Turay Ida Színház műsor 2019. Előadások és online jegyvásárlás

Ajánló

A NŐK (IS) A FEJÜKRE ESTEK - Új bemutató a Turay Ida Színházban:

A zenés vígjátékot április 13-án mutatja be a Turay Ida Színház.  Folytatódik a sokak által ismert darab, hiszen korábban a Férfiak estek a fejükre, most pedig már a nőkön van a sor.

Mit csinál a Nő, ha már nem ennyi, de még nem is annyi!? És hirtelen ráeszmél: vészesen közeledik az utolsó utáni pillanat, amikor talán még… Eddig a Férfiakon nevettünk önfeledten, most tetszik – nem tetszik,  a Nőkön van a sor.

“A férfiak a fejükre estek!” című darab már jól ismert hősei mellett új szereplők is felbukkannak. Mert Nő – Férfi, örök körforgás.  Miért harcol a Férfi? És miért a Nő? Egymásért! Egy életen át.“

Szereposztás:
DÉTÁR ENIKŐ, SZTÁREK ANDREA, XANTUS BARBARA, FEHÉR ADRIENN, NYÍRŐ BEA, SZÁNTÓ SZANDRA, FRECH ZOLTÁN, BOZSÓ JÓZSEF, BOROS ZOLTÁN, CSERVENÁK VILMOS, FEHÉRVÁRI PÉTER, LOVAS EMÍLIA, KEREKI ANNA, VALÁZSIK PÉTER, TÓTH ALEX, MERK LÁSZLÓ

• Zeneszerző: BERKES GÁBOR
• Díszlet, jelmez: DARVASI ILONA
• Koreográfus: BOZSÓ JÓZSEF
• Rendezőasszisztens: VASS JÁNOS PÁL
• Rendező: SZTÁREK ANDREA

A RÁTÓTI CSIKÓTOJÁS

magyar népmese nyomán írta Topolcsányi Laura

Aki még nem látott csikót tojásból kikelni, az bizonyára sosem járt Rátóton. Ezt a hiányosságát azonban most könnyedén pótolhatja, mert gyermekszínházunk éppen arrafelé veszi az irányt, és szívesen odakalauzolja az érdeklődőket. Megéri a fáradságot, mert nincs a világnak még egy sarka, ahol a bírót s a vének tanácsát akkora ésszel áldotta volna meg a teremtő, mint abban az aprócska faluban. Már a fél ország rajtuk kacag, de ők nem tágítanak azon hiedelmüktől, hogy az a hatalmas úritök, amit egy jámbor falubéli hozott be nékik a mezőről, az bizony egy csikótojás, ami megfelelő melengetés után egy érett lovacskát fog „elleni”. A feladatra jobb jelöltet nem találván, ők maguk ülnek a tökre, s felváltva költögetik naphosszat… Lesz is ebből valami: ha ló nem is, hát egy fergeteges mese kacagással, nótával, harmonikaszóval…

Kölyök: FALUSI BALÁZS ÁRON
Szotyolka: PÁSZTOR MÁTÉ
Bíró: FEHÉRVÁRI PÉTER
Bíróné: NYÍRŐ BEA
Matilka: BODOR SZABINA
Franci: BORBÉLY KRISZTINA
Terka: MERK LÁSZLÓ
Veron: TOPOLCSÁNYI LAURA

Zene: Győri Péter
Rendező: NYÍRŐ BEA

"ROCKNAGYI"

zenés show két részben

Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon? Egy sors, ami többször táplálkozott sárból, mint fényből… Egy asszony, akinek az ars poetikája, hogy minél mélyebbre nyúlik a mocsár sarába gyökerével, annál szebb a lótusz virága. Egy nő, aki mindenből feláll. Újrakezd. Győz.
S közben a hangjával áténekel egy egész univerzumot.

Tervezett szereposztás:

Tina Turner: FEHÉR ADRIENN eMeRTon-díj
Cher: DÉTÁR ENIKŐ Magyar Érdemrend lovagkeresztje
Rendező: FEHÉRVÁRI PÉTER
Színházigazgató: XANTUS BARBARA
Továbbá:  BODOR SZABINA, KEREKI ANNA, PÁSZTOR MÁTÉ, VALÁZSIK PÉTER

Zenei vezető: BERKES GÁBOR
Jelmez, díszlet: DARVASI ILONA
Koreográfus: BORBÉLY KRISZTINA
Rendezőasszisztens: PETE ZSUZSANNA

Rendező:
SZURDI MIKÓS
Magyar Érdemrend tisztikeresztje

BALKÁN KOBRA

zenés komédia a 80-as évek szerbiájából

Mit tegyen a vidékről elvágyódó, unatkozó fiatal feleség, ha rettentően unja már milliomos vállalkozó férjét és vérfoltos ügyleteit? Hogyan tegye el láb alól, ha csak alkalmatlan férfiak legyeskednek körülötte, akiknek nagyobb a szájuk, mind a puskacsövük, és az is hamar elsül? Csak egyvalaki képes elvégezni a piszkos munkát: a délszláv háborút megjárt könyörtelen gyilkológép, a legendás Kobra, akit nehezen lehet bevinni az erdőbe, mert nem látja a fától, igaz a fát sem, hisz rövidlátó, de hiúsága miatt mégsem lesz szemüveges. Ennek ellenére, vagy épp ezért tekintet nélkül, szemtelenül leszámol bárkivel, ha jól megfizetik. Balkáni komédia alkohol- és pénzmámorban, ahol mindenki csörtet felfelé, ahol mindenki a pénzt akarja, de a sűrű golyózáporban könnyen elkalandozik a célkereszt. Történik valamikor a XX. század végén Szerbiában.

FÉRJ NÉLKÜL TÖKÉLETES

vígjáték

A barátság fontos dolog; akkor is, ha az ember férjnél van, hát még, ha válik! Milyen jó is, ha van egy barátnő, aki összeszed bennünket, amíg összeszedjük magunkat, akire főzhetünk, akinek átrendezhetjük a lakását – még ha nem is éhes, és egyenesen rühelli a rendet. Vagyis a barátság arra is jó, hogy megtudjuk: néha egyáltalán nem lehet minket elviselni… és nem is biztos, hogy mindenben a férfiak a hibásak… Akár nevetni is lehetne azon, hogy egyikünk sem könnyű eset… Jack Lemmon és Walter Matthau után most a két férfi szerepét két IGAZI NŐ alakítja, az ő négy barátnőjük pedig csak rátesz egy lapáttal!

Nevetésre felkészülni!

Turay Ida Színház

A Turay Ida Színház 14 év vándorszínházi lét után, állandó otthonra lelt. A kőszínház épülete Budapesten, a Józsefváros központjában, az újonnan átalakított Kálvária téren található. A 300 nézőt befogadni képes teátrum a 2014/2015-ös évadtól kívül-belül felújítva, igazi közönségváró előadásokkal, ősbemutatóval nyitja meg a színházi évadot és a következő 14 évet….

A Turay Ida Színtársulat magánszínház, amelynek alapítása Darvasi Ilona nevéhez fűződik. A társulat a színház megalakulását az első bemutatótól számítja, a Lili bárónő című operettet 2000. november 11-én mutatták be Pápán.
Hét évvel később, az alapító – igazgató a színház ügyvezetését Darvasi Cecíliának adja át. A társulat tevékenysége nevezhető hiánypótlásnak, hiszen amióta megszűnt a Déryné Színház, igen kevés társulat „mozdul ki” vidékre. Ezeknek az előadásoknak a költsége ugyanis általában meghaladja egy vidéki kultúrház anyagi lehetőségeit. Ezt az ellentmondást igyekezett és igyekszik ma is feloldani a Turay Ida Színház gazdasági modellje, amely nonprofit vállalkozásként célul tűzte ki a vidéki, színházat szertő közönség igényes szórakoztatását. A teátrum vezetése fontosnak tartja, hogy a közönség ismert és elismert színdarabokban láthassa azokat a művészeket, akik ma is a budapesti színházi élet meghatározó egyéniségei, egyúttal alkotási lehetőséget is biztosítson azon művészek számára, akik megbecsült életpályájuk szakaszán, kevesebb lehetőséghez jutva mégis szeretnék megtartani a számukra elengedhetetlen kapcsolatot a közönséggel.
A színház, híven a névadó, Turay Ida hagyományos, szórakoztató színjátszási technikájához, gyakran állít színpadra régi filmeket, olyanokat is, amelyekben Turay Ida játszott. Ezzel állítva emléket a névadónak és vállalva azt a filozófiát, amely szerint a szórakoztató színjátszás legalább annyi színészi munkát kíván – ha nem többet – mint amennyi átélést egy komoly műfajú darabban illik nyújtani.
A színtársulat színvonalas, szórakoztató előadásai továbbra is eljutnak az ország szinte minden tájára, függetlenül attól, hogy az említett 2014/2015-ös évadtól állandó kőszínházban játszik Budapesten a teátrum. A kultúra széleskörű terjesztése így a továbbiakban is feladata marad a társulatnak, amelyben ismert és szakmailag elismert színészek és rendezők dolgoznak. A szórakoztató, ám igényes darabok kiválasztásában a társulat tagjai is gyakran kiveszik a részüket, akik játékukat estéről-estére missziónak tekintik a Turay Ida Színházban.

Ahogy Benkő Péter színművész nyilatkozta egy interjúban: “A mi színházunk a közönségért színház. A Társulat önerőből tartja el magát. Nincsenek sztárgázsik, de van hála és elismerés. Sokszor ez többet ér, mint bármi más.”