Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. A nyolcszáz lelket számláló baranyai Nagynyárádon találjuk Magyarország egyik kékfestőműhelyét. A bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben. A műhelyben a látogatók szakszerű vezetés mellett, az eszközöket – és az épp zajló munkát – megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán, a Duna Dráva Nemzetei Park területén járunk. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről, az ártéri gyepgazdálkodásról, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
A tájháznak egy eredeti állapotban fennmaradt úgynevezett „Langhaus” ad otthont . A látogatókat a tájház magyar és német nyelvű szakmai tárlatvezetéssel, színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutató bognárműhellyel és foglalkozásokkal, továbbá állandó és időszakos kiállításokkal várja. A himesházi német önkormányzat jóvoltából új állandó kiállítás is nyílt, Szepesi Anna: “Hordozókendők és női sorsok” címmel.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
A Német Nemzetiségi Tájház az 1830-as években a Han család otthonaként épült, az istálló és a pajta az 1920-as években készült. Az épület `Fachwerk`-szerűen lett megépítve, a faszerkezet nem látható, levakolták. A falak döngölt vályogból vannak. A tető megmaradt az eredetileg is épült szalmatetőnek. Ugyanakkor a szalmát, a régi öregek elmondása szerint, minden aratás után alá kellett dugni (pótolni), hogy ne ázzon át. Látható, hogy a fonás, a tetőfedés a réginek megfelelő.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Pécsett. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások.
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Pécsett. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások.
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Pécsett. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások.
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
A Tájházban a Mecsek-hegyhát mutatkozik be. A berendezési és használati tárgyak mellett, egy Interaktív Medvehagyma-szobába csöppennek. Itt mindent megtudhatnak, amit a növényről tudni kell. Szezononként változó szabad téri kiállításuk is van. A Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatjuk. Bemutatókat is tartanak, melyet követően megkóstolhatjuk az isteni finom péksüteményeket és ételeket - természetesen frissen a kemencéből! A Tájház és Kemencés Udvar jelenleg zárva! Csoportokat előzetes bejelentkezéssel tudnak fogadni.
