A Babszem Jankó Gyermekszínház 1998-ban alakult négy állandó taggal, de különböző produkciókhoz gyakran kérnek fel társulaton kívüli művészeket is. A társulat tizenöt éve készít mesejátékokat és zenés foglalkoztató műsorokat óvodás és kisiskolás gyermekek részére. Arra törekednek a klasszikus gyermekszínházi hagyományokat figyelembe véve, hogy apró nézőik, (amennyiben az előadás keretei közé szervesen beilleszthető) résztvevőivé váljanak a színpadi eseményeknek.
A Babszem Jankó Gyermekszínház 1998-ban alakult négy állandó taggal, de különböző produkciókhoz gyakran kérnek fel társulaton kívüli művészeket is. A társulat tizenöt éve készít mesejátékokat és zenés foglalkoztató műsorokat óvodás és kisiskolás gyermekek részére. Arra törekednek a klasszikus gyermekszínházi hagyományokat figyelembe véve, hogy apró nézőik, (amennyiben az előadás keretei közé szervesen beilleszthető) résztvevőivé váljanak a színpadi eseményeknek.
A Babszem Jankó Gyermekszínház 1998-ban alakult négy állandó taggal, de különböző produkciókhoz gyakran kérnek fel társulaton kívüli művészeket is. A társulat tizenöt éve készít mesejátékokat és zenés foglalkoztató műsorokat óvodás és kisiskolás gyermekek részére. Arra törekednek a klasszikus gyermekszínházi hagyományokat figyelembe véve, hogy apró nézőik, (amennyiben az előadás keretei közé szervesen beilleszthető) résztvevőivé váljanak a színpadi eseményeknek.
Az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház széles kínálattal fogadja a felnőtt korosztályt előadásokkal, kiállításokkal, zenei rendezvényekkel, színházi előadásokkal. Az épületnek és a benne szervezett programoknak komoly kulturális értékeket ápoló, már több évszázados múltja volt, hiszen 1774-ben rakták le az alapjait. Az akkori püspök: Eszterházy Károly építtette. Évtizedekig egyszintes volt az épület, amit később többször is átalakítottak. Az épületben 2008. január elseje óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik.
Az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház széles kínálattal fogadja a felnőtt korosztályt előadásokkal, kiállításokkal, zenei rendezvényekkel, színházi előadásokkal. Az épületnek és a benne szervezett programoknak komoly kulturális értékeket ápoló, már több évszázados múltja volt, hiszen 1774-ben rakták le az alapjait. Az akkori püspök: Eszterházy Károly építtette. Évtizedekig egyszintes volt az épület, amit később többször is átalakítottak. Az épületben 2008. január elseje óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik.
Az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház széles kínálattal fogadja a felnőtt korosztályt előadásokkal, kiállításokkal, zenei rendezvényekkel, színházi előadásokkal. Az épületnek és a benne szervezett programoknak komoly kulturális értékeket ápoló, már több évszázados múltja volt, hiszen 1774-ben rakták le az alapjait. Az akkori püspök: Eszterházy Károly építtette. Évtizedekig egyszintes volt az épület, amit később többször is átalakítottak. Az épületben 2008. január elseje óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik.
Központi könyvtár, zenei és idegen nyelvi gyűjtemény, gyermekkönyvtár, a fiókkönyvtárak és a HEVESTÉKA könyvtárak. Egerben a volt Nagypréposti Palota működik a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi részlege. A palotát Fellner Jakab tervezete és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette.
Központi könyvtár, zenei és idegen nyelvi gyűjtemény, gyermekkönyvtár, a fiókkönyvtárak és a HEVESTÉKA könyvtárak. Egerben a volt Nagypréposti Palota működik a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi részlege. A palotát Fellner Jakab tervezete és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette.
Központi könyvtár, zenei és idegen nyelvi gyűjtemény, gyermekkönyvtár, a fiókkönyvtárak és a HEVESTÉKA könyvtárak. Egerben a volt Nagypréposti Palota működik a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi részlege. A palotát Fellner Jakab tervezete és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette.
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ 2008. január 1-én alakult meg, a korábbi kulturális intézmények összevonásával. Az intézmény célja a művészek és a közönség színvonalas kiszolgálása, a professzionális kultúraközvetítés.
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház elsősorban a gyermekrendezvényeknek ad helyet, és széles kínálattal fogadja a gyermek (és ifjúsági) korosztályt. A felújított és megújított intézmény az ifjúsági programokkal és ifjúsági közösségek befogadásával járul hozzá az ifjúsági feladatok ellátásához.
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház elsősorban a gyermekrendezvényeknek ad helyet, és széles kínálattal fogadja a gyermek (és ifjúsági) korosztályt. A felújított és megújított intézmény az ifjúsági programokkal és ifjúsági közösségek befogadásával járul hozzá az ifjúsági feladatok ellátásához.
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház elsősorban a gyermekrendezvényeknek ad helyet, és széles kínálattal fogadja a gyermek (és ifjúsági) korosztályt. A felújított és megújított intézmény az ifjúsági programokkal és ifjúsági közösségek befogadásával járul hozzá az ifjúsági feladatok ellátásához.
Az ország egyik legrégibb felsőoktatási intézménye.
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár nyilvános könyvtár. Minden érdeklődőnek rendelkezésére áll. Kiemelt céljának tekinti az Egri Főegyházmegye főpásztorának, papjainak, híveinek és intézményeinek szolgálatát.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.
A Harlekin Bábszínház Eger és a magyar bábművészet egyik legizgalmasabb helyszíne. Mesélünk klasszikus és kortárs történeteket, a bábművészet tradícióit pedig egyszerre igyekszünk ápolni és megújítani.
Közhasznú egyesületként 1998 óta szervezünk színházi előadásokat, táncházakat, játszóházakat, valamint a pedagógiában új és korszerű művészetterápiás módszerünkkel próbálunk más, követhető utat is megmutatni a fogyatékkal élőknek és a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekeknek. Több éve az egri Érsekkerti szabadtéri színpadunkon tartjuk nyári színházi bemutatóinkat.
Közhasznú egyesületként 1998 óta szervezünk színházi előadásokat, táncházakat, játszóházakat, valamint a pedagógiában új és korszerű művészetterápiás módszerünkkel próbálunk más, követhető utat is megmutatni a fogyatékkal élőknek és a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekeknek. Több éve az egri Érsekkerti szabadtéri színpadunkon tartjuk nyári színházi bemutatóinkat.
Közhasznú egyesületként 1998 óta szervezünk színházi előadásokat, táncházakat, játszóházakat, valamint a pedagógiában új és korszerű művészetterápiás módszerünkkel próbálunk más, követhető utat is megmutatni a fogyatékkal élőknek és a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekeknek. Több éve az egri Érsekkerti szabadtéri színpadunkon tartjuk nyári színházi bemutatóinkat.
