Balatoni látnivaló

Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, illetve az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. Településünkön a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható az ún. Parasztgazda Ház, és a Hálászcéh Ház.

Ha különleges élményre vágyik a Balaton-felvidéken, érdemes felkeresnie a dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeumot! Kaáli Nagy Géza professzornak, a Kaáli Intézetek alapítójának régi vágya vált valóra. Az elmúlt néhány év alatt létrehozta Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb járműgyűjteményét. A muzeális motorok és autók hozzájuk illő termekben, gyönyörű megvilágításban, korhű díszítő és kiegészítő elemekkel teljes pompájukban láthatók, melyeken Nagy Péter restaurátor szakértő keze nyoma mindenütt jelen van.

A Miska Pince egy Rádiházáról áttelepített, 171 éves boronapince újjászületése. Maga a pince egy fából készült, vagyis boronafalú épület, benne főfás préssel. Az új kiállítóhelyen egy miskakancsó-gyűjtemény tekinthető meg. Ez a hungarikumnak számító, jellegzetes formájú és díszítésű ólommázas cserépkancsó lett az új gyenesdiási látványosság névadója is. A boronapince falai között, az ország különböző részeiről származó miskakancsók láthatók. A gyűjteményt néhai Zentai Gábor népművelő, a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ egykori igazgatója gyűjtötte össze és adományozta a pincét megálmodó és létrehozó Pék házaspárnak, Pék Andrásnak és feleségének Julikának. Az épület falán elhelyezett cégér Németh János keramikusművész munkája.

A Kis-Balaton Látogatóközpont elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek bemutatása. A Kis-Balaton – mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a Balaton halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont.

A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, a Kis-Balaton Látogatóközponttól induló szakvezetett kirándulásokon közelíthető meg a Fekete István-emlékhely és a Matula-kunyhó.

A balatonfüredi helytörténeti gyűjtemény anyaga, kutatószolgálata egy új, erre a célra tervezett 400 négyzetméteres épületben, az Óvárosba került. A korszerű intézményben a helytörténeti kutatószolgálat mellett látványtár-kiállítás és zeneműterem is helyet kapott. Nyitás: 2024. május 1.

A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.

A magyar vulkánok földjén, a Tapolcai-medencében egy kőhajításnyira a Balatontól egy igazi Oázist találunk. A kertben, számtalan növény-, fa- és cserjefaj található a világ minden tájáról. A botanikus kert a mediterrán növények, kaktuszok, a színpompás virágok paradicsoma. Az egzotikus pálmafáktól az illatos levendula ültetvényig gyönyörködhetünk a növényekben és zavartalan panorámával tekinthetünk a Tanúhegyekre és a Balatonra. A kertben programokat tartanak és vezetett kertlátogatást szerveznek.

Tiszta időben csodálatos körpanoráma tárul elénk a Bökk-hegy tetején lévő kilátóról Ábrahámhegyen. A kilátóban fémtáblák tájékoztatnak arról, hogy a kilátóból milyen nevezetű magaslatokat láthatunk, akár a Balaton túloldalán, akár a környéken, vagy a Bakonyban.

Az Afrikai Múzeum alapítója, Dr.h.c.Dr. Nagy Endre, aki vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő világgal körülvéve mint múzeum működik. A magyar tenger partján minden látogató megismerhet egy csepp Afrikát, megtekintheti egy nagy magyar Afrika-vadász trófeáit és relikviáit. Nyitás 2025. áprilisában várható.