Bács-Kiskun vármegyei látnivaló

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.

A Naprózsa Erdei Iskola és a Naprózsa Ház Kecskeméttől alig 20 kilométerre, az 52-es főút mellett található. Innen indul a Báránypirosító és a Garmada-tanösvény, amelyek a különleges Fülöpházi-buckavidék félig kötött homokterületeinek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatják be.

A Puszta Kapuja Információs Központ Bugacon található, a Karikás Csárdával szemben. Nevéhez híven valóban a bugaci puszta kapuja, innen lehet eljutni a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb részére, Bócsa-Bugac buckavilágába.

A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Kecskeméten található Természet Háza. Az épületben a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket mutatja be egy állandó kiállítás, ahol játékos, interaktív formában szerezhetnek élményeket a látogatók.

Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!

Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.

Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.