Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.