátussá vált, de a városban csak egy nagy templom állt – a mai Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom. Mind a katolikusok, mind a reformátusok használni szerették volna.

A hagyomány szerint a templom birtoklásáért sokszor nem a férfiak, hanem az asszonyok vívták meg a csatákat. Amikor az egyik felekezet istentiszteletre érkezett, a másik felekezet asszonyai már elfoglalták a templomot. Kiabálással, lökdösődéssel, seprűkkel vagy botokkal próbálták kiszorítani egymást. Sokszor az döntött, melyik csoport bizonyult hangosabbnak és kitartóbbnak.

A legenda szerint az altemplomból titkos alagút vezetett az Ulánus-ház pincéjébe, amelyen keresztül a „harcosok” meglepetésszerűen érkezhettek.

A konfliktus évtizedekig húzódott, végül Mária Terézia uralkodása idején oldódott meg: engedélyezték, hogy a különböző felekezetek saját templomot építsenek. Így jött létre Abaújszántó sokszínű templomvilága.

Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom

A város legrégebbi és legnagyobb egyházközössége a római katolikus. A templom helyén eredetileg egy fából készült templom állt, amely a tatárjárás idején elpusztult, majd később újjáépítették.

A középkorban a település egyháza már jelentős volt: 1334-ben a szántói pap pápai tizedet fizetett. A 15. században új templom épült, amely a későbbi évszázadok során többször átépült.

A templom a Rákóczi család birtokainak idején is fontos szerepet töltött be, és a reformáció korában több mint kétszáz éven át hol a katolikusok, hol a reformátusok használták.

A templom altemplomában nyugszik Thury Farkas Pál, a híres „szántói prédikátor”.

Református templom

A református hitélet Abaújszántón már a 16. század elejétől jelen van. A településen olyan jelentős reformátorok szolgáltak, mint Gálszécsi István, Thury Farkas Pál és Thury Mátyás, akik részt vettek Károli Gáspár bibliafordításának munkájában.

A református templom 1751–1752 között épült, miután Mária Terézia rendelete lehetővé tette a protestáns templomépítést. Az épület 1864-ben leégett, majd barokk stílusban újjáépítették.

A templom orgonája különleges: eredetileg a sárospataki református főiskola hangszere volt, és 1953-ban került Abaújszántóra.

Evangélikus templom

A főutca közepén álló evangélikus templom a vármegye egyik legkorábbi lutheránus temploma volt.

Az építkezés a 18. század végén kezdődött, és 1824-re készült el. Barokk stílusú, kéthajós templom, amely fontos szerepet játszott a környék evangélikus közösségének életében.

Görögkatolikus templom

Abaújszántón már a 15. században is jelen volt a görögkatolikus közösség.

A templom építését 1773-ban kezdték, és 1792-ben készült el a parókiával együtt. A templom egyik legszebb része a teljes falat betöltő ikonosztáz, amely 1834-ben készült, és ma is lenyűgöző látványt nyújt.

Az egykori zsinagóga

Abaújszántó a 19–20. század fordulóján jelentős zsidó közösséggel rendelkezett. A közösség vallási és kulturális központja az 1896-ban épült zsinagóga volt a Jászai téren.

Az épületet Ott József és Blau Gyula tervezték, és mintegy 600 fő befogadására volt alkalmas. Belső tere orientális díszítésű volt, a frigyszekrényt carrarai márványoszlopok keretezték.

1944-ben a város zsidó lakosságát deportálták, többségüket Auschwitzban gyilkolták meg. A hitközség megszűnt, a zsinagóga később raktárként szolgált.

Az épület ma is áll, és a helyiek reményei szerint a jövőben kulturális központként kaphat új életet.

A templomtúra kiindulópontja

Szakrális sétánk a Galambos Pincészettől indul, ahol rövid ismertetőt adunk Abaújszántó történetéről és vallási múltjáról. A templomtúra igény szerint borkóstolóval vagy helyi gasztronómiai programmal is kiegészíthető, így a látogatás komplex kulturális és borturisztikai élménnyé válik.

Kirándulási lehetőségek Abaújszántó környékén

A több napra érkező vendégek szívesen fedezik fel Abaújszántó környékének történelmi és természeti látnivalóit is. Elérhető közelségben található Füzér, Boldogkőváralja és Regéc vára, valamint Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely történelmi városai. Népszerű úti cél Vizsoly és Monok is, amelyek Tokaj-Hegyalja kulturális örökségének fontos helyszínei. A templomtúra így jól illeszkedik a térség komplex kulturális és borturisztikai programjaihoz.

Szállás a Galambos Pincészetnél Abaújszántón

A templomtúrára és borturisztikai programjainkra érkező vendégeink számára szálláslehetőséget is biztosítunk a Galambos Pincészet vendégházaiban Abaújszántón. A főépületben külön bejáratú, 2 fős lakosztályok állnak rendelkezésre, valamint a szemközt található Galamblak Vendégházban további vendégeket tudunk fogadni. A szálláshely családias, nyugodt környezetben található, közvetlenül a pincészet és a programok helyszíne mellett, így ideális többnapos hegyaljai tartózkodáshoz.

Vendégeink számára igény szerint étkezést, borkóstolót és helyi programokat is szervezünk, valamint kirándulási javaslatokkal segítjük a környék felfedezését. A vendégházak egész évben foglalhatók, így a templomtúra és a borturisztikai programok kényelmesen többnapos élménnyé bővíthetők.

Ökumenikus szakrális hétvége javasolt program

Péntek

• 11.00 óra:megérkezés, üdvözlőital fogadás, szálláshely elfoglalása

• 12.00 óra  a római katolikus templom meglátogatása, az egyházfő bemutatja a templomot, beszél az építéséről, történetéről, rövid ima

• 13.00 óra: ebéd a Galambos Pincészetnél. menü előre egyeztetve

• 15.00 óra tematikus túra: evangélikus és a zsidó zsinagóga emlékeinek meglátogatása

• 18.00 óra könnyű vacsora a  vendéglátónál

• 19.00 Beszélgetés a napról

Szombat

• 8.00 óra -reggeli

• 10.00 óra -a görögkatolikus templom meglátogatása, az egyházfő bemutatja a templomot, beszél az építéséről, történetéről

• 12.00 óra ebéd a Galambos Pincészetnél. menü előre egyeztetve vagy fakultatív kirándulás Boldogkővárra, ebéd a Castrum Boudvában

• 19.00 óra  Pincelátogatás borkóstolóval 4 fajta borból borvacsoráva, előre egyeztetve

Vasárnap

• 8.00 óra -reggeli

• 10.00 óra templomlátogatás ill. a kiválasztott templomban istentisztelet meghallgatása

• 12.00 óra ebéd a Galambos Pincészetnél. menü előre egyeztetve

• 15.00 óra piknik a szőlőben, dűlőlátogatás jó idő esetén

• 16.00 óra visszautazás

Kérje ajánlatunkat!