Látogasson el hozzánk, töltsön velünk néhány napot, és ismerje meg a Hajós-Bajai borvidéket! Hajós-Pincefalu központjában, az egykori uradalmi pince épületében kapott helyet ez az élményközpontú helyszín, benne látványos kiállítótérrel, turisztikai információs központtal és multifunkciós rendezvénytérrel. Érdekességeket tudhat meg továbbá a borvidék pincészeteiről, illetve tájékozódhat a város és a pincefalu rendezvényeiről, szálláshelyeiről, a környék egyéb látnivalóiról. A látogatónak abban is tudnak tanácsot adni, hol kóstolhatják meg a finom helyi nedűket.
Látogasson el hozzánk, töltsön velünk néhány napot, és ismerje meg a Hajós-Bajai borvidéket! Hajós-Pincefalu központjában, az egykori uradalmi pince épületében kapott helyet ez az élményközpontú helyszín, benne látványos kiállítótérrel, turisztikai információs központtal és multifunkciós rendezvénytérrel. Érdekességeket tudhat meg továbbá a borvidék pincészeteiről, illetve tájékozódhat a város és a pincefalu rendezvényeiről, szálláshelyeiről, a környék egyéb látnivalóiról. A látogatónak abban is tudnak tanácsot adni, hol kóstolhatják meg a finom helyi nedűket.
Látogasson el hozzánk, töltsön velünk néhány napot, és ismerje meg a Hajós-Bajai borvidéket! Hajós-Pincefalu központjában, az egykori uradalmi pince épületében kapott helyet ez az élményközpontú helyszín, benne látványos kiállítótérrel, turisztikai információs központtal és multifunkciós rendezvénytérrel. Érdekességeket tudhat meg továbbá a borvidék pincészeteiről, illetve tájékozódhat a város és a pincefalu rendezvényeiről, szálláshelyeiről, a környék egyéb látnivalóiról. A látogatónak abban is tudnak tanácsot adni, hol kóstolhatják meg a finom helyi nedűket.
A Márkus Géza által tervezett szecessziós stílusú Cifrapalota Kecskemét város egyik legfigyelemreméltóbb épülete. Különleges atmoszférájának megteremtésében elsősorban a mennyezetét ékesítő nyolc páváról ismert díszterme és hangulatos belső udvara játszik szerepet.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
A csillagvizsgálóban péntekenként csillagászati szakkör várja az érdeklődőket.
Kiskunhalas legnevezetesebb látnivalója a Csipkeház. Megismertet a halasi csipke múltjával és jelenével. A látogató megtekinthet egy csipkevarrás bemutatót és vásárolhat is a kézimunka remekművekből.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Kunszállás helytörténeti gyűjteménye a régi paraszti életet és a település hovatartozását mutatja be. Kiállítási tárgyaink felajánlásokból tevődnek össze, a lelkesedés évek múlva sem csökkent és kincseink egyre csak gyűlnek. Látogatás előzetes bejelentkezéssel, illetve vasárnaponként 9.00-11.00 óráig. Kérésre a nyitvatartáson túl is látogatható.
A Kunszállás helytörténeti gyűjteménye a régi paraszti életet és a település hovatartozását mutatja be. Kiállítási tárgyaink felajánlásokból tevődnek össze, a lelkesedés évek múlva sem csökkent és kincseink egyre csak gyűlnek. Látogatás előzetes bejelentkezéssel, illetve vasárnaponként 9.00-11.00 óráig. Kérésre a nyitvatartáson túl is látogatható.
A Kunszállás helytörténeti gyűjteménye a régi paraszti életet és a település hovatartozását mutatja be. Kiállítási tárgyaink felajánlásokból tevődnek össze, a lelkesedés évek múlva sem csökkent és kincseink egyre csak gyűlnek. Látogatás előzetes bejelentkezéssel, illetve vasárnaponként 9.00-11.00 óráig. Kérésre a nyitvatartáson túl is látogatható.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
