1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
1979 óta látogatható Boldogasszonyfán az itt élő Hoffer János, a népművészet mestere emlékkiállítása. A pásztor fafaragó egyéni és hagyományos tárgyai láthatók a kiállításon. A Helytörténeti gyűjteménnyel a helyi népi kultúra emlékeit igyekszünk bemutatni.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
