CAPUT, MATER ET MAGISTRA - a Bazilika építéstörténeti kiállítása várja a Kincstár a látogatóit az új állandó kiállítási termébe. Az állandó kiállítás a Bazilika nyitvatartási idejében folyamatosan látogatható.
MezoZOOikum – Dínók Földjén című új állandó kiállítás 2019. február 16-án nyílt meg a miskolci Pannon-tenger Múzeumban. A „Dinók Földjén – MezoZOOikum” nem kevesebb, mint 180 millió éven és legalább tíz kontinensen (!) keresztül utaztatja majd meg látogatóit.
Digitális Kárpát-medence kiállítás Ózdon. A Magyar fénymúlt alcímet viselő kiállításon felidéződik az elmúlt száz év történelme, művészete, hagyományai a Digitális Erőműben
Ózd mozija a Civil Házban várja közönségét.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark képzőművészeti kiállításának két kiemelkedő alkotója Kucs Béla és Faggyas István. Hagyatékukból származó kisplasztikák és festmények mellett további ózdi kötődésű képzőművészek alkotásai láthatók.
Az Ózdi Vasgyár már már 1856-ban létrehozott egy osztatlan, egy tanerős, egytantermes elemi iskolát. A munkáslétszám felszaporodása miatt megépítették a mai Gyár út 10. szám alatti épület utcai homlokzati szárnyát, mely épület 1912-re érte el mai formáját.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Kohászati gépek, berendezések és szállítójárművek szabadtéri kiállítása az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban. Hengerállványok, dinamók, generátorok, esztergapadok életnagyságban, testközelből.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
