A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.
A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.
A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
A tanösvény Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található, melyet 2004 augusztusában alakítottak ki. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétumban található, amelynek telepítését 1967-ben kezdték el. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek. A tanösvény további érdekessége a Kéktúra pecsételőhely, amelyet a Természetbarát Szövetség közreműködésével hoztak létre. A tanösvény kb. 600 méter hosszú.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán, a Duna Dráva Nemzetei Park területén járunk. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről, az ártéri gyepgazdálkodásról, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
