Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Széchenyi téri kiállítóteremben a hazai és nemzetközi művészeti élet reprezentatív legjobbjainak adunk lehetőséget bemutatkozásra, valamint itt rendezzük meg a városunk kulturális kapcsolatai alapján vállalt és a város tavaszi, nyári és őszi rendezvényeihez kapcsolódó kiállításainkat.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
Évszázadokig csak kevesek számára látható, páratlan műalkotásokat rendszerez az a képzőművészeti kiállítás, amely a Pécsi Egyházmegye püspöki gyűjteményének értékes műtárgyait, festményeit, grafikáit, metszeteit, szobrait, ötvöstárgyait, numizmatikai emlékeit mutatja be.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
