A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
